2019. május 2., csütörtök
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) ma indította el a konzultációt a partnerkockázat sztenderd módszeréről (SA-CCR) szóló négy szabályozástechnikai standard tervezetéről (RTS). A technikai standardok tervezetei meghatározzák az SA-CCR főbb szempontjait és fontos hozzájárulást jelentenek az Európai Unióban való harmonizált végrehajtásához. A technikai standardok tervezetét a javasolt módosított tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR2) rendelkezésre álló legfrissebb változatában foglalt mandátumok alapján dolgozták ki. A konzultáció 2019. augusztus 2-ig tart.
A technikai standardok tervezetei a 2017. december 18-án kiadott vitaanyagban foglalt javaslatokon és az ezt követő konzultáció eredményeként kapott szektor általi visszajelzésen alapulnak. A standardtervezetek módszereket határoznak meg a származékos ügyletek kockázati kategóriákhoz való rendelésére, képletet adnak a kamatlábkockázati kategóriához rendelt opciók felügyeleti deltájának számítására és tartalmaznak egy módszert annak megállapításra, hogy a származékos ügyletek kockázati tényezőik szempontjából hosszúnak vagy rövidnek minősülnek-e.
Az EBA többek között hármas módszertant javasol a származékos ügyletek kockázati kategóriához való hozzárendelésére. Az első módszer – amely tisztán kvalitatív jellegű és az egyszerű és szabványos származékos ügyletek esetében használható – meghatározott teljesítendő kritériumokra utal. A részletesebb második módszer az egyes lehetséges kockázati tényezők tekintetében értelmezett érzékenységek kvantitatív értékelésén alapulva azonosítja a lényeges kockázatokat. A harmadik – szándékosan egyszerű és konzervatív – módszer az adott ügylet minden lehetséges kockázati tényezőjét lényegesként azonosítja és hozzárendeli az ügyletet az összes lényeges kockázati kategóriához. Ez a harmadik módszer mindenkor használható a második módszer helyett.
Az EBA ezen túlmenően javasolja – a bázeli standardokkal összhangban – a negatív kamatlábak kezelését lehetővé tevő módosított Black-Scholes modellen alapuló felügyeleti delta képlet használatát is. A módosítás célja a Black-Scholes modell alkalmazhatóvá tétele a kamatlábak pozitív tartományba való visszaterelésével. Az EBA módszertant javasol a módosítás képletbe való beillesztésének meghatározására és visszajelzést kér a javasolt különböző lehetőségekről, beleértve az alkalmazhatóságot is. EBA végezetül – az intézmények által a származékos eszközök kockázati kategóriához rendelésére használt elemek (azaz a cash flow-k és érzékenységek) felhasználásával – igyekezett csökkenteni az intézményeknél az adott kockázati tényező (hosszú vagy rövid) pozíciójának meghatározása által jelentett terhet.
A konzultációs folyamat
A konzultáció keretében a megjegyzések a konzultáció oldalán található „megjegyzés küldése” (send your comments) gombra kattintva küldhetők az EBA részére. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megjegyzések benyújtásának határideje 2019. augusztus 2.
Ezután kerül sor a nyilvános meghallgatásra az EBA párizsi irodájában 2019. június 17-én, közép-európai idő szerint 15:00 és 17:00 óra között. Az EBA – eltérő kérelem hiányában – az összes beérkező hozzászólást közzéteszi a konzultáció lezárása után.
Jogalap
Az RTS-tervezetek kidolgozása a javasolt módosított tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR2) 277. cikk (5) bekezdésén és a 279a. cikk (3) bekezdésén alapul. Mivel a CRR2 szövegére irányuló jogalkotási eljárásnak még nem zárult le minden szakasza, ezért az RTS-tervezetek írásakor figyelembe vett változat az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása volt. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy az egyeztetés után az RTS-tervezeteket a CRR2 végleges szövege lehetséges változásainak figyelembevétele érdekében módosítani kell.
A fenti változat szerint az EBA-nak ki kell dolgoznia a) a kizárólag egyetlen lényeges kockázati tényezővel rendelkező ügyletek azonosítására szolgáló módszert, b) a több mint egy lényeges kockázati tényezővel rendelkező ügyletek azonosítására és az ezek közül a leglényegesebb kockázati tényező megállapítására szolgáló módszert, c) a nemzetközi szabályozás változásainak megfelelően az intézmények által a kamatlábkockázati kategóriába sorolt vételi és eladási opciók felügyeleti deltájának kiszámításához használt képletet, amely megfelel az olyan piaci körülményeknek is, amelyek között a kamatlábak negatívak lehetnek, továbbá a képlethez használható felügyeleti volatilitást, és d) az annak meghatározására szolgáló módszert, hogy adott ügylet egy elsődleges kockázati tényezőben vagy az adott kockázati kategória leglényegesebb kockázati tényezőjében hosszú vagy rövid pozíció-e.
Kapcsolódó dokumentumok:
Konzultációs dokumentum a partnerkockázat sztenderd módszeréról szóló RTS-tervezetekről
Az EBA (angol nyelvű) közleménye
Kapcsolódó hivatkozások:
A partnerkockázat sztenderd módszeréről szóló technikai standardok tervezetei
Piaci kockázat