Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Tájékoztató a forintbankjegyek és -érmék elfogadási szabályairól

nyomtatás

Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint. A készpénzben történő fizetések során az MNB által kibocsátott forintbankjegyeket és –érméket – a sérült, a nehezen felismerhető és a forgalomból bevont bankjegyek és érmék kivételével – mindenki köteles névértéken elfogadni. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az adott fizetés körülményeinek sajátosságai, így például visszautasítható a bankjegyek és érmék elfogadása, ha a kereskedő az áru értékénél aránytalanul nagyobb címletből nem tud visszaadni. Az áru-, ital-, jegy-, parkoló-, stb. automatákkal, vagy a közelmúltban hazánkban is megjelent és egyre inkább elterjedőben lévő önkiszolgáló pénztárgépekkel szemben sem elvárás, hogy valamennyi forgalomban lévő címlet elfogadására alkalmasak legyenek.

Nagyobb mennyiségű érme elfogadása

Amennyiben egy vevő a vásárlás során – akár több címletből, összesen - 50 darabnál több érmével szeretne fizetni, a kereskedő nem köteles azt elfogadni. Nagyobb mennyiségű, azaz 50 darabot meghaladó érmét csak a hitelintézetek és a posta kötelesek fizetésül elfogadni. A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az 50 darabnál nagyobb mennyiségű érmével való fizetést.

Hamisgyanús bankjegyek és érmék elfogadása

A hamis bankjegy és érme fizetésül nem fogadható el. Az olyan bankjegyet és érmét, amelynek valódiságával kapcsolatban a legcsekélyebb kétség is felmerül, szakértői vizsgálatra valamely hitelintézetnek, a postának vagy az MNB-nek kell átadni. A kereskedőknek alapvető gazdasági érdekük is fűződik ahhoz, hogy a pénztárosaik, az általuk üzemeltetett önkiszolgáló pénztárgépek vagy árusító automaták megbízható módon tudják ellenőrizni a bankjegyek valódiságát, hiszen az utólag felismert hamisítvány veszteséget jelent számukra. Hamisgyanús pénzzel történő fizetés gyanúja esetén természetesen nagyon körültekintően kell eljárni.

Büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek– bűntettnek – minősül. De az is bűncselekményt – vétséget – követ el, és így büntethetővé válik, aki jogszerűen és jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, utólag azonban észleli annak hamis voltát, és ennek tudatában, tehát szándékosan forgalomba hozza azt.

Nehezen felismerhető, valamint sérült bankjegyek és érmék elfogadása

A nehezen felismerhető és sérült (pl. tépett, szakadt, hiányos, ragasztott) bankjegyek, valamint érmék elfogadása nem kötelező, de nem is tilos. A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az ilyen bankjegyeket és érméket.

A hitelintézetek és a posta címletváltás keretében kötelesek átvenni a sérült bankjegyeket és érméket is, de előfordul, hogy a címletváltáson felül címletazonos cserére, illetve – valamely szolgáltatás igénybevétele esetén – fizetésül is elfogadják ezeket a fizetőeszközöket. Az MNB üdvözölné, ha a sérült fizetőeszközöket azon kereskedelmi üzletláncok is elfogadnák, amelyek az átváltásban részt vevő hitelintézetekkel, illetve valamely pénzfeldolgozó szervezettel szerződéses kapcsolatban állnak. A kereskedők a hitelintézetek, illetve pénzfeldolgozó szervezetek közvetítésével juttathatják el az általuk elfogadott sérült bankjegyeket és érméket az MNB-hez. Az MNB a nehezen felismerhető és sérült fizetőeszközök átváltását költségmentesen végzi.

Forgalomból bevont bankjegyek és érmék elfogadása

A forgalomból bevont bankjegyek és érmék a bevonás határnapján elvesztik törvényes fizetőeszköz jellegüket, így akkortól elfogadásuk már nem kötelező, de nem is tilos. Az MNB a bevonás határnapját MNB rendeletben hirdeti ki. Az MNB – a rá vonatkozó törvény 2003 végétől élő rendelkezése alapján – a 2003. december 28-át követően bevont bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket pedig 5 évig névértéken átváltja törvényes fizetőeszközre. Az MNB a korábbiakban – 1999. július 26-ai, illetve augusztus 31-i határnappal – bevont 5000, 1000 és 500 forintos címletű bankjegyek esetében is meghosszabbította az átváltási időszakot 20 évre. A forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyek listája elérhető az alábbi linken:

Bevont, de még átváltható forintbankjegyek

A jegybanktörvény erre vonatkozó rendelkezése (2013. évi CXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdés) alapján a forgalomból bevont bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket pedig 1 évig az MNB mellett a hitelintézetek és a postahivatalok is átváltják. A forgalomból bevont bankjegyeket és érméket egyes hitelintézetek és a posta a törvényi kötelezettségen túlmenően is átváltják törvényes fizetőeszközre, illetve szolgáltatásuk igénybevétele esetén fizetésül is elfogadják.

A forgalomból bevont bankjegyeket és érméket az MNB mellett egyes hitelintézetek és postahivatalok is átváltják, illetve szolgáltatásuk igénybevétele esetén fizetésül elfogadják.

A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e a forgalomból bevont bankjegyeket és érméket. Amennyiben a kereskedők fizetésül elfogadják a forgalomból bevont fizetőeszközöket, úgy az átváltásban részt vevő hitelintézetek, posta, illetve pénzfeldolgozó szervezetek közvetítésével juttathatják el azokat az MNB-hez.

Az átváltási határnapot követően az MNB sem váltja át a forgalomból bevont bankjegyet és érmét törvényes fizetőeszközre.