Tájékoztatás az aktuáriusi jelentés változásairól

Jelen levelünkkel tájékoztatni szeretnénk Önöket, hogy a 2011. december 1-jétől hatályos, a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet alapján a korábbi szabályozáshoz (7/2001. PM rendelet) képest az alábbi módosítások kerültek bevezetésre:

A kitöltendő táblázatokkal kapcsolatban:

A 4412ES és 4412NS számú táblák – „A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként” – 002 számú sorában a biztosítónak azon szerződésekhez és károkhoz tartozó tartalékrészeket kell szerepeltetnie, amelyek esetében a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a biztosító nem technikai kamatláb segítségével, prospektív módon határozza meg a matematikai tartalékot („nincs technikai kamatláb”).

Pontosításra került a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblákban szereplő lebonyolítási eredmények számítási módszere is. A pontosítás azt a célt szolgálja, hogy a kezdő időpont valamennyi olyan esetére vonatkozzon a számítás, amire abban az időpontban az adott típusú tartalékot kellett – vagy kellett volna¹ – képezni; felhasználásként azokat a kifizetéseket kell számba venni, aminek a szakma szabályai, illetve a biztosító tartalékpolitikája alapján az adott típusú tartalék nyújtott – vagy nyújtott volna – fedezetet; továbbá a nyitó és záró tartalék ugyanazon eseteket fedje le. Fontos, hogy nem a kifizetés típusa a lényeg, hanem hogy melyik tartaléknak kell – vagy kellene – erre fedezetet nyújtani. Az életbiztosítási ágnál ennek különös jelentősége van. Amennyiben a járadékösszeg változására (a szakma szabályai, illetve a biztosító tartalékpolitikája alapján) a tételes függőkár-tartalék vagy az IBNR tartalék nyújtott fedezetet, akkor ezen járadékösszeg-változás miatti járadéktartalék-növekedést nem a záró járadéktartaléknál kell figyelembe venni, hanem a tételes függőkár-tartalék vagy IBNR tartalék felhasználásánál. Ha a nyilvántartásban szereplő adott kifizetésnek (a szakma szabályai, illetve a biztosító tartalékpolitikája alapján) többféle tartaléktípus is fedezetéül szolgált, akkor ezen kifizetéseket meg kell bontani aszerint, hogy mely részére szolgált elvben fedezetül az egyik, illetve másik tartalékfajta. Ez a megbontás történhet portfólió szinten becsléssel is, de ekkor a becslés módszertanát, paramétereit és főbb eredményeit a szöveges részben meg kell adni.

Pontosításra került a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblákban a nettó lebonyolítási eredményeknél a II. eredmény számítása is. A korábbi rendelethez hasonlóan a számítás pontos metódusát továbbra is meg kell adni a szöveges részben.

Az eddigieknek megfelelően a 4431ES táblázat – „Az életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása” – első nyolc sorába kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. Újdonság viszont, hogy a 010-017 sz. sorokba kerülnek az olyan szerződések adatai, amelyekhez a fenti értelemben nem tartozik technikai kamatláb. A 018 sz. sorral kezdődően kell bemutatni a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait technikai kamatlábak szerinti bontásban (az aktuáriusi rendelet előző verziójához hasonlóan). Pontosításra került a táblában szereplő hozam meghatározása is.

A jelentés szöveges részével kapcsolatban:

A szöveges jelentésben csak olyan adatok megjelenítését kéri a Felügyelet, ami szükséges a képzés leírásának, a tartalékfelhasználás elemzésének, illetve a hozam felosztásának magyarázatához, megértéséhez, nem kívánjuk az adattáblák szöveges részben történő ismételt megjelenítését.

Ezentúl a szöveges jelentésben csak azon tartalékfajták képzési módszerének bemutatását kell szerepeltetni – ideértve a viszontbiztosítás hatásának elemzését –, melyek képzésével kapcsolatosan érdemi módszerváltás történt a tárgyévben, a módszerváltás okának részletes szakmai indoklásával, mennyiségi hatásának bemutatásával és elemzésével.

Változás történt az egyes tartalékokhoz tartozó lebonyolítási eredmények értékelési küszöbének mértékében is. A korábbi ún. „20%-os szabály” helyett ezentúl azon tartalékok esetében kell bemutatni a kiváltó okokat és a tervezett intézkedéseket, ahol a 4421E.. és a 4421N.. – „Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye ágazatonként” –, illetve a 4422E.. és a 4422N.. – „Néhány tartalékfajta nettó, egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye ágazatonként” – táblák közül legalább az egyik év „lebonyolítási eredmény” oszlopában szereplő érték abszolút értéke meghaladja a „tartalék” oszlopában szereplő érték 10%-át, és a biztosító szavatoló tőkéjének a biztosító teljes tőkeszükségletet meghaladó többletének 1%-át.

További újdonság, hogy amennyiben egy ágazatban a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. tábláknál felsorolt tartalékokat forinttól eltérő devizában tartják nyilván, és a táblákban megadott lebonyolítási eredmények valamelyikére az adott deviza árfolyamváltozása olyan jelentős hatással volt, melynek mértéke meghaladja az előző bekezdésben említett értékelési küszöböt, a szöveges részben a fenti táblák adott devizanemben történő kitöltésével devizanemenként külön-külön is meg kell adni a lebonyolítási eredményeket.

A szöveges jelentés összegző fejezetének korábban előírt tartalma részben módosult illetve kibővült, így a jövőben az összegző fejezetnek a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:

• A biztosító jelenlegi pénzügyi helyzetének értékelése mellett legalább 2 évre előre is jelezni kell annak várható alakulását. Ezen előrejelzésnek összhangban kell lennie a biztosító stratégiájával és üzleti terveivel.

• A biztosítástechnikai tartalékoknál nem a képzés, hanem a megképzett tartalék megfelelőségét kell értékelni, kitérve a megfelelőség kockázataira is. Hasonlóképpen a díjaknál is a díjak jövőbeni elégségességét, illetve ennek kockázatait kell értékelni. 

• Az intézménynek ezeken felül részletesen be kell mutatnia a viszontbiztosítás struktúráját, a jelentős fedezetlen kockázatokat, a viszontbiztosítás területén bekövetkezett főbb változásokat. Emellett a biztosítónak elemeznie kell partnerkockázatait, és értékelnie kell a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségét is.

• Mindezeken túl a biztosítónak jeleznie kell a működését veszélyeztető tényezőket.

Amennyiben a biztosító a szükséges adatok hiánya miatt az aktuáriusi jelentésben szereplő bármelyik értéket közelítő eljárás alkalmazásával határozta meg, a szöveges jelentésben specifikálni kell a hiányzó adatok körét, az adathiány megszüntetésére tett intézkedéseket és az alkalmazott közelítő eljárást.

Jelen levelünk az aktuáriusi jelentésről szóló rendelet módosításait csupán tájékozató jelleggel foglalja össze, ezért kérjük, hogy az aktuáriusi jelentés megfelelő benyújtásához a 16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendeletet vegyék alapul.

Budapest, 2012. március 22.

Üdvözlettel:

Kapták:

¹A lebonyolítási eredmény számításánál a biztosítónak azon károkat is figyelembe kell vennie, amelyekre valamilyen oknál fogva nem képzett nyitótartalékot, holott kellett volna (például a kár addigra már bejelentésre került).