Összefoglaló
Dolgozatunkban két általánosan elfogadott hozamgörbe-illesztési eljárást - Svensson módszer és a Spline módszercsalád - hasonlítunk össze magyar államkötvény adatok felhasználásával. Vizsgáljuk a két eljárás által becsült hozamgörbék árazási pontosságát; a becsült görbék kitüntetett lejáratainak időbeli stabilitását, illetve különböző sokkokra adott reakcióját. Ezen túlmenően bizonyos, a becslési eljárásokhoz kötődő technikai kérdésekre (kezdőérték-probléma az előbbi, büntetőfüggvény-probléma az utóbbi módszernél) is választ adunk. A vizsgált kritériumok alapján monetáris politikai célra, hazai viszonyok között, a Svensson módszer bizonyult jobbnak.
MF2002_6