Az MNB Európai Uniós kapcsolatrendszere
Az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerében az 1990-es évek eleje óta fokozott hangsúlyt nyert az európai integrációra való felkészülés, majd 2004-től az EU-tagsággal járó feladatok ellátása. Az MNB és az EU intézményei közötti kapcsolatrendszer intézmények szerinti bontásban a következő:
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB)
Magyarország európai uniós csatlakozása az MNB számára a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER) történő csatlakozást is jelentette. A KBER az 1998 júniusában létrehozott, frankfurti székhelyű Európai Központi Bankból (EKB) és az EU-s tagállamok nemzeti jegybankjaiból áll.
Az EKB irányító testületei az Igazgatóság (tagjai az EKB elnöke, alelnöke és négy további tag) és a Kormányzótanács, mely utóbbi az EKB igazgatóságának tagjaiból, valamint az euroövezeti tagállamok jegybankelnökeiből áll. Az EKB/KBER harmadik döntéshozó szerve az Eurorendszer (azaz az EKB és az euroövezeti jegybankok) és az euroövezeten kívüli tagállamok jegybankjai közötti intézményes kapcsolatot biztosító Általános Tanács. A negyedévente ülésező testület tagja az EKB elnöke, alelnöke, valamint az EU összes tagországának jegybanki vezetője.
Az Általános Tanács elsődleges feladata az euroövezeti csatlakozás előkészületeivel kapcsolatos tanácsadás, valamint az EKB-s konvergencia-jelentések jóváhagyása és az ERM II működésének nyomon követése. Az Általános Tanács emellett közreműködik annak ellenőrzésében, hogy az EU-s jegybankok és az EKB betartják-e a költségvetés monetáris finanszírozására, valamint az állami szektor pénzügyi intézményekhez történő privilegizált hozzáférésére vonatkozó tilalmat; részt vállal az EKB tanácsadói funkciójának betöltésében, illetve a statisztikai adatok gyűjtésében, és ki kell kérni véleményét a számviteli és pénzügyi adatszolgáltatás szabályainak változásával, valamint az EKB tőkejegyzési kulcsának megállapításával kapcsolatos kérdésekben is. Mandátuma értelmében az Általános Tanács akkor szűnik majd meg, ha valamennyi tagállam bevezette az eurót.
A KBER-tagok egyben az EKB tulajdonosai is, a tulajdoni arányokat az egyes országoknak az EU GDP-jéből és az EU teljes lakosságából való részesedésének megfelelően (az Európai Bizottság által összeállított statisztikai adatok alapján) határozzák meg. Jelenleg az EKB alaptőkéjének 70%-át az euroövezeti jegybankok jegyzik, az alaptőke fennmaradó 30%-a pedig az euroövezeten kívüli tagállamok jegybankjai között oszlik meg. Ez utóbbi jegybankok tőkerészesedésük 7%-ának befizetésével járulnak hozzá az EKB azon működési költségeihez, melyek a KBER-tagság kapcsán merülnek fel.
2004. május 1. – 2006. december 31. között Magyarország 1,3884%-os részesedéssel rendelkezett az EKB-ban. Mivel Magyarország még nem vezette be az eurót, ezen részesedésének 7%-át, összesen 5,4 millió eurót kellett az EKB tőkéjébe befizetnie az EU/KBER-csatlakozás időpontjában (2004. május 1-jén).
A tőkekulcsok kiigazítására a KBER és az EKB alapokmánya alapján ötévente, valamint abban az esetben kerül sor, ha új tagállam csatlakozik az EU-hoz. Bulgária és Románia EU-csatlakozásával a tőkekulcsok módosításra kerültek, így 2007. január 1-jével Magyarország részesedése az EKB-ban 1,3141%-ra, befizetett tőkéje pedig 5,3 millió euróra csökkent.
A fent említett ötéves felülvizsgálatra 2008-ban került sor, így 2009. január 1-jétől a tőkejegyzési kulcsok ismét kiigazításra kerültek. Ennek megfelelően 2009. január 1-jével Magyarország részesedése az EKB-ban 1,3856%-ra, befizetett tőkéje pedig 5,6 millió euróra emelkedett.
