MNB a tiszta közbeszédért

2011. november 23.

Az Állami Számvevőszék jelentése az MNB FB megalapozatlan állításait ismétli

Az ÁSZ jelentése számos elemében nélkülözi a korábban megszokott magas színvonalú szakmai munkát

2011. július 12.

Simor András levele Dr. Nyikos Lászlónak, az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága elnökének

A Magyar Nemzeti Bank elnöke 2011. július 11-én megküldte az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának a KTB/26/2011. KTB/72/2010-2014. számú jegyzőkönyvében megjelölt dokumentumokat.

2011. május 20.

A jegybank arculatváltása és annak valódi költségei

Annak érdekében, hogy a közvéleményben ne szándékosan félrevezető, torz számok keringjenek a Magyar Nemzeti Bank arculatváltásának költségeiről, az alábbiakban is közzétesszük annak valós kiadásait feladatok szerinti bontásban.  

2011. május 19.

Megalapozatlan vádaskodás

A Magyar Köztársaság parlamentjének egyik pártja hamis és téves információra hivatkozva támadja a Magyar Nemzeti Bankot. A Jobbik parlamenti képviselője a jegybank felügyelő bizottságának tulajdonított korábbi nyilatkozatokra hivatkozik, melyeket sem a testület megállapításai, sem pedig határozatai nem támasztanak alá.

2011. március 4.

MI MENNYI, MIÉRT ÉS MIHEZ KÉPEST?

Tájékoztató az MNB ellenőrzéséről, működési költségeinek alakulásáról és a Felügyelő Bizottság egyes döntéseiről

2010. szeptember 9.

Az egyik országos hetilap azzal a kéréssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy 1995-ig visszamenőleg mennyi volt a jegybankelnöki fizetés az elnöki mandátum elején ill. végén.

A közérdekből kiadott nyilvános adatokat a mellékelt Excel-tábla tartalmazza.

Az adatok értelmezéséhez fontos tudni a következőket:

1. 1995-2000 évek között az MNB Elnökének javadalmazását a Közgyűlés határozta meg.
2. A 2001. évben életbe lépett új (2001. évi LVIII. tv) Jegybanktörvény az Elnök keresetének emelkedését a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó tárgyévi nominális átlagkereset növekedéséhez kötötte. A Jegybanktörvény alapjául szolgáló törvényjavaslatot a Kormány nevében a pénzügyminiszter (Varga Mihály) nyújtotta be. Ez a szabályozás 2004. december 29-ig volt érvényben. 2001-ben 18 %, 2002-ben 18,3 %, 2003-ban 12 %, 2004-ben 6,1 % volt. A 2001. évi Jegybanktörvény módosítást követően az Elnök keresetének szerkezete egyszerűsödött, a tiszteletdíj és a költségtérítés beépült az megmaradó keresetelemekbe oly módon, hogy az összes kereset a szerkezetátalakításból adódóan ne emelkedjen.
3. A Jegybanktörvény módosítását követően az Elnök tárgyévi összes keresetének növekedése az Európai Unió Bizottságának a tárgyévet megelőző évben benyújtott konvergenciaprogramban a tárgyévre vonatkozó várható fogyasztói árindex értékével megemelt összege. 2005-ben 3,23 %, 2006-ban 2 %, 2007-ben 6,2 %, 2008-ban 4,8 %, 2009-ben 4,5 % és 2010-ben 4,1 % volt. A törvénymódosítás alapjául szolgáló törvényjavaslatot önálló képviselői indítványként Göndör István (MSZP), Böhm András (SZDSZ), Gedei József (MSZP) képviselő terjesztette az Országgyűlés elé.