Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Bevezető az MNB Európai Uniós kapcsolatrendszerébe

nyomtatás

Az MNB Európai Uniós kapcsolatrendszere

Az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerében az 1990-es évek eleje óta fokozott hangsúlyt nyert az európai integrációra való felkészülés, majd 2004-től az EU-tagsággal járó feladatok ellátása. Az MNB és az EU intézményei közötti kapcsolatrendszer intézmények szerinti bontásban a következő:

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB)

Magyarország európai uniós csatlakozása az MNB számára a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER) történő csatlakozást is jelentette. A KBER az 1998 júniusában létrehozott, frankfurti székhelyű Európai Központi Bankból (EKB) és az EU-s tagállamok nemzeti jegybankjaiból áll.

Az EKB irányító testületei az Igazgatóság (tagjai az EKB elnöke, alelnöke és négy további tag) és a Kormányzótanács, mely utóbbi az EKB igazgatóságának tagjaiból, valamint az euroövezeti tagállamok jegybankelnökeiből áll. Az EKB/KBER harmadik döntéshozó szerve az Eurorendszer (azaz az EKB és az euroövezeti jegybankok) és az euroövezeten kívüli tagállamok jegybankjai közötti intézményes kapcsolatot biztosító Általános Tanács. A negyedévente ülésező testület tagja az EKB elnöke, alelnöke, valamint az EU összes tagországának jegybanki vezetője.

Az Általános Tanács elsődleges feladata az euroövezeti csatlakozás előkészületeivel kapcsolatos tanácsadás, az EKB-s konvergencia-jelentések elfogadása és az ERM II működésének nyomon követése. Az Általános Tanács emellett közreműködik annak ellenőrzésében, hogy az EU-s jegybankok és az EKB betartják-e a költségvetés monetáris finanszírozására, valamint az állami szektor pénzügyi intézményekhez történő privilegizált hozzáférésére vonatkozó tilalmat; részt vállal az EKB tanácsadói funkciójának betöltésében, illetve a statisztikai adatok gyűjtésében, és ki kell kérni véleményét a számviteli és pénzügyi adatszolgáltatás szabályainak változásával, valamint az EKB tőkejegyzési kulcsának megállapításával kapcsolatos kérdésekben is. Az Általános Tanács mandátuma akkor szűnik majd meg, ha valamennyi tagállam bevezette az eurót.

A KBER-tagok egyben az EKB tulajdonosai is, a tulajdoni arányokat az egyes tagállamok EU-s GDP-ből való részesedése, valamint az EU teljes lakosságához viszonyított aránya szerint (az Európai Bizottság által összeállított statisztikai adatok alapján) határozzák meg. Jelenleg az EKB alaptőkéjének 70%-át az euroövezeti jegybankok jegyzik, az alaptőke fennmaradó 30%-a pedig az euroövezeten kívüli tagállamok jegybankjai között oszlik meg. Ez utóbbi jegybankoknak tőkerészesedésük előre meghatározott, minimális százalékának befizetésével kell hozzájárulniuk az EKB azon működési költségeihez, melyek a KBER-tagság kapcsán merülnek fel.

KBER-bizottságok

Az EKB döntéshozó szerveinek munkájában fontos szerepet játszanak az ún. KBER-bizottságok és munkacsoportjaik, melyek alapvetően döntés-előkészítő és koordinációs szerepet töltenek be és a jegybanki működés valamennyi területét lefedik, a monetáris politikától kezdve a kommunikáción át a statisztikai adatszolgáltatásig. A KBER-bizottságok tagjai az EKB, valamint a tagállami jegybankok szakértői. A nem euroövezeti tagállamok központi bankjainak szakértői azokon a bizottsági üléseken vannak jelen, ahol a KBER egészét érintő és az Általános Tanács kompetenciájába tartozó kérdések szerepelnek napirenden. A bizottságok egy évre előre meghatározott ütemterv szerint, átlagosan 4-5 alkalommal üléseznek és vitatják meg a szakterületüket érintő aktuális kérdéseket. A KBER-bizottságok és alcsoportjaik munkájában az MNB vezetői és illetékes szakértői is részt vesznek, itt nyílik lehetőség a tagállami jegybankok együttműködésével közös álláspontok kidolgozására és az EKB, valamint a többi tagállami jegybank tevékenységével kapcsolatos tájékozódásra.