KBER-bizottságok
Az EKB döntéshozó szerveinek munkájában fontos szerepet játszanak az ún. KBER-bizottságok és munkacsoportjaik, melyek alapvetően döntés-előkészítő és koordinációs szerepet töltenek be és a jegybanki működés valamennyi területét lefedik, a monetáris politikától kezdve a kommunikáción át a statisztikai adatszolgáltatásig. A KBER-bizottságok tagjai az EKB, valamint a tagállami jegybankok szakértői. A nem euroövezeti tagállamok azokon a bizottsági üléseken vannak jelen, ahol a KBER egészét érintő és az Általános Tanács kompetenciájába tartozó kérdések szerepelnek napirenden. A bizottságok egy évre előre meghatározott ütemterv szerint, átlagosan 4-5 alkalommal üléseznek és vitatják meg a szakterületüket érintő aktuális kérdéseket. A KBER-bizottságok és alcsoportjaik munkájában az MNB vezetői és illetékes szakértői is részt vesznek, itt nyílik lehetőség a nemzeti jegybankok együttműködésével történő álláspontok közös kidolgozására és az EKB, valamint a többi tagállami jegybank tevékenységével kapcsolatos tájékozódásra.
1. számú táblázat: KBER bizottságok és tevékenységük
|
Bizottság megnevezése
|
Bizottság tevékenysége
|
|
Számviteli és Monetáris Jövedelem Bizottság - Accounting and Monetary Income Committee
(AMICO)
|
Folyamatosan ellenőrzi a nemzeti központi bankok és az EKB által az eurorendszer pénzügyi jelentéseihez szolgáltatott számviteli adatok időszerűségét és pontosságát. Figyelemmel kíséri a monetáris jövedelem számítását a számviteli biztonsági keretrendszer által kialakított kockázatkezelési folyamatnak megfelelően. Vizsgálja az alkalmazott számviteli alapelveket és módszereket, és elősegíti ezek nemzetközi összehangolását.
|
|
Bankjegybizottság - Banknote Committee (BANCO)
|
Meghatározza az euroövezeti országok euro bankjegy szükségletét, összehangolja az eurobankjegyek gyártását, kidolgozza az eurobankjegyek készletezési és bankjegyfeldolgozási politikáját. Az eurobankjegyek előállítása kapcsán keletkező tapasztalatok cseréje, az eurobankjegyek hamisítását megakadályozó biztonsági elemek vizsgálata és fejlesztése, valamint az euro előállításához kapcsolódó biztonsági kockázatok felmérése. Hozzájárul az euroövezetben alkalmazott gyakorlat harmonizációjához, a hamisításokat figyelő rendszer kialakításához és az eurobankjegyekre és -érmékre vonatkozó statisztikák ellenőrzéséhez.
|
|
Bankfelügyeleti Bizottság - Banking Supervision Committee (BSC)
|
A KBER segítése a prudenciális felügyeletre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó szabályozási feladatok végrehajtásában. Rendszeresen vizsgálja a konjunkturális folyamatoknak az EU bankszektorára gyakorolt esetleges hatását, az EU bankszektorának stabilitását és megfelelő működését és a középtávú strukturális változások hatását az EU-bankokra.
|
|
Külső Kommunikációs Bizottság - External Communications Committee
(ECCO)
|
Hozzájárul az eurorendszer, a KBER és az EKB külső kommunikációs politikájának kialakításához annak érdekében, hogy átláthatóbbakká és világosabbakká váljanak a megfogalmazott célok és biztosítsák a közvélemény tájékoztatását az eurorendszer és a KBER feladatairól és tevékenységéről.
|
|
Belső Ellenőri Bizottság - Internal Auditors Committee
(IAC)
|
A releváns közös projektek, rendszerek és tevékenységek felülvizsgálatával, valamint az ekb és a nemzeti központi bankok "közös érdeklődésére" számot tartó, bizonyos auditálási kérdéseket érintő együttműködésének biztosításával segíti a kber-t céljai elérésében.
