Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
Köszöntjük a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján!
EN
Köszöntjük a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján!

Alternatív Vitarendezés Magyarországon Konferencia 2016. november 30 - december 1.

nyomtatás
ALTERNATÍV VITARENDEZÉS MAGYARORSZÁGON KONFERENCIA
2016. november 30. - december 1. 

 

Megnyílt az Alternatív Vitarendezés Magyarországon

2016. november 30-án megnyílt az Alternatív Vitarendezés Magyarországon (AVR) Konferencia Budapesten. Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megnyitó beszédét követően Dr. Handó Tünde, az Országon Bírósági Hivatal elnöke, valamint Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke 

Elsőként kiemelte a mai nap fontosságát, hiszen az AVR Konferencia Magyarországon egyedülálló a tekintetben, hogy ez az első olyan konferencia, amely az alternatív vitarendezés teljes spektrumát kívánja bemutatni. A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon az alternatív vitarendezés történelméről, múltjáról és jövőjéről, célja továbbá az, hogy bemutassa a ma működő vitarendezési fórumok szervezetrendszerét. Az elnök asszony örömmel köszöntötte a 270 résztvevőt, akik közel 100 szervezet képviseletében jelentek meg, és köszöntötte továbbá a konferencia előadóit is.

Dr. Handó Tünde, az Országon Bírósági Hivatal elnöke

Deák Ferenc gondolataival nyitotta beszédét: „Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek”. Elnök asszony kiemelte, hogy egy jó ítéletnél fontosabbhogy a felek olyan megállapodást kössenek, amellyel egyetértenek és amellyel azonosulni tudnak. A közvetítői eljárás működése kapcsán elmondta, hogy az eljárást képzett vitarendezők vezetik és ez a lehetőség a felek által szabadon választható. Az eljárás előnyei között hangsúlyozta, hogy időtakarékos és ingyenes. A gondolkodás fókusza a jövőre, a megoldásra és nem a múlt és a jelenbeli problémákra irányul. Egyfajta népnevelés is ez az eljárás, hiszen a kulturált vitatkozásra tanítja a feleket. A közvetítés során a win-win pozíciók elérése a cél.

A bírsági közvetítés előzményei vonatkozásában elmondta, hogy Magyarországon rövid múltja van. Először 2009-2010 között egy kísérleti program készült el a bírósági szervezeten belül, ahol külső szervezeteket vontak be, majd 2012 tavaszán az OBH-n belül alakult egy munkacsoport, amelynek az volt a célja, hogy megalkossa a jogi lehetőségét annak, hogy bírósági dolgozók vehessenek részt a közvetítői eljárásokban. 2014-re vált teljessé a bírósági közvetítői hálózat.

Az elmúlt 4 évben összesen 2826 darab eljárást folytattak le. A sikert mutatja, hogy az eljárások fele megállapodással zárult. A bírósági közvetítői hálózatban 150 kijelölt bírósági közvetítő vesz részt. Dr. Handó Tünde kiemelte, hogy az ország 90 nagyobb bíróságán elérhető ez a szolgáltatás, amelyben összesen 330 képzett bírósági titkár és bíró vesz részt.

jövőbeli tervek és célok tekintetében a munkateher mérését, az elektronikus eljárások lehetőségének kihasználását, az instruktor képzéseket, a hatástanulmányok készítését, és a jó gyakorlat terjesztését emelte ki. Zárógondolatként egy idézettel köszönt el, amelyet jelmondatnak szánt a konferencia 2 napjára: „Tanulj meg bölcsen egyezséget kötni, mert jobb meghajolni mint ketté törni”.

Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Egy ősi latin közmondással köszöntötte a résztvevőket:

 „Bis dat, qui cito dat, nil dat, qui munera tardat.” - Kétszer ad, ki gyorsan ad.

Elmondta, hogy a jogvitában érintetteknek különösen fontos, hogy gyorsan megoldást találjanak a problémáikra. Kiemelte, hogy nem elég gyorsnak, és egyszerűnek lennie a vitarendezésnek, hanem könnyen hozzáférhetőnek is kell lennie. Ebben az esetben az egyszerűség nem negatív jelzőként funkcionál, hiszen Leonardo da Vinci szavait idézve: „az egyszerűség a kifinomultság legmagasabb foka”.

pénzügy jogviták rendezésekor hangsúlyozta, hogy az eljárást az ingyenesség, a hatékonyság, és a kötelező jogi képviselet hiánya jellemzi. A tradicionális Kína példáját kiemelve elmondta, hogy a kínai normák a magánjogot nem szabályozták. Az ilyen jellegű jogvitákat formális eljáráson kívül oldották meg, ahol a felek beszélgetésen keresztül találták meg a közös hangot. A beszélgetést egyenértékű felekként folytatták le, ahol a cél az volt, hogy egyetértésre jussanak.

Alelnök úr elmondta, hogy a pénzügyi rendszer fundamentuma is a bizalom, és a vitarendezés során az a kívánatos cél, hogy ez a bizalom minél hamarabb helyreálljon és a jövőben is megmaradjon. Ezt segíti a már 5 éve működő Pénzügyi Békéltető Testület is, amelynek eljárása gyors, ingyenes és egyszerű. A működése során közel 40.000 ügyben fordultak a fogyasztók a testülethez. Alelnök úr megemlítette, hogy 2017. január 1-je fordulópont lesz, tekintettel arra, hogy a jogalkotó az 1.000.000 Ft követelést meg nem haladó ügyekben jogszabályi alávetést írt elő a pénzügyi szolgáltatók részére, vagyis, ha nem sikerül a feleknek megegyezni a PTB fog dönteni az ügyben. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fő fókusz továbbra is a megegyezés elérése, de a jogszabályi alávetés mindenképp segíteni fogja a jövőben a szolgáltatók egyezségkötési hajlamát.

Csemáné dr. Váradi Erika - Az alternatív vitarendezés rendszere, a jogvitarendezés mint a konfliktuskezelés régú-új formája

Csemáné dr. Váradi Erika a Miskolci Egyetem dékánhelyettese és a ME ÁJK Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpont elnöke az alábbi szavakkal kezdte meg előadását:

„A negatív érzelmek, indulatok emlékei bilincsbe verik, fogva tartják az embert”

A szakirodalmat lapozgatva az alternatív vitarendezés és az alternatív konfliktuskezelés szinonímaként jelenik meg, azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy nem minden konfliktushelyzet jelent egyben vitát is. Nem minden vita esetében figyelhető meg az az érzelmi többlet, mely a konfliktushelyzettel együtt jár. Lényeges különbséget jelent, hogy míg a vita a különböző nézetek összeütközése, addig a konfliktus esetében az érvek harcáról beszélhetünk.

A vita fontos jellemzőjeként említette, hogy a felek érveket hoznak fel álláspontjuk alátámasztására, céljuk a másik fél meggyőzése, a vita folyamatának központi eleme az érvelési szakasz, melyben sor kerül az érvek és ellenérvek kifejtésére, azok bizonyítására és visszaverésére. Az előadó fontos különbségként említette, hogy a vita folyamán a felek megegyező aktivitása szükséges, ettől eltérően konfliktushelyzet esetén a fél akár passzívan is kibújhat, elháríthatja a konfliktushelyzet kialakulását. A konfliktushelyzetek megoldására több lehetősége van a feleknek, ezeknek csupán egy részét jelentik azok, melyek vitává, jogvitává alakulnak át. A megoldási lehetőségeket két részre oszthatjuk. Egyiket a jogi megoldások, a másikat az alternatív megoldások jelentik, mely utóbbi esetben lehetnek a vitás felek a döntéshozók vagy semleges szervre, szakértőre bízhatják a jogvita megoldását.