1. számú táblázat: a KBER-bizottságok és tevékenységük

KBER-bizottság megnevezése

KBER-bizottság tevékenysége

Számviteli és monetáris jövedelem Bizottság - Accounting and Monetary Income Committee

(AMICO)

Kialakítja és rendszeresen felülvizsgálja a KBER-alapokmány szerinti pénzügyi beszámolók kereteit meghatározó számvitel-politikai elveket, a rendszeres pénzügyi jelentések elkészítésének módszertanát, és elősegíti ezek nemzetközi szintű összehangolását. Figyelemmel kíséri a monetáris jövedelem számítását a számviteli biztonsági keretrendszer által kialakított kockázatkezelési folyamatnak megfelelően.

Bankjegybizottság – Banknote Committee

(BANCO)

Meghatározza az euroövezeti országok eurobankjegy-szükségletét, összehangolja az eurobankjegyek gyártását, kidolgozza az eurobankjegyek készletezési és bankjegy-feldolgozási politikáját. Feladatai közé tartozik az eurobankjegyek előállítása kapcsán keletkező tapasztalatok cseréje, az eurobankjegyek hamisítását megakadályozó biztonsági elemek vizsgálat és fejlesztése, valamint az euro előállításához kapcsolódó biztonsági kockázatok felmérése. Hozzájárul az euroövezetben alkalmazott gyakorlat harmonizációjához, a hamisításokat figyelő rendszer kialakításához, valamint az eurobankjegyekre- és érmékre vonatkozó statisztikák ellenőrzéséhez.

Költségmódszertani Bizottság – Committee on Cost Methodology

(COMCO)

Hozzájárul az Eurorendszer által alkalmazott egységes költségmódszertan (Common Eurosystem Cost Methodology) alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez, elemzéseket készít az Eurorendszer/KBER bizonyos funkcióinak/termékeinek költségadatairól és költségszerkezetéről. A COMCO csak euroövezeti összetételben ülésezik.

Eurorendszer/KBER Kommunikációs Bizottsága – Eurosystem/ESCB Communications Committee

(ECCO)

Hozzájárul az Eurorendszer, a KBER és az EKB külső kommunikációs politikájának kialakításához annak érdekében, hogy az Eurorendszer/KBER által megfogalmazott célok átláthatóvá és világossá váljanak és biztosítsák a közvélemény megfelelő tájékoztatását az Eurorendszer és a KBER feladatairól és tevékenységéről.

Pénzügyi Stabilitási Bizottság – Financial Stability Committee

(FSC)

Az FSC 2011-től, a korábbi Bankfelügyeleti Bizottság (Banking Supervision Committee, BSC) megszüntetésével kezdte meg munkáját, feladata az, hogy az EKB döntéshozó testületeit pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladataik ellátásában támogassa.

Belső Ellenőrzési Bizottság – Internal Auditors Committee

(IAC)

A releváns közös projektek, rendszerek és tevékenységek felülvizsgálatával, valamint az EKB és a tagállami jegybankok „közös érdeklődésére” számot tartó, auditálási kérdéseket érintő együttműködésének biztosításával segíti a KBER-t céljai elérésében.

Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága – International Relations Committee

(IRC)

A KBER nemzetközi együttműködéssel összefüggő feladatainak végrehajtását segíti. Hozzájárul az Eurorendszer álláspontjának kialakításához az EU-n kívüli országokkal fenntartott kapcsolatok különböző területein, az EU-n belül pedig elemzi az EU- és a GMU-csatlakozási folyamat állását és az ERM II-vel összefüggő kérdéseket.

