2019. augusztus 5.
Az Európai Bankhatóság (EBA) közzétette a Bázel III uniós szintű végrehajtására vonatkozó szakvéleményét, amely magában foglalja a 189 banktól származó adatokon alapuló becsült hatás mennyiségi elemzését és egy sor szakpolitikai ajánlást. Ez a munka a Bizottság tanácsadásra irányuló felkérésére történő válasznak felel meg. A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a Bázel III teljes körű végrehajtása konzervatív feltevések mellett átlagosan 24,4%-kal fogja növelni a minimális tőkekövetelményt (MRC). A tőkekövetelmények növekedése összesen mintegy 135,1 milliárd euró teljes tőkehiányt jelent majd (ezen belül az elsődleges alapvető tőke (CET1) tekintetében 91,1 milliárd eurót). A tőkére gyakorolt hatás nagy része a világszerte aktív nagybankokat érinti, míg a közepes méretű bankokra gyakorolt hatás az MRC vonatkozásában 11,3%, ami 0,9 milliárd euró hiányt jelent, a kis bankok esetében pedig csak 5,5%, ami 0,1 milliárd euró hiányt jelent. Az EBA támogatja a végleges Bázel III sztenderdek teljes körű végrehajtását, ami hozzájárul az uniós bankszektor hitelességéhez és egy jól működő globális bankpiac biztosításához.
Az EBA üdvözli a Bázel III végleges csomag által bevezetésre kerülő hasznos változásokat. Ezek közé tartozik a hitel- és működési kockázatok mérésére szolgáló sztenderd módszerek nagyobb fokú kockázatérzékenységének bevezetése, valamint a belső modellek alkalmazásának korlátozása, ahol a múltban a modellek eredményeinek indokolatlan változékonyságát figyelték meg. Összességében ezek a reformok növelni fogják a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor lehetővé teszik a kockázatérzékeny megoldások további alkalmazását.
A hatásvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Bázel III teljes körű végrehajtásának hatása – beleértve az olyan jelenlegi uniós szakpolitikák megszüntetését, mint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása és a hitelértékelési korrekciók (CVA) alóli mentességek – a különféle bankok esetében eltérő. A MRC súlyozott átlagos növekedése a teljes minta tekintetében 24,4% volt, konzervatív feltételezések mellett (1. táblázat). A hatás azonban a mintában jelentősen eltér. A mintában szereplő bankok fele esetében a hatás kevesebb mint 10,6%, és a minta negyede esetében negatív. A kis bankok esetében az MRC növekedése 5,5%-ra korlátozódik. A becsült teljes tőkehiány mintegy 135,1 milliárd euró (ezen belül a CET1 tőke tekintetében91,1 milliárd euró), és szinte teljes egészében a nagy bankok között oszlik meg (2. táblázat). Ez a becsült hiány 58,7 milliárd euróra csökkenne, ha a bankok (a 2014–2018. évi adatok alapján) az átmeneti időszak alatt visszatartanák nyereségüket.
1. táblázat A T1 MRC százalékos változása (a jelenlegi T1 MRC-hez viszonyítva), méret szerint
|
|
? SA |
? IRB |
? CCP |
? SEC |
? MKT |
? OP |
? CVA |
? LR |
? OF |
? Total |
|
Minden bank |
2,7 |
2,7 |
0,1 |
0,6 |
2,5 |
3,3 |
3,9 |
-0,5 |
9,1 |
24,4 |
|
Nagy méretű |
2,3 |
2,8 |
0,1 |
0,7 |
2,6 |
3,4 |
4,1 |
-0,5 |
9,5 |
25,0 |
|
ebből globálisan rendszerszinten jelentős intézmények (G-SIIs) |
1,7 |
3,5 |
-0,1 |
1,2 |
4,2 |
5,5 |
5,1 |
0,0 |
7,6 |
28,6 |
|
ebből egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (O-SIIs) |
2,3 |
1,7 |
0,2 |
0,3 |
1,6 |
2,1 |
3,7 |
-0,5 |
12,1 |
23,6 |
|
Közepes méretű |
9,7 |
0,1 |
0,0 |
0,0 |
0,9 |
0,3 |
0,5 |
-1,1 |
0,9 |
11,3 |
|
Kis méretű |
10,7 |
0,0 |
0,2 |
-1,9 |
0,0 |
-3,7 |
0,3 |
-0,1 |
0,0 |
5,5 |
Források: Az EBA 2018 2. negyedévére vonatkozó kvantitatív hatástanulmánya (QIS) és az EBA számításai.