A hazai előzmények hosszú folyamatának eredményeképpen jutunk el a választott bíráskodásról szóló törvény megszületéséhez és a mediáció lehetőségének megteremtéséhez.

Az alternatív vitarendezési eljárás sikerét ismertetve, kiemelte, hogy a büntetőjogi ügyek esetében, 2013-ban az ügyek 76%-ában született megállapodás, és azok több mint 90%-a betartásra került. A sikeresség oka lehet, hogy mindkét fél győztesként kerül ki a vitából.

Nyilván a legideálisabb megoldás az lenne, ha megelőzhetőek lennének a viták és konfliktusok. Azonban ennek nagyon sok eleme van, többek között a személyi kompetenciák és konfliktuskezelési eszköztár megléte, a kulturális intelligencia elnyerése, valamint a problémamegoldó gondolkodás életre hívása.

A jövőben az eredményes konfliktuskezeléshez újra meg kell tanulnunk közösségként élni, szükséges egyes készségek elsajátítása. Fenn kell tartani a bizalmat a társadalomban az alternatív vitarendezést végző intézményekkel szemben.

Csemáné dr. Váradi Erika meggyőződése, hogy az alternatív vitarendezés különböző típusainak közös útja szolgálhat feloldással. A kinyújtott kéz jelképezze a megoldást az egyes szakterületek közötti együttműködésre.

Dr. iur Simon Rita - Alternatív vitarendezés - Európa és Csehország

Az előadó az előadás kezdetén hangsúlyozta, hogy a békéltetés és az alternatív vitarendezés egyidős az ítélkezéssel, egyúttal versenyhelyzetben is áll a klasszikus bírói vitarendezéssel.

Az előadó többek között kiemelte, hogy az Európai Unió az irányelvek megalkotásánál figyelemmel volt arra, hogy az alkalmazott irányelvek ne akadályozzák a fogyasztót abban, hogy a felmerült jogvitájával bírósághoz forduljon, ugyanakkor kiemelte, hogy a vitarendezést követően is lehetőségük van a feleknek a bírósági eljárás kezdeményezésére.

Az előadó hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezési fórumoknak nem céljuk a bírósági eljárások helyettesítése, ugyanakkor az Európai Unió legfőbb célja az alternatív vitarendezési fórumok támogatásával az, hogy elkerüljék a klasszikus jogérvényesítés költséges, hosszadalmas, valamint bonyolult voltát.

Az előadó kitért továbbá az alternatív vitarendezés sokszínűségére a tagállamok viszonylatában, ugyanis míg Németországban közel 240 civil jellegű igényérvényesítésre alkalmas vitarendezési testület működik, addig Romániában, vagy Bulgáriában ez a szám jelentősen alacsonyabb, Málta például egyáltalán nem rendelkezik alternatív vitarendezési fórummal. Hozzátette továbbá, hogy az alternatív vitarendezés európai sokszínűségéhez hozzájárul az is, hogy tagállamonként változik a döntések kötelező ereje, valamint az alternatív vitarendezése fórumok szektoriális lefedettsége is.

Az előadó az előadás további részében kitért az alternatív vitarendezés csehországi modelljére, melynek keretei között ismertette, hogy 2015-ig egy fogyasztóvédelmi testület végzett önkéntes alapon vitarendezést Csehországban. A 2003. évben létrejövő pénzügyi ombudsman intézménye, már jelentős kompetenciával, és döntési, valamint vizsgálati jogkörrel rendelkezve hatékonyan vett részt az alternatív vitarendezés cseh modelljének kialakulásában, azonban jelentős fejlődés mégis a 2016. évre datálható, amikor a jogalkotó implementálta az AVR irányelvet a cseh jogba, és új,  a cseh állam által támogatott békéltető testületet hozott létre azzal, hogy az államilag támogatott békéltető testület tevékenysége mellett a fogyasztóvédelmi egyesületek továbbra is végezhetnek békéltetés Csehországban, azonban az ő békéltetésüket az állam nem dotálja.

Összegzésként elhangzott az előadás zárásaként, hogy a cseh jogalkotó kizárólag adminisztratív úton kívánja megvalósítani az alternatív vitarendezést, a békéltetés államosítása mellett.

Ildikó Gaal-Baier - Alternatív vitarendezés Németországban

Ildikó Gaal-Baier előadásának kezdetén örömét fejezte ki a tekintetben, hogy az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország és Németország mediátorai között egy hatékony és eredményes dialógus folyamat kezdődött el. Az előadónő gyakorló mediátor és a gyakorlatban szerzett tapasztalatait kívánja megosztani a konferencia résztvevőivel.

Előadását a vita fogalmának kérdéskörével nyitotta. Előadta, hogy a bírósági rendszer kontradiktórius eljárás, és nem ad választ arra, hogy hogyan lehet megelőzni a vita kialakulását. Friedrich Glasl kutató által megfogalmazott mediáció fogalmat idézett és elmondta, hogy a konfliktus kezdete nagyon korán felismerhető. A konfliktus fejlődési fázisokon megy keresztül. Elmondta, hogy az ún. király út a konszenzus, azaz az érdekeken alapuló megoldás tárgyalással vagy mediátor, 3. fél részvételének segítségével. A mediáció lényege, hogy a mediátor dialógus folyamatot kísér és támogat.

Németországban a békéltető bíró jogintézménye 2013 óta működő intézmény, ugyanakkor kiemelte, hogy ez a fajta bírói intézmény nem mediátori funkció.

Az előadás során ismertette az ad hoc békéltetés rendszerét is, amely alkalmi alapon működik és az eljárók ajánlást tesznek a felek felé. Ennek kapcsán az előadónő egy sikeres ügyet is ismertetett, az ún. Stuttgart 21-es folyamatot, ahol a 2 hetes békéltetés során a társadalmi érdekek figyelembe vétele eredményeképpen egy építkezés terveit megváltoztatták.

Az érdekeken alapuló delegáció nélküli konfliktuskezelés témakörében az előadónő kiemelte, hogy a mediációs eljárás egy bizalmi keretekben zajló, strukturált eljárás, ahol a felek saját felelősségükre a megoldásra és egyezségkötésre törekednek.

A jövőre tekintettel elhangzott, hogy Németországban várható egy rendelet, amely alapján a mediátorok a feltételeknek való megfelelés esetén kinevezhetők ún. igazolt mediátornak. Továbbá 2017-ben a német törvényhozó értékelni fogja a 2012-ben elfogadott mediácós törvény működésének első 5 évét. Pozitívnak értékelte, hogy a mediációs konfliktuskezelés módszertana a kezdetek óta egy hatalmas fejlődésen keresztül és mára országos konferenciák, szakfolyóiratok léteznek, és közel 14.000 mediátor tagja egy szakegyesületnek is.

Az előadónő gondolatait azzal zárta, hogy a konfliktus érték. Értéke abban található meg, hogy az aktorok kicserélik a gondolataikat, és a folyamat serkenti a kreativitást, ami elvezet a megoldáshoz.