|
|
Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága - International Relations Committee
(IRC)
|
A KBER nemzetközi együttműködéssel összefüggő feladatai végrehajtásának segítése. Hozzájárul az eurorendszer álláspontjának kialakításához az EU-n kívüli országokkal fenntartott kapcsolatok különböző területein, az EU-n belül pedig elemzi az EU és a GMU csatlakozási folyamat állását és az ERM II-vel összefüggő kérdéseket.
|
|
Információtechnológiai Bizottság - Information Technology Committee
(ITC)
|
Hozzájárul az eurorendszer és a KBER informatikai politikájának, stratégiájának és az erre vonatkozó irányelveknek – különös tekintettel a biztonsági vonatkozásokra – a kidolgozásához és technikai tanácsot ad más Bizottságok részére.
|
|
Jogi Bizottság – Legal Committee
(LEGCO)
|
Hozzájárul az eurorendszer és a KBER szabályozási rendszerének karbantartásához, figyelemmel kíséri és beszámol arról, hogy a nemzeti hatóságok és a Közösség mennyiben tartják be a törvénytervezetekkel kapcsolatos konzultációs kötelezettségüket az EKB kompetenciájába tartozó területeken.
|
|
Piaci Műveletek Bizottsága – Market Operations Committee
(MOC)
|
Segíti a KBER-t az egységes monetáris politika és a devizaműveletek megvalósításában, az EKB tartalékainak kezelésében valamint azon tagállamok központi bankjai által alkalmazott monetáris politikai eszköztár megfelelő adaptálásában, melyek még nem vezették be az eurót, továbbá az ERM II alkalmazásában.
|
|
Monetáris Politikai Bizottság – Monetary Policy Committee (MPC)
|
Segíti a KBER-t a Közösség egységes monetáris és árfolyam politikájának megvalósításában. Ezen túlmenően segítséget nyújt a KBER azon feladatainak teljesítésében, melyek a még nem euroövezeti tagállamok központi bankjai és az EKB monetáris és árfolyam politikájának a koordinálásából adódnak.
|
|
Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága –Payment and Settlement Systems Committee
(PSSC)
|
Segíti a KBER-t a fizetési rendszer zökkenőmentes működtetésében, ennek során tanácsot ad a TARGET (Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó teljesítést biztosító expressz átutalási rendszer) és a CCBM (Levelező jegybanki modell) működését illetően a fedezetek határon átnyúló felhasználásával kapcsolatban, a fizetési rendszereket érintő általános jellegű és „felvigyázói” kérdésekben, az értékpapírok klíring és elszámolási rendszerei vonatkozásában pedig a központi bankokat érdeklő kérdésekben.
|
|
Statisztikai Bizottság – Statistics Committee
(STC)
|
Segítséget nyújt a KBER feladatainak teljesítéséhez szükséges statisztikai információk összegyűjtésében. Ennek során hozzájárul többek között a statisztikai adatgyűjtésben szükséges változtatások kidolgozásához és azok költség-hatékony alkalmazásához.
|
|
Költségvetési Bizottság – Budget Committee
(BUCOM)
|
Az EKB költségvetésével kapcsolatos kérdésekben nyújt segítséget az EKB Kormányzótanácsának, tagjai az euroövezeti tagállamok jegybankjai.
|
| Emberi Erőforrások Konferenciája (Human Resources Conference, HRC) |
2005 óta működik, célja az, hogy fórumként szolgáljon az Eurorendszer/KBER jegybankok között a tapasztalat-, szakvélemény- és információcseréhez az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás területén |
Kötelező jogi konzultációk az EKB-val
Az EKB-nak fontos szerepe van az EU és a tagállamok pénzügyi tárgyú joganyagai, valamint az egyes tagállami jegybankokat (köztük az MNB-t is) közvetlenül vagy közvetett módon érintő jogszabályok, törvények előzetes véleményezésében. A véleményezési folyamat meghatározott konzultációs eljárás alapján zajlik, melynek során az EKB valamennyi tagállami jegybank bevonásával alakítja ki véleményét. A konzultáció kezdeményezésének kötelezettsége az érintett tagállami hatóságok feladata. (Az EKB egyéni kezdeményezés alapján is kiadhat véleményt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott joganyag témája ezt indokolttá teszi.)
