Divéki Éva cikkében az utalványpiac aktualitásait járja körül. A szerző megállapítja, hogy társadalmi szinten, a technikai és „üzleti” szempontból is hatékony megvalósítás érdekében a hazai utalványinfrastruktúrával kapcsolatos legfontosabb szempont, hogy elektronikus alapon működjön. Az utalványokat a már működő bankkártyás infrastruktúrán (illetve annak bővítésével) szükséges elfogadni úgy, hogy a rendszer lehetőséget adjon egymással versengő magánszolgáltatók (kibocsátók, elfogadók) bekapcsolódására.
Fábián Gergely és Mátrai Róbert írásában kifejti: a pénzügyi válság rámutatott, hogy a likviditási helyzet romlása a magyar bankrendszer devizaforrásokra való ráutaltsága miatt — a rendszerszinten bőséges forintlikviditás ellenére — érdemben tudja akadályozni a hitelezést. Az MNB számos nemkonvencionális eszközt vetett be a likviditási és pénzügyi feszültségek enyhítése, a bankrendszer forint- és devizalikviditásának biztosítása, valamint a kulcsfontosságú devizaswappiacon a pénzpiaci zavarok elhárítása érdekében. Ezen eszközök körét a bankok hitelezési képességének romlása miatt a jegybank 2012 elején tovább bővítette. A kialakuló eszközrendszer csökkentheti a hitelnyújtást fékező likviditási korlátokat, és védőhálót biztosít az esetleges kedvezőtlen likviditási sokkokkal szemben.
Lehmann Kristóf cikkében áttekinti a nemkonvencionális jegybanki eszközök használatának nemzetközi tapasztalatait. Megállapítja, hogy nemkonvencionális eszközök alkalmazása akkor lehet indokolt, ha olyan pénzügyi piaci súrlódás, zavar, kudarc vagy korlát áll fenn, ami miatt a jegybanki mé rlegek nagyságát és/vagy összetételét megváltoztató eszközök a hagyományos kamatpolitikánál hatásosabbak lehetnek a monetáris politikai célok elérésében.
Pulai György és Reppa Zoltán az MNB euroeladási programját elemzi. A programmal a jegybank célja az volt, hogy a devizatartalék körültekintő, jól meghatározott feltételekkel történő felhasználásával elejét vegye a hazai fizetőeszköz leértékelődésének — az ország sérülékenységének növekedése nélkül. A hazai bankok helyzetét, és így az eszköz kidolgozását is nagymértékben nehezítette, hogy a szükséges végtörlesztésre kerülő állomány nagysága — ennélfogva a fedezéshez szükséges deviza mennyisége is — bizonytalan volt. Az eszköz paramétereit tehát az MNB-nek úgy kellett meghatároznia, hogy a hitelintézetek folyamatosan tudjanak a jegybanktól devizát vásárolni, de ne ösztönözze a túlfedezést, továbbá ne legyen olcsóbb az eszköz a piaci árnál, de ne is rettentse el a bankokat az igénybevételtől.
Rácz Olivér Miklós cikkében kifejti, hogy egy inflációs célkövetéses rendszerben a monetáris politika számára kiemelt fontosságú a keresletoldali inflációs nyomás minél pontosabb ismerete, amelyet az alkalmazott makroökonómiai modellekben hagyományosan a GDP ciklikus komponensének — az úgynevezett kibocsátási résnek — az aktuális helyzete jelenít meg. A cikk célja egy olyan új kibocsátásirés-mutató meghatározása, amely — szemben a hagyományosan alkalmazott módszerekkel — a gazdasági erőforrások aktuális kihasználtságára vonatkozó közvetlen információkat is felhasznál. Az ily en információk kiaknázása érdemben javítja a kibocsátási rés becslésének valós idejű stabilitását. A módszer által előállított kibocsátásirés- (erőforrás-kihasználtság rés) mutató meggyőző előrejelző erővel bír, tehát érvényes jelzést ad a reálgazdaságban fellépő keresletoldali inflációs nyomásról.
Turján Anikó és Brosch Judit cikkében az egységes eurofizetési övezettel, a SEPA-val foglalkozik. A SEPA-folyamat célja, hogy a lehető leghatékonyabban, legolcsóbban lehessen euróban fizetéseket teljesíteni úgy, hogy országhatároktól függetlenül azonos jogok, kötelezettségek, azonos alapfeltételek érvényesüljenek, és az unión belüli eurofizetések végrehajtásához elegendő legyen egyetlen, az unió bármely tagállamában vezetett fizetési számla. A téma aktualitását jelzi, hogy 2012-ben az Európai Parlament és a Tanács rendelete állapította meg az euroátutalásokra és -beszedésekre vonatkozó egységes szabályokat és követelményeket, valamint azt a határidőt is, amikorra az ilyen átutalások és beszedések használatára át kell térni a korábbi sokféle, hagyományos nemzeti termékekről.
MNB-szemle 2012. június
MAGYAR NEMZETI BANK