Gyakran ismételt kérdések a 200 forintos érmék automaták általi elfogadásával kapcsolatban

  • A kibocsátás előtt kapott mintaveretek alapján állították be az automatákat, de a valódi forgalmi érmék ezektől eltérnek, illetve az első hónapokban forgalomba került érmék minősége nem egyezett meg a később forgalomba került érmékével

Nem térnek, nem térhetnek el. A 200 forintos kibocsátását megelőzte egy 1 000 db-os mintagyártás (2008. III. negyedév) és egy 10 000 db-os mintagyártás (2009. I. negyedév), melyekből az utóbbi szolgált az automaták kibocsátás előtti beállítására.

E 10 000 db-os lapka szállítmány és az abból készült 200 forintos pénzérmék anyagminősége, műszaki paraméterei, kivitele stb. teljes mértékben megegyeznek az azóta gyártott 200 forintos pénzérmék értékeivel. Az előírásokban és a gyártásban változtatás – dokumentálhatóan - nem történt. A 200 forintosok lapkaszállítója minden szállítmány esetében a közbeszerzési eljárás során kiválasztott, legjobb árajánlatot adó dél-koreai Daewoo cég volt. Így erről az oldalról a homogenitás, mely egyébként – műszaki értelemben – nem feltétel, mérésekkel igazolhatóan szintén biztosított.

  • A 200 forintos érméket a használat során – esetenként – valószínűleg kopásból, vagy egyéb okból adódóan az automaták érmevizsgálója nem fogadja el

A 200 forintos érme és egyetlen más érme sem kopik el a rendeltetés szerinti használat mellett olyan mértékben két év alatt, hogy az elfogadási rendellenességet okozzon az automatáknál. A külső gyűrű anyaga megegyezik az 5 és a 20 forintos anyagával, a belső mag anyaga pedig a 10 és az 50 forintos anyagával. Ezen kupronikkel alapanyagok a legáltalánosabban használtak a világ érmegyártásában. A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen alapanyagú érmék élettartama minimálisan 20 év, ezután jelentkezhetnek használati gyakoriságtól függően kopásból eredő problémák. Jól illusztrálja mindezt, hogy a teljesen azonos alapanyagokból készült, már említett érmecímletekkel  kapcsolatban a kibocsátásuk óta eltelt 18 év alatt nem jelentkeztek kopásból eredő problémák.

  • A kibocsátás után néhány hónappal később forgalomba került 200 forintos érmék mérete, recéje különbözik az előzőektől, ezért romlott az automaták általi elfogadás

A 200 forintosok recézettsége (9 osztásban 8 rece, illetve 8 kihagyás) gyártás közben és végellenőrzés során folyamatosan – szúrópróbaszerűen – ellenőrzésre kerül szemrevételezéssel, valamint méréssel. A pénzérmék recekialakításának homogenitását nagy kopásállóságú, keményfémből készült eszközök biztosítják. Egyetlen egy ilyen eszköz sem kopott olyan mértékben még, hogy cserélni kellett volna. Bizonyíthatóan soha nem fordult még elő az érmegyártásban, hogy a receszám az eredeti kialakítástól eltérjen. Az érmék egyéb fizikai paraméterei, pl. mérete szintén igen szigorú ellenőrzés alá esik a gyártás során. Csak szándékos beavatkozás tehetné fizikailag lehetővé, hogy különböző méretű érmék készüljenek, ilyen pedig nem történt. Az igaz, hogy a gyártásban vannak a mérettel kapcsolatban bizonyos tűréshatárok, azok azonban oly csekélyek, hogy az automatás elfogadást nem befolyásolják, illetve az automaták beállításainál lényegesen szigorúbbak.

  • A 200 forintos érmék elektromágneses tulajdonságai használat során megváltoznak, ezért az el nem fogadásból eredő problémát sokszor megoldja az érmének a bedobás, ill. az újrabedobás előtti ütögetése, földhöz vágása.

A mágnesezhető anyagból készült érmék elektromos tulajdonságai, amelyek mágneseződve kerülnek forgalomba, a mechanikai és hőmérsékleti hatásokra változhatnak.

A 100 forintos mágnesezhető anyagból (lágyacél galvanizálva), míg a 200 forintos nem mágnesezhető anyagokból készül, (magyarán a mágnesre nem reagál) így a mechanikai hatásokra az elektromos tulajdonságai kevésbé érzékenyek, így ez a probléma az esetek nagyobb részében az automaták elfogadószoftvereinek beállításával hozható kapcsolatba. Vélhetően az is jelenthet, szintén beállítási jellegű problémát, hogy a kétféle fémötvözetből készült érmék kissé szigorúbb beállítási paramétereket igényelnek az üzemeltetőktől, mint az egykomponensűek.