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin - A bírósági közvetítés magyarországi modellje

Mottó: „Boldog az a haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek.” (Deák Ferenc)

Bírósági közvetítésről, mint bírósági nemperes eljárásról 2012. július 24-e óta beszélhetünk. A jogszabályi háttér megteremtése az első lépés egy modell kialakulásának, egy jogintézmény létrejöttének – emelte ki az előadó.

A bírósági közvetítés, mint egy bírósági nemperes eljárás célja a konfliktus feloldásán túlmenően a peresített jogvita megoldása is. A peres vagy nemperes bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmüket bíróságnál terjeszthetik elő.

A bírósági közvetítői eljárás a felek számára ingyenes, és attól függően, hogy az eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást, 90, 70 vagy 50 %-os illetékkedvezményre is jogosultak a perben.

A felek által kötött megállapodást, ha közösen kérik, a bíró egyezségként jóváhagyja, amelynek ítélet hatálya lesz. Ellenkező esetben a per folytatódik és ügyükben a bíró dönt.

A bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet.

A jogintézmény négy éve működik hazánkban, jelenleg mintegy 70 bíróságon 130 bírósági közvetítő teljesít szolgálatot. Jelenleg 345 kiképzett személy van (többségükben bírósági titkárok). Az alapképzést követően a bírósági közvetítők számára rendszeres szakmai és gyakorlati továbbképzéseket, országos konferenciát szervez az OBH. 2016. május 5-6-án nemzetközi konferenciát tartottak és rendszeresek a regionális szakmai napjaik is. Kialakult a bírósági közvetítő képzés és továbbképzés rendszere.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a jogintézmény erőssége az egyre több megállapodás létrejötte a felek között, amely köszönhető a széleskörű tájékoztatásnak és annak, hogy a felek egyre inkább tisztában vannak ennek az eljárásnak az előnyeivel.

A bírósági közvetítésnek már van múltja, erős jelene és van jövője!

Dr. Hegedűs Ákos - A bíró, mint a bírósági közvetítés sikerének kulcsa

Az Egri Járásbíróság bírája közvetítői munkája során azt tapasztalta, hogy a közvetítés egy eltérő gondolkodásmódot megkövetelő tevékenység a bírói gondolkodáshoz képest, ugyanakkor megjegyezte, hogy az egyes közvetítői eszközök nagyon jól kiegészíthetők a bírói tevékenységgel.

 „Summum ius summa iniuria” azaz „A legszigorúbb törvényesség, a legnagyobb igazságtalanság”, melynek jelentősége éppen a bírósági eljárás és a bírósági közvetítés elhatárolásában nyilvánul meg, vagyis abban, hogy a közvetítés során szabadabban van lehetőség a felek meghallgatására, és a köztük lévő vita feloldására.

Hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezés egyik legjelentősebb szerepe az, hogy képes az egyes igazságtalanságok kiküszöbölésére. A felek számára ugyanis nem az a fontos, hogy a valóságnak mi felel meg, hanem a saját igazságuk érvényre juttatása a cél, a bírósági közvetítés legfőbb célja pedig nem más, mint a felek igazságainak „összefésülése”. A jog eszközeivel nem lehet minden esetben megoldani a felek közötti vitás ügyet, éppen ezekben az esetekben alkalmazható a bírósági vitarendezés intézménye.

Előadása során utalt a Maslow-féle piramisra, amely megerősítette azt az álláspontot, mely szerint „Üléspontunk meghatározza az álláspontunkat”, azaz amilyen szerepkörben vagyunk, az fogja meghatározni az elérni kívánt céljainkat.

Az előadás zárásaként a bíró úr megosztotta összegző tapasztalatát a bírósági közvetítésről, mely szerint:

„Az egymás álláspontját feldolgozni nem tudó felek a közvetítői eljárás keretében kezdik megérteni egymást. Olyan információkat dolgoznak fel, amelyeket korábban nem tudtak a másik félről. A tárgyalóterem egy legyőzős játszóház. A legyőzés nem vicces. Ha végig viszem a közvetítés folyamatát akkor a felek találnak megoldásokat.”

Dr. Bazsó Bernadett - A bírósági közvetítés eddigi eredményei: ami a számok mögött van

Az előadó a többi közt elmondta, hogy az utóbbi néhány évben – sajátos, fokozottan ügyfél központú modell alakult ki a közvetítői eljárás igénybe vétele terén a magyar bíróságokon. A felek választhatnak, hogy kívánnak-e igénybe venni alternatív vitarendező eljárást a polgári perükben. Ha igen, akkor külön díj fizetése nélkül kérhetik bírósági közvetítői eljárás lefolytatását bíróságokon, ahol képzett és már nagy gyakorlattal rendelkező bírósági közvetítőknek nyújthatnak be kérelmet az eljárás lefolytatására. Bíróságon dolgozó jogi végzettségű titkárok és bírók végezik a közvetítést azon felek számára, akiknek bírósági peres vagy nemperes eljárásuk van folyamatban és kérik a lefolytatását. Megállapodás esetén illeték kedvezményre lesznek jogosultak a felek, attól függően, hogy a per mely szakaszában kötött megállapodás eredményeképpen fejezik be a pereskedést.

Bírósági közvetítői hálózat

Az ország minden nagyobb bíróságán, vagyis mintegy 70 nagyobb magyarországi bíróságon több mint 130 bírósági titkár és bíró jár el a bírósági közvetítői eljárások lefolytatásában. Van olyan bírósági közvetítő, aki már több mint 300 eljárás lefolytatásában vett részt.

Bírósági közvetítői országos adatok 2013 – 2016. I. félév

A 2016. évi első félévig terjedő időszak statisztikai adatai azt mutatják, hogy azokban az esetekben, amikor a bíró kötelezi a feleket a közvetítőnél való közös megjelenésre minden harmadik esetben megállapodnak a felek.

2013. január 1. – 2016. június 30-ig önkéntesen és kötelezés nyomán összesen 2462 közvetítői eljárást folytattak le a hazai bírósági közvetítők, amelyeknek a fele, 1239 eljárás megállapodással zárult.

A legújabb utánkövetési adatok pedig azt mutatják, hogy a nem megállapodással zárult eljárásokat követően folytatódó perek majdnem 40 %-ában nagyon hamar, gyakran már az első tárgyaláson perbeli egyezséget kötnek a felek.

Dr. Tóth Ádám - Mediáció és/vagy kényszer

Dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, véleménye szerint a közjegyző, a közvetítői eljárás során mindig azt keresi, hogyan tud az igazságszolgáltatás részeként jogszolgáltatást végezni.

A döntés közvetlen végrehajthatósága tekintetében több fontos kérdés merül fel, többek között, hogy a jogvita során gyengébbik fél védelmét mi biztosítja? A felek akarata kiterjed-e az ítélt dologra? Vajon a kikényszeríthetőség, mint kényszer a mediáció kudarcát jelenti? Az előadó kiemelte, hogy ahhoz, hogy a mediációval kapcsolatos kényszert megismerjük, tisztázni kell a közvetítés definícióját, melyet megtalálunk a 2008/52/EK irányelvben és a 2002. évi LV. törvényben.

A közvetítés a felek megállapodását helyezi központba, amely minden fél számára elfogadható. Közvetlen célja a vita megnyugtató rendezése, közvetett célja az, hogy megelőzze a vita bíróság elé kerülését. A létrejött egyesség betartásánál a felek önkéntessége jut döntő szerephez, mely jelen esetben azt jelenti, hogy a felek irányítják az eljárást.