Megjegyzések: 189 bankból álló minta alapján: nagy (104), amelyből a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény (8), egyéb rendszerszinten jelentős intézmény (67); közepes méretű (61); kis méretű (24). G-SIIs, globálisan rendszerszinten jelentős intézmény; O-SIIs: egyéb rendszerszinten jelentős intézmény; SA, a hitelkockázat sztenderd módszere; IRB, a hitelkockázat belső minősítésen alapuló módszere; CCP, partnerkockázat; SEC, értékpapírosítás; MKT, piaci kockázat; OP, működési kockázat; CVA, hitelértékelési korrekció; LR, tőkeáttételi mutató; OF, output floor.
2. táblázat Tőkemegfelelési mutatók és tőkehiány, méret szerint
|
|
CET1 tőke |
Tier 1 tőke |
Teljes tőke |
||||||
|
|
Jelenlegi arány (%) |
Módosított arány (%) |
Hiány (milliárd EUR) |
Jelenlegi arány (%) |
Módosított arány (%) |
Hiány (milliárd EUR) |
Jelenlegi arány (%) |
Módosított arány (%) |
Hiány (milliárd EUR) |
|
Minden bank |
14,4 |
11,5 |
91,1 |
15,3 |
12,3 |
127,5 |
17,9 |
14,3 |
135,1 |
|
Nagy méretű |
14,2 |
11,4 |
91,0 |
15,2 |
12,2 |
126,8 |
17,8 |
14,2 |
134,1 |
|
ebből globálisan rendszerszinten jelentős intézmények (G-SIIs) |
12,7 |
9,9 |
53,5 |
13,8 |
10,8 |
69,0 |
16,2 |
12,7 |
82,8 |
|
ebből egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII-s) |
15,4 |
12,5 |
33,6 |
16,3 |
13,2 |
51,5 |
19,2 |
15,6 |
43,8 |
|
Közepes méretű |
17,4 |
15,2 |
0,1 |
17,6 |
15,4 |
0,8 |
19,0 |
16,6 |
0,9 |
|
Kis méretű |
17,0 |
16,0 |
0,0 |
17,2 |
16,1 |
0,0 |
18,3 |
17,1 |
0,1 |
Források: EBA 2018 2. negyedévére vonatkozó QIS adatai és az EBA számításai.
Megjegyzések: 189 bankból álló minta alapján: nagy méretű (104), amelyből globálisan rendszerszinten jelentős intézmény (8), amelyből egyéb rendszerszinten jelentős intézmény (67); közepes méretű (61); kis méretű (24). A Tier 1 és a teljes tőkehiány magában foglalja a felülvizsgált keretben a tőkeáttételi mutató által korlátozott intézmények esetében felmerülő hiányt.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ezekben a jelentésekben szereplő becsült hatás nem hasonlítható közvetlenül össze az EBA által, a Bázel III nyomon követési gyakorlatokkal összefüggésben rendszeresen közzétett adatokkal (pl. a legutóbb 2019 márciusában), amelyek esetében a hatáselemzés az 1. pilléres minimum tőkekövetelményekre és az egyedi pufferkövetelményekre (adott esetben a tőkefenntartási pufferre és a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferre) korlátozódik. A közzétett elemzés a bankok minimálisan előírt tőkéjének kiszámítása tekintetében magában foglalja az 2. pillér követelményeit és a teljes kombinált pufferkövetelmény-rendszert, valamint feltételezi, hogy ezek a követelmények a jelenlegi szinten maradnak.