Információtechnológiai Bizottság – Information Technology Committee

(ITC)

Hozzájárul az Eurorendszer és a KBER informatikai politikájának, stratégiájának és az erre vonatkozó irányelveknek a kidolgozásához – különös tekintettel a biztonsági vonatkozásokra, és technikai tanácsot ad más bizottságok részére. Ezen túlmenően Eurorendszer/KBER szintű fejlesztéseket, önálló projekteket indít, hajt végre.

Jogi Bizottság – Legal Committee

(LEGCO)

Hozzájárul az Eurorendszer és a KBER szabályozási rendszerének karbantartásához, figyelemmel kíséri és beszámol arról, hogy a tagállami hatóságok és az EU-s intézmények mennyiben tartják be a jogszabály-tervezetekkel kapcsolatos konzultációs kötelezettségüket az EKB kompetenciájába tartozó területeken.

Piaci Műveletek Bizottsága – Market Operations Committee

(MOC)

Segíti a KBER-t az egységes monetáris politika és a devizaműveletek megvalósításában, az EKB tartalékainak kezelésében, valamint azon tagállami jegybankok által alkalmazott monetáris politikai eszköztár megfelelő adaptálásában, melyek még nem vezették be az eurót, továbbá az ERM II alkalmazásában.

Monetáris Politikai Bizottság – Monetary Policy Committee

(MPC)

Segíti az Eurorendszert az egységes monetáris és árfolyam-politika megvalósításában, valamint segítséget nyújt a KBER azon feladatainak teljesítésében, melyek a nem-euroövezeti tagállami jegybanknok és az EKB monetáris- és árfolyam-politikájának koordinálásából adódnak.

Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága – Payment and Settlement Systems Committee

(PSSC)

Segíti a KBER-t a fizetési rendszerek zökkenőmentes működtetésében, támogatja a KBER-t a fizetési rendszerekre vonatkozó általános jellegű és felvigyázói kérdésekben, valamint az értékpapír-elszámolási és teljesítési rendszerekre vonatkozó, jegybanki szempontból releváns kérdésekben.

Kockázatkezelési Bizottság – Risk Management Committee

(RMC)

Az RMC csak euroövezeti összetételben ülésezik, feladata az, hogy az Eurorendszer piaci műveleteiből adódó kockázatok kezelése és ellenőrzése terén elemzésekkel és javaslatokkal segítse az EKB-s döntéshozók munkáját.

Statisztikai Bizottság - Statistics Committee

(STC)

Segítséget nyújt a KBER feladatainak teljesítéséhez szükséges statisztikai információk összegyűjtésében. Ennek során hozzájárul többek között a statisztikai adatgyűjtésben szükséges változtatások kidolgozásához és azok költséghatékony alkalmazásához.

2. számú táblázat: a KBER munkáját támogató további bizottságok és tevékenységük

Bizottság megnevezése

Bizottság tevékenysége

Költségvetési Bizottság – Budget Committee

(BUCOM)

Az EKB költségvetésével kapcsolatos kérdésekben nyújt segítséget az EKB Kormányzótanácsának, tagjai az euroövezeti jegybankok.

Emberi Erőforrások Konferenciája – Human Resources Conference

(HRC)

A HRC célja, hogy fórumként szolgáljon a KBER-jegybankok között az emberi erőforrások területén a tapasztalat-, vélemény- és információcseréhez.

Az Eurorendszer Informatikai Operatív Bizottsága – Eurosystem IT Steering Committee

(EISC)

Az EISC feladata az, hogy irányítsa az Eurorendszer informatikai fejlesztéseit, különöst tekintettel az Eurorendszer informatikai irányításával kapcsolatos feladatkörökre. Az EISC az EKB Kormányzótanácsát támogatja az Eurorendszer/KBER-szintű közös informatikai projektekkel és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéshozatalban. Az EISC tagjai az euroövezeti jegybankok.