Az eljárás sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felek megbízzanak egymásban. A megállapodásnak is akkor van értelme, ha feltételezhető, hogy ahhoz a másik fél tartani fogja magát.

Tegyük fel a kérdést azonban, hogy jót tesz-e a kikényszeríthetőség egy tudatosan formalizálatlan eljárásnak? Nem veszik el ezzel a közvetítés egy értékes sarokköve, az önkéntesség?

A közvetlenül végrehajtható okiratok megkövetelik az eljáró személy bírósághoz hasonló jogállását. Alapos jogi felkészültség és szakmai ismeretek feltétlenül szükségesek. Meg kell jegyezi, hogy a közvetítő nem feltétlenül jogász - ide nem értve a bírósági közvetítőt.

A közvetítő legfontosabb feladata, hogy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához. Nem vizsgálja a felróhatóságot vagy a jogellenességet, csak mediálja, közvetíti az egyezség létrejöttét. Ez esetben a pszichológiai és szociológiai ismeretek sokkal lényegesebbek a jogi ismereteknél. Abban az esetben, ha a jogalkotó a közvetítőt közhatalommal ruházza fel, úgy az közvetlenül végrehajtható egyezséget hagy jóvá. Az egyezség formai kereteinek betartatója, a vitás pontok eldöntője/befolyásolója. Viseli a felelősséget annak tartalmi és formai hibáiért.

Az előadó álláspontja szerint nem lenne megfelelő jogalkotói válasz, ha kötelezően előírná a közvetítők számára a jogi képzettséget. Helyette empátia kell, hogy jellemezze személyét, figyelme középpontjában az embernek kell állnia, hogy segítse a vita rendezését, a kialakult hangulathoz alkalmazkodva. Az sem biztos, hogy a közvetítői eljárásban a vitás ügyeket ítélt dologként kellene rendezni. Egyesek szerint bármely típusú ügyben létrejött egyezség közvetlen végrehajthatósága esetén a bíróságok terhei csökkennének. A fentiek alapján ez az álláspont vitatható, hiszen megfelelő garanciák hiányában a felek érdekeit súlyosan veszélyeztetné. Következésképpen a mediáció kudarca, ha végrehajtható okirat készül.

Felek eszköze lehet a bizalom erősítésében, ha megállapodásukat közjegyzői okiratba foglalják, jogvitával nem érintett esetekben. A közjegyző az eljárás során pártatlan jogszolgáltatást végez, a felek érdekeit védő, szigorú törvényi rendelkezések betartása mellett.

Előadásának zárásaként hangsúlyozta, hogy a közvetítés ismertté válásán kell munkálkodni a jövőben, hogy az emberek maguktól, minél szélesebb körben vegyék igénybe azt.

Dr. Mayer Erika - Alternatív vitarendezés a .hu domain tartományban: a Tanácsadó Testület és a Regisztrációs Döntnök működése

Dr. Mayer Erika internetszakjogász előadása kezdetén a Tanácsadó Testület és a Regisztrációs Döntnök rendszerének sajátos jellegét emelte ki. Előadta, hogy a békéltető testületi rendszer, valamint a választottbírósági és közvetítői eljárásokon kívüli fehér tartományban helyezkedik el a döntnöki eljárás, és ennek oka az, hogy itt nincs közvetítés, célja a döntéshozatal, és az eljáró döntnököket nem maguk a felek választják. A döntnöki rendszer egy olyan bíróságon kívüli vitarendezési mód, amely online platformon zajlik. Az online eljárás erre kialakított egyedi, a kérelmező és a kérelmezett számára elérhető online felületen zajlik, és kérelemre indul.

A fogalmi tisztázás érdekében előadta, hogy a domain magát az internetcímet jelöli. Kiemelte, hogy ezek a domain nevek regisztrációhoz kötöttek, szigorúan szabályozott feltételeknek kell megfelelniük.

A döntnöki eljárás nem zárja ki a bírósági eljárás lefolytatását. Az eljárások az önszabályozás keretében zajlanak, tehát nem jogi normák hozzák létre. A szabályokat a nyilvántartó vagy az általa kijelölt szervezet alkotja meg.

A döntnöki eljárások legitimációját a kötelező alávetés adja meg, így a domain nevek nyilvántartását végző nyilvántartó, a regisztrátorok, a panaszos és a panaszolt is kötelezően aláveti magát a fórumok döntéseinek.

A magyar döntnöki eljárás jellemzői között az előadónő kiemelte, hogy a domain név delegálás előtt is van lehetőség a panasz benyújtására. Panaszos az lehet, akinek a közösségi jog vagy a magyar jog által elismert névjogát sérti a domain név, és az, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a név ne kerüljön delegálásra.

Az előadónő részletesen ismertette a rendszer működésének egyes szakaszait.

A Tanácsadó Testület és a Regisztrációs Döntnökök eljárását szigorú eljárási határidők jellemzik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbbször a delegálással szemben terjesztenek elő panaszt.

A regisztrációs döntnökök jellemzően jogászok, és a döntnöki listáról kerülnek kijelölésre az AVR fórum vezetője választása alapján.

A Tanácsadó Testület 2000 óta, a döntnöki regisztrációs platform 2005 óta működik. Az előadáson kiemelésre került, hogy a döntések 2009 óta nyilvánosak.

Az előadás zárásaként az előadónő hangsúlyozta, hogy a sikerességet bizonyítja az is, hogy egyetlen esetben sem hozott a bírói fórum a döntnök döntésétől eltérő határozatot.

Dr. Wopera Zsuzsa - Az új polgári perrendtartás perelterelést előmozdító szabályai

dr. Wopera Zsuzsa.JPGA Konferencia második napjának első előadója Dr. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos asszony az Igazságügyi Minisztérium részéről.

Az előadónő az Országgyűlés által elfogadott Új Polgári perrendtartásról szóló törvény legfontosabb eltéréseit ismertette a még hatályban lévő törvényhez képest, valamint az új törvény perelterelést előmozdító szabályait mutatta be.

Az új szabályok között kiemelésre került, hogy a törvény az általános eljárási hatáskört a törvényszékekre telepíti, és bevezeti az egységes perrendi szemléletet. Mindez azt jelenti, hogy azonos szabályok szerint bonyolódnak a perek a törvényszék és a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben. A szabályozás az egységes perrendet az általános hatáskörű törvényszékekre modellezi, professzionális pervezetést ír elő. A törvény a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nem ír elő kötelező jogi képviseletet, és a személyesen eljáró fél esetében számos igényérvényesítést könnyítő szabályt épít be. Az újítások között említésre került továbbá az I. fokú eljárás körében az osztott perszerkezet bevezetése. Az új tárgyalási rendszer alapján az első fokú eljárás 2 részre tagolódik: előkészítő (perfelvételi) szakaszra és érdemi (bizonyítási) tárgyalási szakaszra.

Az Új Polgári perrendtartás perelterelést elősegítő szabályai között elhangzott, hogy a perindítást megelőzően bevezetésre került a 167.§ és 168. § -ban szabályozott ún. egyezségi kísérletek idézés a perindítás előtt. Ennek két esete részletesen ismertetésre került az előadáson.

Az osztott perszerkezet bevezetésére tekintettel, perelterelést elősegítő szabályként jelenik meg az is, amikor a perfelvételi szakaszt lezáró végzést követően a bíró megkísérli az egyezégkötés létrehozását a felek között, ennek keretében a bíró tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.

