Összefoglaló
Az átláthatóság témaköre igen széles, alapvetően szabályozási, államszámviteli-statisztikai és gazdaságpolitikai kérdéseket ölel fel. Optimális esetben a szabályozás, azaz a transzparencia első szintje biztosítaná az átláthatóság érvényesülését, és a statisztikai-számviteli szint így korrekciók nélkül is a valós képet mutatná. A valóságban a szabályozás problémáit (pl. államháztartás intézményi keretein kívül folytatott fiskális tevékenységek lehetővé tétele) a számbavétel módszertani megoldásaival lehet korrigálni. A megfelelő statisztikai háttér pedig elengedhetetlen feltétele a fiskális jelzőszámoknak, az elméletileg megalapozott gazdaságpolitikai elemzési keret kialakításának.
A transzparencia magyarországi érvényesülését illetően jelentős előrelépések történtek a kilencvenes években, többek között visszaszorultak a kvázifiskális tevékenységek, törvények rögzítették az adószabályokat, átalakult az államháztartás intézményrendszere, bevezetésre került a kincstári rendszer, ami az adatszolgáltatást és a költségvetés végrehajtásának kontrollját is jelentősen javította. Maradtak fenn azonban problémák, például léteznek nyíltvégű kiadási előirányzatok, az alrendszerek közötti elszámolások nem teljeskörűek, a költségvetési tervezés során alkalmanként még észlelhető olyan magatartás, ami az egyéb szereplők számára akár téves következtetések levonását is eredményezheti, és ebben az esetben a fiskális politika számára “stratégiai előny” szerzésére adhat módot. A statisztika klasszifikációs hiányosságai mellett az analitikus mutatók számszerűsítése és publikálása terén is vannak teendők. Jelen tanulmányunk ehhez kíván hozzájárulni az alkalmazható fiskális jelzőszámoknak és azok elméleti kereteinek bemutatásával. A tárgyalt jelzőszámok nem csak a hagyományos államadósság-elsődleges egyenleg típusú mutatók körét ölelik fel, hanem a vizsgálatba bevonjuk a vagyon és nettó vagyonváltozás jellegű jelzőszámokat is. A fenntarthatóság és a keresleti hatás vizsgálata során felvetődik az inflációs, egyszeri és ciklikus hatások kiszűrése. Gazdasági jellegzetességeink, az átalakuló gazdaság, a gazdasági aktivitás erőteljes hullámzása és az inflációs környezet aláhúzzák az ilyen elemzések szükségességét, ennek hiányában csak pontatlan, esetleg félrevezető kép alakul ki a fiskális politikáról. A mostani vizsgálatot ezért egy újabb tanulmány fogja követni, ami a fiskális jelzőszámok kiszámítását tűzi ki célul Magyarország esetében a kilencvenes években. Ennek megelőlegezéseként - illusztrációs célból - jelen tanulmány kisérletet tesz a ciklikusan igazított strukturális államháztartási egyenleg kiszámítására. (Az általános kérdések és a konkrét magyarországi elemzés elkülöníthetősége érdekében utóbbiak sűrűn beljebb szerepelnek.)
MF1998_11