Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Nemzetközi Valutaalap (IMF)

nyomtatás

A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, mely 187 tagországot számlál (2010). A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak.

A Valutaalap szervezeti felépítésének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja (Magyarországon az MNB elnöke). Ők évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésén ülnek össze, míg a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Fejlesztési Bizottság (DC) évente kétszer ülésezik. A Valutaalap napi munkáját a 25 tagú ügyvezető igazgatóság irányítja, őket segíti a szakértői stáb, melynek élén a vezérigazgató és három helyettese áll.

Megalakulása óta a Valutaalap céljai nem változtak, működése viszont a világgazdasági helyzethez igazodva alakult. Tevékenységének három fő pillére a gazdaságpolitikai felügyelet - melynek keretében a gazdasági- és pénzügyi folyamatok vizsgálatára, illetve gazdaságpolitikai tanácsadásra kerül sor -, a szakértői segítségnyújtás, illetve a hitelnyújtás. A gazdaságpolitikai felügyelet során a Valutaalap többek között rendszeres párbeszédet folytat tagországaival az általában évente esedékes, az Alapokmány IV-es cikkelye szerinti gazdaságpolitikai konzultáció keretében, és ajánlásokat fogalmaz meg részükre.

Az IMF 1996-ban hozta létre az ún. Különleges Adat-közzétételi Szabványokat (SDDS), melynek célja, hogy növelje az átfogó, megbízható statisztikai mutatók számát és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a kormányok ésszerű, egészséges gazdaságpolitikára törekedjenek, illetve elősegítse a pénzügyi piacok jobb működését. Ennek keretében a tagországok vállalják, hogy a monetáris, költségvetési, külgazdasági és reálszektorokra vonatkozó 22 adatkategóriában biztosítják az adatközlés tartalmának, gyakoriságának és határidejének szabványban meghatározottak szerinti teljesítését. A válságmegelőző tevékenység és a nemzetközi pénzügyi rendszer megerősítése keretében került előtérbe az IMF tevékenységének áttekinthetőbbé tétele, illetve a helyes gyakorlat elvei és szabványai kidolgozása és alkalmazásának felmérése a tagországokban. A Valutaalap ma már 12 területre hagyott jóvá ilyen szabványokat, így az adatközlésen túl a költségvetési transzparencia, a monetáris és pénzügyi áttekinthetőség terén is. Ezek alapján - részben a Világbankkal közösen - az egyes területek helyes gyakorlatát, elveit tartalmazó szabványoknak történő megfelelést bemutató jelentéseket készít a Valutaalap.

A magyar gyakorlat a következő területekre vonatkozó helyes gyakorlat és szabványok alapján került átvilágításra:

  • adatközlés (Data ROSC),
  • monetáris és pénzügypolitika áttekinthetősége (Code of Good Practices on Transparency in Monetary and Financial Policies),
  • bankfelügyelet (Basel Core Principles for Effective Banking Supervision),
  • értékpapír-felügyelet (IOSCO Objectives and Principles of Securities Regulations),
  • biztosítás-felügyelet (IAIS Insurance Supervisory Principles),
  • fizetési rendszerek (CPSS Core Principles for Systemically Important Payment Systems),
  • vállalatirányítás (OECD Principles of Corporate Governance), és
  • költségvetés áttekinthetősége (Fiscal Transparency).
  • pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem (AML/CFT) 

Az átvilágításról készült jelentések megtalálhatók az IMF és a Világbank honlapján, illetve a pénzügyi szektort érintő összefoglalók megtekinthetők itt, az MNB honlapon is. Ezenkívül elérhetőek itt is a Magyarországról készült legutóbbi gazdaságpolitikai konzultációs jelentéssel és a hitel-megállapodással kapcsolatos anyagok, és a nyilvános tájékoztatók (Public Information Notices).

Az adatközlést érintő 1996-os SDDS kezdeményezéshez - amelyben 64 ország (2010) vesz részt - Magyarország az elsők között csatlakozott, és teljes mértékben teljesíti is a követelményeket. 

A szakértői segítségnyújtás során a Valutaalap szakmai támogatást, tanácsokat ad tagországainak gazdaságpolitikájuk hatékonyságának javítása céljából. Ez a tevékenysége az oktatástól a továbbképzésen át a konkrét problémák megoldására tett javaslatokig a legváltozatosabb formákat öltheti. Számos területre, így költségvetési, monetáris és árfolyam-politikára, a bank- és pénzügyi szektor felügyeletére és szabályozására, statisztikai adatszolgáltatásra, stb. terjedhet ki.

A Valutaalap pénzügyi segítséget nyújt fizetési mérleg finanszírozási problémákkal küzdő országoknak, egyrészt átmeneti hitelt ad, illetve támogatja a fizetési gondok orvoslását szolgáló gazdasági programot. A hitelt valamelyik szabvány hitel-megállapodás keretében folyósítják. Ez rögzíti a fizetési mérleg gondok leküzdését célzó gazdaságpolitikát és intézkedéseket, amelyek megvalósítását az ország elvállalta. A hitel-megállapodás alapját képező gazdasági programot az egyes országok a Valutaalappal folytatott párbeszéd során készítik el. 

Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap eszközeit készenléti, illetve kiterjesztett, valamint kompenzációs hitel-megállapodások formájában. Taggá válásunktól kezdve az 1995-ös stabilizációs program támogatására 1996 márciusában létrejött elővigyázatossági típusú készenléti megállapodással együtt Magyarország összesen kilenc IMF hitel megállapodást kötött, majd az utóbbi gazdaságpolitikai program sikeres teljesítését követően, 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében előtörlesztette az ország. A 2008-as pénzügyi válság kirobbanásakor Magyarország 2008. november 6-án 10 537 millió SDR értékű – a magyar kvóta 1015 %-a - , 23 hónap futamidejű készenléti megállapodást hozott létre, melynek terhére 2008-ban 4,2 milliárd, míg 2009-ben 3,4 milliárd SDR-t hívott le.

Fentieken túlmenően az IMF a Világbankkal karöltve fontos szerepet játszik az alacsonyjövedelmű országok életszínvonalának emelésében, illetve a szegénység visszaszorításában. Ennek keretében számos kezdeményezés indult, így a Valutaalap kedvezményes hitelt nyújt a legszegényebb országoknak az ún. Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató (PRGT) alapjából; adósság elengedésben részesíti a Súlyosan Eladósodott, Legszegényebb Országok (HIPC) programban résztvevő országokat, és kiveszi részét a multilaterális adósság-elengedésben. Az egészséges gazdaságpolitika támogatását szolgálja a Policy Support Instrument (PSI), melyhez ugyan nem kapcsolódik finanszírozás, sikeres program végrehajtás mellett azonban, szükség esetén gyorsított formában biztosít hitelhez jutást.