Az előadás végén azon szabályok között, amelyek közvetett módon segítik elő az alternatív vitarendezést, említésre került, hogy a házassági bontóperhez nem lehet házassági vagyonjogi keresetet csatolni, ezáltal nagyobb esélye van annak, hogy közvetői eljárásban megegyezzenek a vagyon megosztásáról a felek.

Dr. Szecskó József - A bíróságon kívüli közvetítés jogi szabályozásának sajátosságai

Dr. Szecskó József, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára, előadása kezdetén kiemelte a konferencia fontosságát, hiszen ilyen átfogó szakmai rendezvényre mindenképpen szükség van.

Általában véve elmondható, hogy az alternatív vitarendezési eljárások az érdekütközések gyors rendezését biztosítják. A jogviták peren kívüli rendezésre két módszer van. Az egyik az arbitráció, melynek során választottbíróság bírálja el az ügyet, a másik lehetséges megoldás pedig a mediációs eljárás.  A mediáció fogalmának definiálására nincs általános fogalom, azonban, ha meg szeretnénk fogalmazni, elmondhatjuk, hogy a mediáció egy átfogó konfliktuskezelési módszer, ami segít egy mindkét fél számára kielégítő megoldást találni a jogvita rendezése érdekében. A közvetítő kontrollálja a folyamatot, elősegíti a kommunikációt a felek álláspontjának közelítésével.

Ezt követően az előadó ismertette a magyar és nemzetközi jogszabályi környezetet. Kiemelte a 2008/52/EK irányelvet, melynek célja a jogviták alternatív rendezéséhez való hozzáférés elősegítése és a jogviták egyezséggel történő rendezésének megkönnyítése azáltal, hogy ösztönzi a közvetítés igénybevételét, és biztosítja a közvetítés és a bírósági eljárás közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot. A magyar jogi szabályozást ezen irányelv figyelembevételével kell kialakítani.

Az előadó hangsúlyozta a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény elfogadása a képviselők közötti széleskörű konszenzus eredménye volt. A törvény az eljárás perelhárító jellegére helyezte a hangsúlyt. A közvetítői névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Ezzel a jogalkotó szándéka a felek bizalmának erősítése volt. A közvetítőkre vonatkozó főbb szabályok: kötelező szakmai továbbképzés, közvetítői igazolvány továbbképzése. 2016. január 1-től a bürökrácia csökkentő csomag esetében a közvetítői tevékenység csak bejelentés köteles és nem engedély köteles, a szakmai színvonal csökkenését azonban ez nem eredményezheti, melyre külön hangsúlyt fektetnek.

A közvetítői tevékenységről szóló törvény mellett a jogintézmény szabályozása egyes ágazati törvényekben is megjelenik.

A közvetítést végzők nyilvántartásában 1155 természetes személy és több mint 300 jogi személy szerepel. A közvetítői eljárások száma 2010-től 2016-ra az ötszörösére emelkedett, ami azt mutatja, hogy a mediáció egyre nagyobb teret nyer a jogrendszerben, egyre nagyobb hangsúlyt kap és kiemelt helyet foglal el az alternatív vitarendezési eljárások között, ami többek között köszönhető a szakképzett személyzetnek is.

Dr. Szecskó József személyes véleménye szerint minden jogszabályi és intézményi keret között akkor működik jól a bíróságon kívüli közvetítés, ha a felek bizalma töretlen, továbbá, ha a felek és a közvetítők is hisznek a perelterelő funkció eredményességében.

Dr. Kiss Zoltán - Mediáció a vállalkozások életében

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadása során ismertette a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fő céljait, melynek keretei között kitért az üzleti forgalom biztonságának megóvására, és a peren kívüli vitarendezés elősegítésére.

Az előadó kiemelte továbbá, hogy a kamara által működtetett mediációs központ, illetőleg a választottbíróság, valamint a kamara mellett működő békéltető testület segítségével valósul meg az alternatív vitarendezés a vállalkozások vonatkozásában, melynek egyik legfőbb célja a bíróságok tehermentesítésének elősegítése.

Az előadó kihangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezés legnagyobb előnyei, a gyorsaság, a költséghatékonyság és eredményesség, ezért is szükséges az alternatív vitarendezési kultúrát mélyebben beépíteni a köztudatba. A széleskörű elterjesztéssel kapcsolatban az előadó leginkább a megfelelő PR-stratégia szerepét hangsúlyozta ki.

Felhívta a figyelmet az etikai kódex alkalmazására, melynek jelentős szerepe van a vállalatok etikus magatartásának megteremtésében, így a viták kialakulásának megelőzésében.

Az előadás zárásaként kitért a kamara jövőbeli céljaira is, melyek között szerepel az úgynevezett mediációs mintaklauzula kidolgozása és a szerződésszövegekbe történő beépítése, amely gyakorlat a nemzetközi alternatív vitarendezésben már megtalálható Európa néhány nyugati országában.

Összegzésként megjegyezte továbbá, hogy a vállalatok vonatkozásában az állami pénzügyi ösztönzők, illetékkedvezmények bevezetésével tovább lehet növelni az alternatív vitarendezés elterjedését.

Dr. Szilágyi András - Közvetítés gazdasági ügyekben

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály képviseletében az előadó elmondta, hogy a közvetítői eljárás hidat teremt a felek között a jogviták megoldásában. A közvetítői eljárásban a megállapodások lényege az, hogy párbeszéd folyamatában jönnek létre, és azokat jóakarattal kötik meg. Az ilyen megállapodások legfőbb jellemzője a méltányosság.

Az előadás során hangsúlyt kapott az is, hogy a szabályozásnak a puha terelés helyett a mediációs meghallgatáson való részvételre kötelezést kell szem előtt tartania. Kiemelésre került, hogy nem az egyezségkötést kell kötelezővé tenni, hanem a közvetítői eljárásokon való részvételt.

A gazdasági ügyekben a konfliktusok jellemzően az érdekkonfliktusok és az információs konfliktusok köré szerveződnek, ahol az esetek többségében a dezinformáció okozza a problémát. A jogvitákban a feleket (üzletemberek, kkv-k képviselői) a pozícióért folytatott harc jellemzi. Az előadó kitért arra is, hogy célszerűbb lenne, ha a felek az üzleti érdekeikre koncentrálnának, mert akkor 80 %-os hatékonysággal lehetne a jogvitákat egyezséggel feloldani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzleti élet részvevőinek miért érdemes az alternatív vitarendezés felé fordulniuk, e körben említésre került, hogy a cégekbe vetett bizalom, és az üzleti hírnév kockáztatásával jár, ha elterjed az az információ, hogy a vállalattal szemben per van folyamatban.

BKIK előnyeként hangsúlyt kapott, hogy ez az egyetlen köztestületi formában működő mediációs szolgáltató, ami azt jelenti, hogy törvény teszi kötelezővé a függetlenségét és a pártatlanságát a működése során.

A mediációs szolgálat a 2017-es év legfontosabb feladatának az etikai kódex megalkotását tűzte ki célul, amely kódex a minimum, általános elvárásokat fogalmazza majd meg.

Dr. Szeiberling Tamás - Közvetítés büntető ügyekben

A büntető- és szabálysértési ügyekben való békéltetésről tartott előadást Dr. Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója.

