A jelzáloghitelezés Magyarországon ma a bankszektor egyik legsikeresebb szegmense. Jelen tanulmányban a jelzáloghitelezésnek nem az eszközoldala, azaz a jelzáloghitelek, hanem az eddig viszonylag kevés hangsúlyt kapott finanszírozási oldala, azon belül is a jelzálogbanki modell és a jelzáloglevelek kerülnek fókuszba, bár a speciálisan szoros kapcsolatból adódóan egyes pontokon az eszközoldal vizsgálata is elengedhetetlennek bizonyul.
A tanulmányban a jelzáloghitelek elemzésére csak a jelzáloglevél-piac mûködésének és tendenciáinak megértéséhez szükséges mértékben térünk ki. A jelzáloghitelek, a lakáshitelek és a jelzáloglevél fedezetû hitelek közötti különbségek, valamint a támogatási rendelet által alkalmazott kifejezések magyarázatára így korlátozott a lehetõség, de a pontosabb érthetõség érdekében a Függelékben egy önálló, rövid szószedetet állítottunk össze.
A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az elmúlt hét évben hogyan fejlõdött ki a mesterségesen, állami oldalról a lakáscélú jelzáloghitelekhez kapcsolódó támogatásokon keresztül erõsen befolyásolt jelzáloglevél alapú finanszírozás, hol tartunk most szabályozási és piaci szempontból, és mik azok a tényezõk, amelyek a további fejlõdés irányát meghatározzák. Mindezeket a jelzáloglevelek piacának, a jelzálogbankok mûködésének, a szabályozási környezet sajátosságainak és a jelzáloglevélhez kapcsolódó kockázatoknak a bemutatásán keresztül tesszük meg.