Összefoglaló
A tanulmányban a magyarországi vállalati és lakossági konjunktúra felvételek módszereit elemezzük abból a célból, hogy fényt derítsünk a mintavételi eljárásból, a kérdezési szituációból és a feltett kérdések és válaszlehetőségek megfogalmazásából adódó olyan tényezők létére, amelyek torzítják, illetve szélsőséges esetben értelmetlenné teszik e konjunktúra vizsgálatok eredményeit, korlátozzák felhasználhatóságukat. Vizsgáljuk a mintavételi eljárások, az alkalmazott kérdezési technikák, kérdőívek, kérdések és konjunktúra indikátorok jellemzőit és ezek különbségeit. Vizsgáljuk továbbá a kiválasztott sokaság és a felvételek homogenitását, továbbá az egyes felvételek torzítottságát.
A vizsgálat hat vállalati és két lakossági felvételre terjed ki. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy bár a magyarországi empirikus konjunktúra felvételek sokszínű képet mutatnak, ez a sokszínűség inkább kedvezőtlen jelenségként értelmezhető. Az egyes felvételek mindegyike valamilyen - korrigálható - hiányossággal terhelt. Hol itt, hol ott bukkan elő egy-egy olyan - többnyire pénzhiányból fakadó - megoldás, amely esetenként komoly kétségeket ébreszt az adott felvétel érvényességét és pontosságát illetően.
MF2002_1