Ezeket az eredményeket az értékelés alapjául szolgáló konzervatív feltételezésekkel együtt kell értelmezni. Elsősorban azzal, hogy a Bázel III végrehajtása során a bankok vagy az illetékes hatóságok nem alkalmaznak további eltéréseket. A bankok mérlege a feltételezések szerint statikusnak minősül, ami azt jelenti, hogy a bankok nem változtatják meg jelenlegi kitettségeiket, és valamennyi lejáró eszközt várhatóan hasonló eszközökkel váltanak fel. A 2. pillér és a makroprudenciális követelmények (a kockázattal súlyozott eszközök százalékában kifejezve) szintén változatlanok maradnak. Ez jelentős mértékű konzervativitáshoz vezet.
A Bázel III uniós végrehajtása tekintetében részletes szakpolitikai ajánlásokat is tartalmaz a közzétett jelentés. A javaslatok között egyebek mellett a következők szerepelnek:
- A hitelkockázat vonatkozásában: valamennyi újonnan elfogadott módosítást végre kell hajtani az EU-ban, fenn kell tartani a külső minősítésekre épülő prudenciális keretrendszert és a hitelmegosztásos megközelítést az ingatlannal fedezett kitettségekre vonatkozóan. A jelentés azt is ajánlja, hogy ne őrizzék meg a kkv-kat és az infrastrukturális hitelezési kitettségeket támogató unióspecifikus támogató tényezőket.
- Az értékpapír-finanszírozási ügyletek területén: valamennyi újonnan elfogadott módosítást végre kell hajtani az EU-ban, kivéve a haircutok alsó küszöbét, ahol az EBA úgy véli, hogy további elemzésre van szükség.
- A működési kockázat területén: az új sztenderd módszert (SA) végre kell hajtani. Az új sztenderd módszernek a nagyobb intézmények esetében az intézményspecifikus, múltbeli veszteségeken alapuló komponensen kell alapulnia, a kockázatérzékeny megközelítés fenntartása érdekében. Ugyanezen okból lehetővé lehet tenni a kisebb intézmények számára, hogy a múltbeli veszteségkomponenst eseti alapon is felhasználhassák. Az EBA azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy fontolja meg a sztenderd módszer bevezetése tekintetében az átmeneti időszak biztosítását.
- Az output floort be kell vezetni, és az alkalmazásával adódó érték alapján kell kiszámítani az összes tőkekövetelményt, ideértve az olyan EU-specifikus követelményeket is, mint a rendszerkockázati tőkepuffer. Az output floort a konszolidáció minden szintjén alkalmazni kell.
A Bázeli Bizottság a közelmúltban célzott felülvizsgálatokat hajtott végre a kereskedési könyvre vonatkozóan (FRTB), amelyet ez a jelentés nem elemez. A Bizottság kérésének megfelelően az EBA még az idén közzéteszi a véglegesített FRTB és CVA-keretrendszer végrehajtására vonatkozó szakvéleményét, valamint a Bázel III végleges keretrendszer makrogazdasági hatásának elemzését. Ebben az összefüggésben az EBA nyugtázza, hogy a Bizottság kiegészítő technikai tanácsot kért a Bázel III végleges keretének további szempontjaival kapcsolatban (a Bizottság levele itt érhető el).
Kapcsolódó dokumentumok:
A Bázel III reformok: hatásvizsgálat és kulcsfontosságú ajánlások
Szakpolitikai ajánlás a Bázel III reformokkal kapcsolatban - értékpapír-finanszírozási ügyletek
Szakpolitikai ajánlás a Bázel III. reformokkal kapcsolatban: operatív kockázat
Szakpolitikai ajánlás a Bázel III reformokkal kapcsolatban: kibocsátási küszöb
Szakpolitikai ajánlás a Bázel III reformokkal kapcsolatban: hitelkockázat
Kapcsolódó linkek:
Véglegesített Bázel III szabványok (2017. december) – konzultációs felhívás