Az Európai Bankhatóság (EBA) ma indította el az EU egészére kiterjedő stressztesztjét a 2018-as évre vonatkozóan, és nyilvánosságra hozta a makrogazdasági forgatókönyveket. A legrosszabb szcenárió szerint 2020-ban az EU GDP-je 8,3%-os elmozdulást mutat az alapszinthez képest, az eddigi legsúlyosabb forgatókönyvet eredményezve. Az EBA, várakozásai szerint, a teszt eredményeit 2018. november 2-ig hozza nyilvánosságra.

A teszt főbb jellemzői

A stressztesztet azzal a szándékkal alakították ki, hogy egy általános elemzési keretrendszert biztosítson a felügyeletet ellátó szervek, a bankok, valamint az egyéb piaci szereplők részére, az EU bankjai gazdasági sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének konzisztens módon történő összevetése és értékelése érdekében. A teszt most első alkalommal foglalja magában az IFRS 9 számviteli standardokat.  Megfelelési küszöb nem került meghatározásra, mivel céljukat tekintve a teszt eredményei a felügyeleti felülvizsgálati eljárás (SREP) részét képezik. 

Az EBA 2018-as stressztesztjének módszertana 2017 novemberében került publikálásra, és a ma nyilvánosságra hozott forgatókönyvekre is alkalmazandó. 

Az alapforgatókönyv megfelel az Európai Központi Bank (EKB) által kiadott decemberi előrejelzésnek, míg a kedvezőtlen forgatókönyv négy rendszerszintű kockázat megjelenését feltételezi, amelyek a jelenlegi megítélés szerint a legkomolyabban veszélyeztetik az EU bankszektorának stabilitását:

  • A kockázati felár gyors és jelentős átárazódása a globális pénzpiacokon, melynek átgyűrűző hatása érezhető lenne az európai országokban és ez a pénzügyi feltételek szigorításához vezetne;
  • Kedvezőtlen visszacsatolás a gyenge banki jövedelmezőség és a gazdasági tevékenység EU-n belüli visszaeséséből eredő alacsony nominális növekedés között. Ez különösen az olyan országokban működő bankokat érinti, amelyek a bankszektor szerkezeti kihívásaival küzdenek;
  • Az államadósság és a magánadósság fenntarthatóságát övező aggodalmak a kockázati felár potenciális átárazódása és a fokozott politikai bizonytalanság mellett;

A nem banki jellegű pénzügyi szektorban fennálló likviditási kockázatok, amelyek átgyűrűzhetnek a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerbe. A kedvezőtlen forgatókönyvet úgy alakították ki, hogy kellően súlyos helyzetet vegyen figyelembe az összes EU tagországban. Eszerint a reál-GDP feltételezett növekedési üteme az EU területén 2018-ban -1,2%-os, 2019-ben a -2,2%-os, 2020-ban pedig a +0,7%-os. Összességében, a kedvezőtlen forgatókönyv szerint 2020-ban az EU GDP-je 8,3%-os elmozdulást mutat az alapszinthez képest, ami a - korábbi EBA tesztekkel összehasonlítva - az eddigi legsúlyosabb forgatókönyvet eredményezi a GDP alapszintről történő elmozdulását illetően. 

A forgatókönyvvel kapcsolatos részletes információk az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) hirdetményében érhetők el.  

A folyamat

A kedvezőtlen forgatókönyveket az ESRB és az EKB dolgozta ki szorosan együttműködve az EBA-val, az illetékes hatóságokkal, valamint a nemzeti jegybankokkal.

A teszt lefolytatásának koordinálásáért felelős EBA közös módszertant dolgozott ki, és az eredmények közzététele során adatközpontként működik majd az EU bankszektora átláthatóságának növelésére irányuló elkötelezettségével összhangban. Az illetékes hatóságok biztosítják az eredmények jó minőségét, és - a SREP folyamat részeként - döntenek a szükséges felügyeleti válaszintézkedésekkel kapcsolatban.

2018. január 31.

Az EBA sajtóközleménye: https://www.eba.europa.eu/-/eba-launches-2018-eu-wide-stress-test-exercise