Kötelező jogi konzultációk az EKB-val

Az EKB-nak fontos szerepe van az EU és a tagállamok pénzügyi tárgyú joganyagai, valamint az egyes tagállami jegybankokat (köztük az MNB-t is) közvetlenül vagy közvetett módon érintő jogszabályok, törvények előzetes véleményezésében. A véleményezési folyamat meghatározott konzultációs eljárás alapján zajlik, melynek során az EKB valamennyi tagállami jegybank bevonásával alakítja ki véleményét. A konzultáció kezdeményezésének kötelezettsége az érintett tagállami hatóságok feladata. (Az EKB egyéni kezdeményezés alapján is kiadhat véleményt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott joganyag témája ezt indokolttá teszi.)

Az MNB kapcsolatai egyéb EU-s intézményekkel, fórumokkal

Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB)

A pénzügyi válságra reagálva kapta az Európai Bizottságtól feladatul a Jacques de Larosiere által vezetett magas szintű csoport, hogy vizsgálja meg az európai felügyeleti rendszer megerősítésének lehetőségét. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a felügyeleti rendszernek nem csak az egyes vállalatok felügyeletére, hanem az egész pénzügyi rendszer stabilitására kellene összpontosítania. A Larosiere-jelentés 2009-ben tett egyik ajánlása szerint olyan uniós szintű új felügyeleti szervet kell felállítani, amelynek felvigyázói megbízatása a pénzügyi rendszer egészét érintő kockázatokra kiterjed. Ennek az ajánlásnak az eredményeként jött létre az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB).

Az Európai Rendszerkockázati Testületet az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete hozta létre az európai pénzügyi rendszer makroszintű felügyeletének biztosítása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Tanács 1096/2010/EU rendelete felhatalmazta az Európai Központi Bankot az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatok ellátására. Az ESRB-t létrehozó jogszabályok 2010. december 16-án léptek hatályba.

Az ESRB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja, amely az uniós pénzügyi rendszer felügyeletét látja el. A PFER-hez az ESRB mellett a következő testületek tartoznak: Európai Bankhatóság (EBA); Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti hatóság (EIOPA); Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA); Európai felügyeleti hatóságok (ESAs) vegyes bizottsága; a tagállamok illetékes, illetve felügyeleti hatóságai a három ESA-t létrehozó jogszabályban meghatározottak szerint.

Az ESRB mandátuma, céljai:

Az ESRB-ról szóló rendelet szerint „Az ESRB az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletére rendelkezik hatáskörrel a pénzügyi rendszer fejleményeiből eredő, az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerkockázatok megelőzéséhez vagy mérsékléséhez való hozzájárulás érdekében, figyelembe véve a makrogazdasági fejleményeket is, a széles körű pénzügyi zavarok időszakainak elkerülése céljából. Az ESRB hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, ezáltal biztosítva a pénzügyi szektor gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását.”

Ennek megfelelően a testület főbb feladatai a következők:

  • Azonosítja és fontossági sorrendbe rendezi a rendszerkockázatokat.
  • Jelentősnek ítélt rendszerkockázatok esetén figyelmeztetést ad ki, amelyet indokolt esetben nyilvánosságra hoz.
  • Ajánlást fogalmaz meg a megállapított kockázat korrigálására, amelyet indokolt esetben nyilvánosságra hoz.
  • Amennyiben úgy ítéli meg, hogy vészhelyzet van kialakulóban, titkos figyelmeztetést, illetve helyzetértékelést küld a Tanácsnak. Ezen intézkedése révén képes a Tanács megállapítani, szükséges-e az európai felügyeleti hatóságoknak címzett, a vészhelyzet fennállásáról szóló határozat elfogadása.
  • Nyomon követi a figyelmeztetések és ajánlások betartását.
  • Szorosan együttműködik a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének összes tagjával; indokolt esetben megosztja az ESA-kal a feladataik ellátásához szükséges rendszerkockázati információkat; az ESA-kal együttműködésben kidolgozza a rendszerkockázatok azonosításának és mérésének közös mennyiségi és minőségi mutatóit (kockázati jelzőrendszer).
  • Makroprudenciális felügyeleti kérdésekben tevékenységét összehangolja a nemzetközi pénzügyi intézmények, különösen az Nemzetközi Valutaalap, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board, FSB), valamint harmadik országok illetékes szerveinek munkájával.