Az MNB kapcsolatai egyéb EU-s intézményekkel, fórumokkal
Az Európai Bizottság
Európai színtéren az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó főigazgatósága (DG ECFIN) szintén fontos partnere az MNB-nek. A közös szakmai munka az Európai Bizottság számára megküldendő magyar konvergencia-programhoz kapcsolódik (a monetáris- és árfolyam-politikával, valamint az inflációs folyamatokkal foglalkozó fejezet véleményezésében az MNB is részt vesz).
A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC)
Az MNB az EU-csatlakozással tagja lett a tagállamok pénzügyminisztereiből álló ECOFIN Tanács üléseit előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (Economic and Financial Committee, EFC). Az EFC a tagállamok, az EKB és az Európai Bizottság 2-2 képviselőjéből áll, a tagállamok részéről a pénzügyminisztériumok és a jegybankok képviseltetik magukat. (Az MNB alelnöki szinten van jelen a találkozókon.)
Az EFC szűkített (azaz csak a pénzügyminisztériumok, EKB, Európai Bizottság) és teljes (jegybankokkal bővített) összetételben is ülésezik – a témák jellegétől függően. A jegybankok alelnökeinek részvételével zajló teljes összetételű tanácskozásra évente körülbelül 6-7 alkalommal kerül sor. Évente két alkalommal a teljes összetételű ülést ún. Pénzügyi Stabilitási Kerekasztal (Financial Stability Table, FST) tárgyalás is kiegészíti, melyre az európai felügyeleteket tömörítő ún. 3-as szintű bizottságok (Level 3 Commitees) elnökei is meghívást kapnak. Az EFC legfontosabb tárgyalási témái között említhetjük a stabilitási/konvergencia programokat, a túlzott hiányra vonatkozó eljárást vagy a gazdaságpolitikai koordinációt. A pénzügyi válsággal párhuzamosan az EFC vált az európai pénzügyi felügyeleti struktúra megújításának, a pénzügyi szabályozás reformjának, valamint az európai szintű válságmegelőzés és -kezelés kialakításának műhelyévé.
Az EFC IMF-ügyekkel, valamint euroérmékkel foglalkozó albizottságában (Sub-Committee on IMF, Euro Coin Sub-Committee) aktív szerepet vállalnak az MNB szakemberei is.
Európai Bankfelügyelők Bizottsága (Committee of European Banking Supervisors, CEBS)
A tagállami bankfelügyeleti hatóságok vezetőit tömörítő ún. 3-as szintű bizottság (Level 3 Committee) munkájában azok a jegybankok is részt vesznek, melyek maguk nem felelnek a hitelintézetek felügyeletéért. Így Magyarország esetén az elsődleges felelősséget ellátó PSZÁF mellett az MNB képviselője is részt vesz a CEBS tevékenységében. A CEBS alapvetően a bankok felügyelésével kapcsolatos normákat, ajánlásokat és módszertant alakítja ki, egyben az európai bankrendszerben jelentkező kockázatokat azonosítja, azok lehetséges mérséklésére tesz javaslatokat. A CEBS az európai felügyeleti struktúra reformjának keretében hamarosan önálló jogi személyiséggel rendelkező Európai Bankhatósággá fog átalakulni.
Ecofin Tanács
A tagállami pénzügyminiszterekből álló ECOFIN Tanács munkájába a tagállami jegybankok, így az MNB is az évente kétszer megrendezésre kerülő ún. informális Ecofin ülések során kapcsolódik be. Ezen találkozókra a pénzügyminiszterek mellett az EKB és a tagállami jegybankok vezetői is meghívást kapnak, hogy közösen tekintsék át azokat a pénzügyi kérdéseket, melyek kezelésében a nemzeti jegybankoknak is alapvető feladataik vannak. (Az MNB elnöki szinten van jelen a találkozókon.)