  • A 200 forintosok gyártásával, minőségével kapcsolatos kritikákra összefoglalóan:

A Pénzverőnél az ISO 9001:2008-as minőségirányítási rendszer működik 1996-tól. 2005-ben az Európai Központi Bank is – sikerrel – auditálta a céget. A Pénzverőnél tehát a forint pénzérmék műszaki követelményei, paraméterei és azok tűrései, valamint az alkalmazott mérési, ellenőrzési eljárások az eurogyártás szigorú követelményei szerinttörténnek.

A 200 forintos fejlesztésénél az MNB és a Pénzverő szorosan együttműködött a WVA-val (a világ automata és érmeérvényesítőket gyártók képviselete) és azok iránymutatásait is figyelembe vette.

A Pénzverő mérőlaborjában – bármely automatákat üzemeltető, karbantartó cég számára – mindenkor lehetőséget biztosít az automaták által el nem fogadott érmék, valamint a sorozatban gyártott 200 forintos érmék összehasonlítására. Több esetben igényelték már ezen lehetőséget a magyarországi automatások, és a mérések minden egyes esetben azt igazolták, hogy az el nem fogadott érmék semmilyen műszaki paraméterben sem különböztek a többitől. 

Az MNB a közelmúltban megbeszéléseket kezdeményezett a magyarországi automatákat karbantartó két jelentős céggel is, melynek során az el nem fogadásokkal kapcsolatban az a szempont is napvilágra került a gyakorlat oldaláról, hogy sok esetben a problémákat a helytelen beállítások, az elöregedett hazai automata géppark, és a rendszeres karbantartás hiánya okozza. Mindenesetre a reklamációkkal összefüggő – mindig kétoldalú –vizsgálatok során mért fizikai paraméterek ezidáig egyetlen esetben sem igazolták azt, hogy az esetleges problémáért az érme minősége lenne a felelős.

  • A 200 forintos érmék mérete túl nagy, a forint érmék méretben hasonlóak egyes külföldi érmékhez

A 200 forintos érme kibocsátásakor rendkívül intenzív nemzetközi benchmarkot folytattunk annak érdekében, hogy a méretek más külföldi érméktől parametrizálhatóan eltérőek legyenek. A világban azonban több ezer fajta érme van forgalomban, ezért nyilván szűk az a mérettartomány, ahová még egy új érme „befér”. E felvetés azért is nagyon furcsa, mert Magyarországon eddig egyedülálló módon a teljes automatás szférával (illetve azok érdekvédelmi tömörüléseivel) való többszörös, több körös egyeztetésekkor kompromisszumként alakult ki a végleges méret, melyet minden résztvevő elfogadott. Az MNB eredetileg egy kisebb méretben gondolkodott, de ezt éppen az automatás elfogadási szempontok figyelembe vétele miatt is módosította egy nagyobb méretre a vastagsági paraméter csökkentése mellett. Például a legnagyobb magyarországi automatás tömörülés a méretről az egyeztetéseken úgy nyilatkozott, hogy részükről a 30 mm-es átmérő jelent korlátot, a javasolt, jelenlegi méret megfelelő. A mérettel kapcsolatos reklamáció pedig éppen e szervezet égisze alá tartozó vállalkozástól érkezett.

  • Miért nem homogén anyagból készült a 200 forintos érme, miért bimetál?

A bimetál (két különböző ötvözetből készült) érmék rendkívül elterjedtek a világ számos országában. Ilyenek például az 1 és 2 eurós érmék, továbbá például az angol 2 fontos, a török líra és egyes nagycímletű cseh és bolgár érmék. De Európán kívül is számos példa akad ilyenre, pl. használ ilyen érmét Kanada, Mexikó, Argentína, Oroszország, Dél-Afrika stb. Az ilyen érméket használó számtalan országban túlnyomórészt a nagy címletű érmék készülnek bimetál kivitelben, hazánkhoz hasonlóképpen, illetve a bimetál érmék használatát a nemzetközi szakirodalom is (lásd. Coin Design Handbook) a magas névértéknél javasolja. Az ilyen országok automatákat üzemeltető vállalatai ismereteink szerint megoldják ezen érmék elfogadását. A bimetál 200 forintos érmék előzetes tesztelése során, elfogadásuk nem jelentett problémát.

Amennyiben további kérdése lenne, úgy azt a kpltitkarsag@mnb.hue-mail címen, vagy a +36-1-421-3390 telefonszámon jelezheti.