Elmondta, hogy a közvetítés célja a konszenzus megteremtése és a hatóságok leterheltségének csökkentése. A büntetőügyekben a konfliktus kiváltója egy, a társadalomra veszélyes cselekmény, ezért a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a garanciális szabályok megalkotására.

A 2006. évben bevezették a közvetítői eljárás alkalmazását a büntetőjogban is. A mediációt a pártfogó felügyelők látják el. A jogszabály abban az esetben ad teret a közvetítői eljárás alkalmazásának, amennyiben a cselekmény 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, ezek általában vagyon elleni, személy elleni és közlekedési bűncselekményeket jelentenek. Szükséges feltétel továbbá a felek hozzájárulása, a terhelt felelősségének elismerése a vádemelésig, valamint, hogy a jóvátételt vállalja és arra képes is legyen.

A terheltek összetételét tekintve, az eljárás aló vont személy az esetek 90%-ban felnőtt, míg a maradék 10%-ban fiatalkorú.

Stabil szervezeti keretek kellenek a jó működéshez. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a pártfogú felügyelő szolgálat alkalmas arra, hogy büntetőügyekben a közvetítői szerepet betöltse, mely az előadó szerint jó döntésnek bizonyult. A megyei és fővárosi kormányhivatalok pártfogói látják el a mediátori feladatokat. A szakmai irányítást, így a mediátorok képzését is az Igazságügyi Hivatal látja el.

Jelenleg 60 mediátor képes büntető és szabálysértési ügyekben közvetíteni. A folyamatban lévő büntetőügyekben 2007-ben 2500, 2015-ben 9000 mediáció történt. A büntetőügyekben megszületett megállapodások több mint 90%-át teljesítette a terhelt, ez a szabálysértési megállapodások esetében ez 95%.

Végezetül, a jövő kihívása, hogy minél több pártfogú felügyelő váljon alkalmassá a közvetítői feladatok elvégzésére

Keszthelyi Nikoletta - A békéltető testületek működése és eddigi eredményeik

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára előadása elején a békéltető testületek elsődleges célját ismertette, mely nem más, mint az, hogy a fogyasztók a vállalkozásokkal szemben felmerülő kis perértékű ügyeiket bírósági eljáráson kívül rendezzék a gyorsabb és költséghatékonyabb megegyezés elérése érdekében.

Elmondta, hogy a békéltető testületek 2004. évtől nagyobb szerephez jutottak a felek közötti vitarendezés kapcsán. Jelenleg Magyarországon 20 békéltető testület működik, amelyek gyors, ingyenes eljárással, rövid ügyintézési határidővel, valamint megfelelő szakértelemmel garantálják az alternatív vitarendezést vállalkozások és fogyasztók között. Ismertette, hogy a testületek munkáiban a jogászok mellett mérnökök, közgazdászok és hírközlési szakértők vesznek részt. A békéltető testületek munkájában részt vállaló békéltetők jelölését a vállalkozói oldalról a kereskedelmi és iparkamarák, míg a fogyasztói érdekek oldaláról a fogyasztóvédelmi civil szervezetek végzik.

A helyettes államtitkár asszony kifejtette, hogy az eljárás célja nem más, mint a felek közötti vita feloldása, melynek elérése esetén a fogyasztó és a vállalkozás egyezséget köt. Részletezte továbbá az eljárás főbb ismérveit, valamint kitért arra, hogy a 2015. évtől kötelezővé vált a vállalkozások megjelenése a békéltetési testületek előtt, melynek hiányában a mulasztó vállalkozás pénzbírsággal sújtható.

Kiemelte, hogy a jogalkotó az elmúlt évek során tovább erősítette a testületek szerepkörét többek között azzal, hogy bizonyos esetekben a vállalkozó is lehet fogyasztó, továbbá törvényi szinten megjelent az a lehetőség, hogy a békéltető testületek tanácsadó szerepet is betölthetnek a fogyasztói jogokra vonatkozó tájékoztatások tekintetében, a fogyasztók megkeresései alapján.

Bevezetésre került továbbá, hogy a fogyasztók nem kötelesek a lakhelyük szerint illetékes békéltető testülethez fordulni vitás ügyeik rendezésével, hanem lehetőségük nyílik az ország területén lévő bármely békéltető testület eljárását igénybe venni.

A helyettes államtitkár asszony kiemelte annak fontosságát, hogy jogharmonizáció eredményként beültetésre került az uniós Alternatív Vitarendezésről szóló (AVR) irányelv a hazai jogrendbe, illetőleg 2016. évtől lehetőségük nyílik a fogyasztóknak az online vitarendezés igénybevételére is, online módon igényelt szolgáltatás vagy vásárlás esetén.

Ismertette továbbá azt is, hogy a testületek jogosultak a felek között létrejött egyezségeket jóváhagyni, vállalkozói alávetés esetén kötelezést, alávetés hiányában pedig ajánlást hozni.

A helyettes államtitkár asszony összegzésként kiemelte a PR tevékenység, a reklám szerepének jelentőségét a békéltető testületek elterjedésének elősegítésében, és hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezés valós alternatíva a bírósági eljárásra, ennek hiányában ugyanis az ügyek nagy része eltűnne a rendszerben és a fogyasztók ezekben az ügyekben nem érvényesíthetnék jogos igényeiket.

Dr. Hajnal Zsolt - Békéltetés a fogyasztói jogvitákban

Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület elnöke

Előadásában a fogyasztói jogvitákban történő békéltetés egyéb sajátosságait, és a jogintézmény jövőbeli lehetőségeit mutatta be.

Elhangzott, hogy alapvetően a gyengébb felet kívánja jogérvényesítéshez juttatni a jogintézmény. A mai fogyasztó védtelen, de nem magatehetetlen. A fogyasztó cselekvésre késztethető szereplő.  

Az alternatív vitarendezés minél hatékonyabbá tételéhez, az egységes fogyasztóvédelem megteremtéséhez, az online platform gördülékeny működéséhez az szükséges, hogy a fogyasztó magabiztos legyen, és magas szintű jogokkal legyen felruházva, továbbá az igényérvényesítési lehetőségek könnyen hozzáférhetők legyenek.

A fogyasztói békéltetés sajátossága a két lépcsős eljárási rendszer. E szempontból a fogyasztói jogvitarendezést vegyes jellegű eljárás jellemzi. Vegyes a tekintetben, hogy az első szakaszban klasszikus mediációs tevékenység zajlik, ahol cél az egyezség létrehozása. A második szakasz a meghozott döntések (ajánlás, kötelezés) szakmai kontrollja a bírsági felülvizsgálati eljárások folyamatában.

A fogyasztói jogvitarendezés tekintetében az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a rendszerben több ügytípus jelent meg, és a fórumok új szerepekkel bővültek.  A törvényben előírt együttműködési kötelezettség bevezetésével a szolgáltatók konstruktív hozzáállása megszilárdult, és egyezségkötési hajlamuk is megnőtt. E körben az előadó kitért az ún. kikényszeríthető önkéntességre is mint magyar szabályozási sajátosságra. 

Az előadás végén az előadó kiemelte a békéltetés legfőbb pozitív hozadékát, ami az erkölcsi jóvátételben, és a megnyugvást hozó egyezségkötésben található meg.

A 2017-es év új kihívásai között említésre került a professzionalizálódási kényszer, és az online békéltetés egyre növekvő létjogosultsága, tekintettel a jövő generációinak online fogyasztó szokásaira.

