Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A forint teljes konvertibilitása

nyomtatás

A teljes devizaliberalizáció jogi hátterét a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 88/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 2/2001. (PK. 9.) MNB rendelkezéssel módosított, a külföldi pénznemben és külföldiekkel végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről szóló 15/1995. (PK. 18.) MNB rendelkezés tartalmazza.

A forint árfolyamsávjának szélesítésével összefüggésben 2001. június 16-ától megszűnt minden még fennálló devizakorlát belföldiek és külföldiek számára egyaránt.

A belföldiek számára szabaddá vált:

  • a külföldiek által forintban vagy devizában kibocsátott, éven belüli lejáratú eszközökbe történő befektetés (rövidlejáratú eszköznek tekintve a befektetési alapok, társaságok jegyeinek megszerzését is), továbbá az átruházható eszközök megszerzése (derivatívok),
  • éven belüli hitelnyújtás külföldiek részére és hitelfelvétel külföldiektől forintban és devizában egyaránt,
  • külföldi bank és egyéb pénzügyi szolgáltatások igénybevétele,
  • forintszámla nyitás külföldön, forintátutalás külföldre illetve külföldről,
  • konvertibilis deviza, értékpapír, pénzpiaci és átruházható eszköz ajándékozása közeli hozzátartozói körön kívül is
  • a belföldiek között devizával, valutával történő fizetés

A külföldiek számára szabaddá vált

  • az éven belüli lejáratú, belföldi kibocsátású eszközökbe történő befektetés (pl. kincstárjegyek),
  • forint átutalás külföldre illetve külföldről.

Megszűnt

  • a forint átváltásakor a forint eredetének vizsgálata,

Belföldiek, külföldiek számára megszűnt

  • minden devizahatósági engedélyezés, bejelentési kötelezettség,
  • a tranzakció okmányainak vizsgálata és az átutalási megbízások, valutaeladási bizonylatok devizahatóság részére történő megküldési kötelezettsége,
  • a belföldi és külföldi fizetőeszközök kivitelének illetve behozatalának összegkorlátai, a külföldi fizetőeszközök kiviteli igazolása,
  • a vagyoni érték kivitelének devizajogi korlátai,
  • belföldiek és külföldiek közötti fizetési szabályok korlátai.

Pénzváltás

Forintot devizára, valutára, devizát, valutát forintra vagy más devizára, valutára átváltani továbbra is csak bankokban vagy erre engedéllyel rendelkező pénzváltóhelyeken lehet.

Jogcím megjelölési kötelezettség

A nemzetközi fizetési forgalomban, kizárólag a devizabelföldi és devizakülföldi közötti folyó fizetési mérleget érintő fizetési forgalom - jóváírás, átutalás, vagy valutaeladás és -vásárlás - esetében fizetési mérleg statisztikai célból az ügyfeleknek meg kell jelölni a tranzakció célját, jogcímét, a 88/2001. (VI.15.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt nemzetközi fizetési forgalom jogcímek közüli választással. Ebben külföldre, vagy külföldi javára történő átutalásnál nincs változás, a mellékletbe bekerültek a jóváírási jogcímek is, melyekről a kedvezményezettnek eddig is kellett nyilatkoznia a hitelintézetek részére.

Amennyiben az ügyfél nem közli a tranzakció jogcímét, a 2/2001. (PK. 9.) MNB rendelkezés előírásai szerint a hitelintézetek kötelesek ennek közlésére az ügyfelet felszólítani. Ha az ügyfél a felszólításnak nem tesz eleget, e tényt a banknak célszerű rögzítenie, és az ügyfél figyelmét felhívni arra, hogy az MNB az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt szabálysértési eljárást kezdeményezhet a területileg illetékes jegyzőnél.

A tranzakció végrehajtását viszont a hitelintézet - csupán statisztikai okból - nem tagadhatja meg. Adatszolgáltatásukban ez esetben átmenetileg a 923. Bizonytalan tételek jogcímet kell használniuk.

A belföldiek egymás közötti, illetve a külföldiek egymás közötti, devizában lebonyolódó tranzakciói esetében nem kell jogcímet megjelölni, az nem tartozik a nemzetközi fizetési forgalom körébe.