Az Európai Rendszerkockázati Testület élén az Igazgatótanács (General Board) áll, melynek munkáját több szakmai bizottság, így az irányítóbizottság (Steering Committee), a tudományos tanácsadó bizottság (Advisory Scientific Committee (ASC), illetve a szakmai tanácsadó bizottság (Advisory Technical Committee (ATC) is segíti. Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik.

A Magyar Nemzeti Bankot az ESRB Igazgatótanácsában a jegybank elnöke szavazati joggal rendelkező tagként képviseli.

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC)

 Az MNB az EU-csatlakozással tagja lett a tagállamok pénzügyminisztereiből álló ECOFIN Tanács üléseit előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (Economic and Financial Committee, EFC). Az EFC a tagállamok, az EKB és az Európai Bizottság 2-2 képviselőjéből áll, a tagállamok részéről a pénzügyminisztériumok és a jegybankok képviseltetik magukat. (Az MNB alelnöki szinten van jelen a találkozókon.)

Az EFC szűkített (azaz csak a pénzügyminisztériumok, EKB, Európai Bizottság) és teljes (jegybankokkal bővített) összetételben is ülésezik – a témák jellegétől függően. A jegybankok részvételével zajló teljes összetételű tanácskozásra évente körülbelül 6-7 alkalommal kerül sor. Évente két alkalommal a teljes összetételű ülést ún. Pénzügyi Stabilitási Kerekasztal (Financial Stability Table, FST) tárgyalás is kiegészíti, melyre a 2011-ben létrejött Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer hatóságainak (ESRB, EBA, ESMA, EIOPA) képviselői is meghívást kapnak. Az EFC legfontosabb tárgyalási témái között említhetjük a stabilitási/konvergencia programokat, a túlzott hiányra vonatkozó eljárást vagy a gazdaságpolitikai koordinációt. A pénzügyi válsággal párhuzamosan az EFC vált a pénzügyi szabályozás reformjának, valamint az európai szintű válságmegelőzés és -kezelés kialakításának műhelyévé.

Az EFC IMF-ügyekkel, valamint euroérmékkel foglalkozó albizottságában (Sub-Committee on IMF, Euro Coin Sub-Committee) aktív szerepet vállalnak az MNB szakemberei is.

Ecofin Tanács

A tagállami pénzügyminiszterekből álló ECOFIN Tanács munkájába a tagállami jegybankok, így az MNB is az évente kétszer megrendezésre kerülő ún. informális Ecofin ülések során közvetlenül is bekapcsolódik. Ezen találkozókra a pénzügyminiszterek mellett az EKB és a tagállami jegybankok vezetői is meghívást kapnak, hogy közösen tekintsék át azokat a pénzügyi kérdéseket, melyek kezelésében a tagállami jegybankoknak is alapvető feladataik vannak. (Az MNB elnöki szinten van jelen a találkozókon.)

Európai Bizottság

Európai színtéren az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó főigazgatósága (DG ECFIN) szintén fontos partnere az MNB-nek. A közös szakmai munka az Európai Bizottság számára megküldendő magyar konvergencia-programhoz kapcsolódik (a monetáris- és árfolyam-politikával, valamint az inflációs folyamatokkal foglalkozó fejezet véleményezésében az MNB is részt vesz).