Először az egykori francia elnök, François Mitterrand vetette fel azt az ötletet, miszerint Europának szüksége van egy fejlesztési bankra. Az elképzelésből nem sokkal később valóság lett, hiszen a francia elnök nagyívű gondolata nyomán 1991-ben megalapították a londoni székhellyel működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD – European Bank for Reconstruction and Development), méghozzá azzal a céllal, hogy a létrehozott nemzetközi pénzügyi intézmény segítse és támogassa a közép- és kelet-európai (KKE) országok piacgazdaságra történő átállását a hidegháború lezárultát követően.
A bankot tulajdonló részvényesi kör ezt követően fokozatosan bővült, a tagságot először a volt Szovjetunió országaira, később pedig a dél- és kelet-mediterrán térség, valamint a közép-ázsiai régió országaira terjesztették ki. Az EBRD részvényesei között jelenleg 69 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank szerepel. A banknak Magyarország a kezdetektől tagja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás az 1991. évi LV. törvénnyel került kihirdetésre hazánkban. Az EBRD jelenleg több mint 40 országban fejti ki tevékenységét Közép-Európától Közép-Ázsiáig.
Az EBRD a kezdeti években aktív szerepet vállalt a KKE régió országaiban a bankrendszerek reformja, az árliberalizáció, a privatizáció, valamint a tulajdonjogokhoz fűződő adekvát jogszabályi környezet megteremtése terén. Fejlesztési bankokra kevésbé jellemző módon az EBRD egy speciális politikai mandátummal is rendelkezik, hiszen kizárólag olyan országokat támogat, amelyek vállalják a többpárti demokrácia és a pluralizmus elveinek alkalmazását. Jóllehet az EBRD tevékenységének jelentős része a magánszektorban működő vállalkozások finanszírozására koncentrálódik, a szervezet a pénzügyi intézmények támogatásában is komoly szerepet tölt be. Az egyes pénzügyi intézményeknek közvetlen beruházások és hitelek nyújtása révén biztosít támogatást a vállalkozásoknak történő továbbkölcsönzés érdekében. Az EBRD által nyújtott finanszírozások további jelentős fókuszpontja a közlekedés, az energiaipar, a vízellátási és szennyvíz-elvezetési infrastruktúra. Amellett, hogy az EBRD továbbra is hű marad a létrehozásakor deklarált eredeti céljaihoz, a piacgazdaságra történő átállásra vonatkozó koncepciója sokat finomult az elmúlt időszakban. Az eredeti gondolat ugyanis – a fontosnak tartott versenyképesség mellett – olyan jelzőkkel egészült ki, mint az inkluzív, a jól irányított (well-governed), a zöld, az ellenálló és az integrált.
Green Economy Transition - GET
Kiváló példa erre a paradigmaváltásra az EBRD által 2015-ben elfogadott, a zöld gazdaságra történő átállásra vonatkozó „stratégia”, vagyis a GET (Green Economy Transition), melynek célja olyan projektek finanszírozásának növelése, amelyek elősegítik a környezeti szempontból fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést, valamint hozzájárulnak annak elkerüléséhez, hogy a gazdaságok végérvényesen beleragadjanak egy szennyező, magas szén-dioxid-kibocsátású, a természeti értékeket teljesen kimerítő környezethasználatba. A GET-nek köszönhetően az ilyen típusú finanszírozások az EBRD éves összberuházásainak a 46%-át tették ki 2019-ben. Ezzel együtt a szervezet a mai napig 34 milliárd euro összegű zöld beruházást írt alá és több mint 1900 zöld projektet finanszírozott, melynek köszönhetően várhatóan 102 millió tonnával fog csökkeni a szén-dioxid kibocsátás évente. Csak 2019-ben az EBRD több mint 2,2 gigawattnyi (GW) újdonsült megújuló energia kapacitásbővítést finanszírozott, és 2020-ban ezt meg is szeretné haladni.
Az EBRD szervezeti felépítése
A bank teljes körű irányításáért és a stratégiai irányvonalak meghatározásáért a Kormányzótanács felel. E felelősségi körében eljárva a Kormányzótanács dönt az új tagok felvételéről, illetve a tagság felfüggesztéséről; az EBRD engedélyezett alaptőkéjének felemeléséről vagy csökkentéséről; az egyéb nemzetközi szervezetekkel való általános együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó felhatalmazásról; az igazgatók és az elnök megválasztásáról és javadalmazásáról; a mérleg és az eredménykimutatások jóváhagyásáról; valamint az EBRD tartalékainak meghatározásáról, illetve a nettó nyereség fel- és elosztásáról. A Kormányzótanácsban az EBRD valamennyi tagja képviselve van. A részvényesek egy kormányzót és – annak akadályoztatása esetére – egy helyettest jelölnek a Kormányzótanácsba, akik a jelölő tagország érdekei mentén, azt képviselve vesznek részt a Kormányzótanács munkájában. Magyarországot a Kormányzótanácsban a mindenkori pénzügyminiszter, illetve egy általa kijelölt helyettes képviseli. A Kormányzótanács legalább évente egyszer ülésezik és akkor szavazóképes, ha az ülésen a kormányzók kétharmada jelen van, feltéve, ha ez a többség a tagok összes szavazati jogosultságának legalább a kétharmadát képviseli.
Az EBRD operatív vezetéséért a 23 tagú Igazgatótanács felel. Az igazgatókat 3 évre választják, a tisztség pedig megújítható. Az igazgatókat – akadályoztatásuk esetén – az általuk kijelölt helyettesek képviselik. Az Igazgatótanács felel az EBRD általános működésének irányításáért, valamint mindazon feladatokért, melyeket a Kormányzótanács kifejezetten rá ruházott, így tehát hatáskörébe tartozik a Kormányzótanács munkájának előkészítése; a Kormányzótanács általános iránymutatásaival összhangban az EBRD politikájának meghatározása, valamint döntéshozatal az EBRD kölcsönei, garanciái, érdekeltségi befektetései, hitelfelvétele, szakértői segítségnyújtása és egyéb banki műveletek vonatkozásában; az egyes pénzügyi évekre vonatkozó számadások jóváhagyásra való előterjesztése a Kormányzótanács részére; valamint az EBRD költségvetésének jóváhagyása. Az Igazgatótanács az EBRD londoni székhelyén tevékenykedik.
Az EBRD elnökét a Kormányzótanács valamennyi kormányzó súlyozott szavazatának egyszerű többségével (50%+1) választja négy évre, melyre az éves rendes közgyűlés keretében, titkos szavazással kerül sor. Az elnök újraválasztható. Az elnök esetleges, a hivatali idejének leteltét megelőző felmentéséről szintén a Kormányzótanács dönt a kormányzók súlyozott szavazatának kétharmadával. Az elnök nem szavaz, kivéve szavazategyenlőség esetét, amikor is ő adja le a döntő szavazatot. Az elnök részt vehet a Kormányzótanács ülésein, valamint elnököl az Igazgatótanács ülésein. Az EBRD elnöke mindemellett a szervezet jogi képviselője, valamint a bank személyi állományának vezetője, aki az Igazgatótanács irányítása mellett vezeti az EBRD üzletvitelét. Az elnök javaslatára az Igazgatótanács egy vagy több alelnököt nevezhet ki az elnök feladatainak hatékony ellátását megkönnyítendő.