Dr. Kovács Erika - Békéltetés a pénzügyi fogyasztói jogvitákban

Dr. Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

az előzményeket felidézve elmondta, hogy a Pénzügy Békéltető Testülethez hasonló szervezet először Szerbiában jött létre. A magyar testület létrehozásával a cél az volt, hogy a pénzügyi jog területén a fogyasztók védelme biztosított legyen.

A Pénzügyi Békéltető Testület 2011-ben alakult meg, működése sok ponton eltérő a hazánkban működő többi békéltető testületétől, azonban az alapok megegyeznek. A szervezetet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hozta létre, mely 2013-ban megszűnt, így 2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank vette át a finanszírozását és a működtetését. Szervezetét tekintve és szakmai kérdésekben önálló, nem utasítható.

Eljárásának elsődleges szabályai a jegybanktörvényben találhatóak, mely eljárás nem minősül közigazgatási eljárásnak. A testület önállóan perelhető, a felülvizsgálati jog a bírságokhoz tartozik.

A testület feladatát tekintve, joghelyzetet tár fel, közvetít, valamint pénzügyi ismeretterjesztést végez. Elsődleges célja a felek közötti konszenzus létrehozása. Jogász és közgazdász végzettségű kollegák dolgoznak a szervezetben, akik valamennyien a Magyar Nemzeti Bank alkalmazásában állnak.

Az eljárásban érintett szolgáltatók köre a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett és felügyelt pénzügyi szolgáltatókból áll. A fogyasztók a velük kapcsolatos egyedi jogvitákkal tudnak a testülethez fordulni. A 2014. évi XL. törvény alapján az elszámolási jogvitában is a testület előtt indíthattak eljárást a fogyasztók.

Jelenleg négy féle alávetés létezik, így általános alávetés, eseti alávetés, elszámolással kapcsolatos jogszabályi alávetés, valamint 2017.január 1-jétől új jogszabályi alávetés kerül bevezetésre a pénzügyi jogviták tekintetében, az 1.000.000.-Ft értékhatárt meg nem haladó fogyasztói igények esetében.

Az elnökasszony kiemelte, hogy az személyi jövedelemadóról szóló törvény 2016. november 26. napjától hatályos változásának eredményeképpen, a hitel vagy kölcsönszerződés alapján fennálló követelés elengedése esetén a fogyasztót nem terheli adófizetési kötelezettség, ezzel is ösztönözve a fogyasztókat, hogy az ilyen típusú jogviták esetében bizalommal forduljanak a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

A Pénzügyi Békéltető Testületnek a belföldin kívül a határon átnyúló jogvitákra vonatkozóan is van eljárása, ez az úgynevezett FIN-NET eljárás, mely írásban zajlik. A belföldi ügyek esetében a testület az általános szabályai szerint személyes meghallgatások alkalmával rendezi a jogvitákat.

Ebben az évben került bevezetésre – az európai uniós rendelkezéseknek megfelelően az online pénzügyi szolgáltatások esetén - az online vitarendezés intézménye.

A Pénzügyi Békéltető Testület, a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében együttműködik a kormányhivatalokkal és a Pénzügyi Tanácsadói Iroda Hálózattal.

Összegzésül elhangzott, hogy a testület működésének eddigi öt éve alatt 38.000 ügy indult, melyből 16.500 a törvényi elszámolással volt kapcsolatos. A pénzügyi tudatosság növekedését mutatja, hogy egyre több olyan kérelem érkezik, mely minden szempontból alkalmas az eljárás megindítására.

Dr. Balog Lajosné - Bevezető – Választottbíróság témához

Dr. Balog Lajosné a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnökségi tagja ismertette, hogy az Állandó Választottbíróság célja, hogy törvényi felhatalmazás alapján a ítélettel rendezze a felek közötti jogvitát.

Az Állandó Választottbírság nem szakad el teljesen a mediációtól, ugyanis abban az esetben, ha minimális esély van az egyezségre, úgy a perként indult eljárás a felek között létrejött egyezséggel zárul le.

Az előadó kiemelte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság működésének alapja az úgynevezett „modern law” magyar jogba történő átvétele volt, amely az új választottbírósági törvény alapjait fektette le.

Az előadó befejezésként ismertette a Választottbírósági törvény legfontosabb rendelkezéseit és az eljárás meghatározó szakaszaira vonatkozó szabályokat, továbbá megjegyezte, hogy az Állandó Választottbíróság létrehozó szerve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely biztosítja a Testület független működését.

Lukács Józsefné dr. - Választottbírósági jogvitarendezés rendszere – Vitarendezés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságon

A titkárságvezető asszony elsősorban kiemelte azt, hogy az Állandó Választottbíróság a leghosszabb múltra visszatekintő és legtekintélyesebb magyar választottbíróság, amely 1949. óta működik hazánkban. A közel hetven év alatt nemcsak a piacgazdaság időszakában, hanem a szocialista állami gazdálkodás időszakában is alkalmas maradt a választottbíróságként történő működésre.

A szervezetben tevékenykedő választottbírák meghatározó szerepet töltöttek be a piacgazdaságra történő áttérésben, és egyes alternatív vitarendezésre vonatkozó szabályok megalkotásában.

Kifejtette továbbá, hogy a választottbíróság piaci alapon működik, és abban az esetben jogosult eljárni, ha a felek a közöttük létrejövő szerződésben kifejezetten rögzítik, hogy a vitáikat választottbíróság előtt kívánják rendezni.

A hazánkban működő Állandó Választottbíróság a Közép-Európai állandó választottbíróságok között is előkelő helyet foglal el. Évente átlagosan 200-300 ügyben hoz döntést a felek között felmerülő jogvitában.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a választottbírósági eljárás előnye többek között a gyorsaság, a perek egyfokú elintézése. Jellemzője továbbá a költséghatékonyság és az, hogy bármekkora perértékű ügyben eljárhat a választottbíróság.

Az ügyek számottevő része nemzetközi jogvitának tekinthető, amelyekben nemzetközi választottbírák járnak el. A peres felek maguk választják ki a saját bírájukat, ennek fejében a meghozott ítéletnek kötelesek alávetni magukat, tekintettel arra, hogy a választottbírósági ítéletek hatálya megegyezik az állami bíróságok jogerős ítéletének hatályával.

A speciális szaktudású választottbírák eljárásával biztosított a szakszerű, pártatlan és független eljárás. A tárgyalások három nyelven (magyar, német, angol) szükség esetén egyéb idegen nyelveken is lefolytatásra kerülhetnek.

Az előadás befejező szakaszában az előadó említést tett azokról a gazdasági szektorokról, amelyekben leginkább számottevő az Állandó Választottbíróság eljárása és ismertette az eljárás két speciális fajtáját, a gyorsított eljárást illetőleg az egyeztető, közvetítő eljárást is, amely egy alternatív vitarendezési formának tekinthető, azonban a felek közötti vitarendezés legritkább formája a választottbírósági eljárások közül.

Dr. Kraudi Adrienne - Vitarendezés a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságon

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnöke

elmondta, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége széles spektrumú, meghatározó szerepe a nagy pénzügyi és befektetési szolgáltatók szolgáltatási tevékenységét érintő jogvitákban van.

A választottbíróság kikötése szerződéskötéskor, illetve a vita felmerülésekor is lehetséges. Ez utóbbi esetben tölti be igazi alternatív vitarendezési funkcióját.

A választott bíróság megalakulása óta hangsúlyozza, hogy interdiszciplináris tevékenységet folytat közgazdászok és jogászok részvételével. A tevékenységük során felvállalják az igazságosság követelményét és a közérdek figyelembevételét.

Az alternatív vitarendező testület a legjobb szakmai megoldást nyújtja a feleknek, tekintettel arra, hogy a választható bírákat tartalmazó testületi listában kizárólag szakmai tekintélyek szerepelnek, és komoly kinevezési folyamat által kerülnek kijelölésre az eljárások lefolytatására.

Az eljárás egyfokú, amely rövid határidőn belül kell végrehajtható határozattal befejeződnie. A határozatok a New York-i egyezmény alapján a világ 170 országában végrehajthatók.

A választott bírósági ítélet ellen fellebbezni nem lehet, ugyanakkor bizonyos esetekben érvényteleníteni lehet a meghozott határozatot.

Az előadó kiemelte a bizalmi ügykezelést az eljárások során, tekintettel arra, hogy a jogvitában érdekelt felek pénzügyi szolgáltatók, befektetési- tőzsdei szolgálatók.

A választottbírókkal szemben komolyan követelmény, hogy az ügyek elvállalása esetén a Testület felé erkölcsi felelősségvállalással tartoznak. E körben az előadó elmondta, hogy 2017. január 1-től megújításra kerül az etikai kódexük.

Dr. Faludi Zoltán - Választottbírósági jogvitarendezés rendszere - Vitarendezés az Energetikai Állandó Választottbíróságon

Ma, amikor az energetikai ipar konszolidációja figyelhető meg, az iparág szereplőinek száma csökken, felmerül a kérdés, hogy mi szükség van az Energetikai Állandó Választottbíróság működésére?

A választottbíróság létrehozásával a cél, a jogvita gyors, szakszerű és hiteles elbírálásának biztosítása volt, ezzel megteremtve a lassú bírósági eljárás megfelelő alternatíváját.

A bírói tanácsok esetében az összeférhetetlenség fontos kérdést jelent, ennek különös jelentősége a szereplők alacsony száma miatt van. Azoknak a kereskedőknek, akik a választottbíróság által nyújtott szakszerűséget keresik, lehetőségük van olyan ügyvédek közül választani, akik pártatlanul képesek eljárni. Az választottbírósági eljárás jól működik, mert az az érdek, hogy az eljárás gyors és szakszerű legyen, nagyobb, mint a potenciális konfliktusoktól való félelem.

Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárását általában hármas tanácsban folytatja le, az egyszemélyes eljárások ritkák. Jellemzően termelői szerződésekkel, gáz nagykereskedelmi szerződések, intézmények energetikai ellátásának felújítására kötött szerződésekkel foglalkozik.

Nincs kizárólagos hatásköre, így nem járhat el a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal, mint alapító szerv és a fogyasztók közötti jogviszonnyal és a kiadott engedélyekkel kapcsolatos jogviták esetében.

A jövőre nézve, az előadó hangsúlyozta, hogy az energetikai szektor szereplőinek folyamatos csökkenését, a választottbíróság nemzetközi hatáskörének gyakorlásával próbálja megállítani és ezzel eljárásainak számát növelni.

Dr. Mikó Zoltán - Vitarendezés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő, Állandó Választottbíróságon

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke

előadta, hogy a testület agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő jogvitákban jár el. Az előadáson elhangzott, hogy a választottbírósági tagok függetlenek, ami azt jelenti, hogy a Kamara más testületei és a választottbírók között semmilyen kapcsolat nem állhat fenn.

A választottbírósági eljárás során választottbírói díjat kell fizetni, melyek összege függ attól, hogy a jogvitát egyes bíró vagy három tagú tanács bírálja-e el, illetve hogy milyen összegű perértékről van szó. A választottbíróság előtti eljárás csak azt követően indul meg, ha a felperes a szükséges díjakat előzetesen már befizette a választottbíróságnak.

A választottbírósági rendszerben mind a felperes, mind pedig az alperes a választottbírói listából maga jelöl egy-egy bírót, és ezen kiválasztott bírók közösen jelölik az eljáró tanács elnökét, ezzel is biztosítva az eljárás pártatlanságát. A peres felek közös akaratából költségkímélési célból lehetőség van egyes bíró választására is.

A választottbíróság előtt leegyszerűsített eljárás mellett lehetőség van egyezségkötésre is, amelyhez a megfelelő felkészültséggel rendelkező választottbíró szakmai segítséget is nyújt.

A választottbírók az agrárgazdaság különböző területein széles körű tapasztalattal és szakmai ismertséggel rendelkeznek.

A választottbíróság felállításánál, és működésénél fontos alapelv a közbizalom megszerzése, és ami talán még fontosabb, megtartása. A választottbírói testület ezen szellemben kívánja feladatát ellátni.

Prof. Dr. Sárközy Tamás - Vitarendezés a Sport Állandó Választottbíróságon

A Professzor Úr előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy a sport választottbíróság az egyesületi választottbíráskodás előfutárának tekinthető. Kiemelte, hogy a Sport Választottbíróság a többi választottbírósághoz képest is eltérő területet szabályoz, ugyanis a sportban erős az önszabályozás, és nem érvényesül állami kényszer.

Elmondta továbbá, hogy jelenleg a profi sport alapvetően munkaszerződések alapján zajlik, így erre tekintettel ezekre a jogviszonyokra nem terjed ki a Választottbíróság hatásköre, ily módon a Testület elé kerülő ügyek száma is alacsony.

Professzor úr kiemelte, hogy a bírák kiválasztása is egyedi úton történik, ugyanis a MOB jelöli ki azt a 15 főt, akik választottbírákként látják el a tevékenységüket. Nem a jogi szaktudás releváns a tevékenység elvégzése során, hanem a sportszakma ismerete az irányadó.

A Sport Állandó Választottbíróság hatásköre a Sporttörvényben meghatározott ügyekre terjed ki.  A Sport Állandó Választottbíróság az az egyetlen olyan választottbíróság, ahova nemcsak alávetés alapján lehet fordulni, hanem igazolások, átigazolások, fegyelmi ügyek vonatkozásában is lehet.

Kifejtette, hogy a leggyorsabb választottbíráskodás a Sport Állandó Választottbíróságon valósul meg, ugyanis 8 napon belül kijelölésre kerül az eljáró választottbíró, 15 napon belül megtartásra kerül a tárgyalás és további 15 napon belül megszületik a választottbíróság ítélete.

A Professzor úr az előadás zárásaként előadta, hogy az eljárások során lényeges elvi tételek kerültek kimondásra, amelyek befolyásolták a szövetségek működését. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a Sporttörvény 2016. évi CXIX. törvénnyel történő módosítása jelentős változást nem hozott a Sport Állandó Választottbíróság működésében.

Dr. Kovács Erika - A konferencia zárása

Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az első Alternatív Vitarendezés Magyarországon Konferencia lezárásaként összegezte az elmúlt két nap eseményeit, valamint köszönetét fejezte ki az előadóknak a tartalmas és értékes előadásokért.

Végül megköszönte az érdeklődést, a jelenlévők kitartó figyelmét és a jövő évi konferencián való találkozás reményében köszönt el a résztvevőktől.