- A végső határidős kamatláb (VHK) kiszámítására alkalmazott, világosan meghatározott módszer törvényi előíráson alapul
- A módszer mögött meghúzódó elveket a Szolvencia II jogszabály írja elő
- A módszert 2018. évtől használják első ízben
- A módszernek megfelelően a VHK euróra vonatkozóan kiszámított értéke 3,65%
- A VHK-ra vonatkozó éves változások nem haladhatják meg az évi 15 bázispontot
- Az euróra vonatkozó VHK így 2018-ban 4,2%-ról 4,05%-ra csökken
Frankfurt, 2017. április 5. – A mai napon az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) kiadta a végső határidős kamatláb (VHK) kiszámításának módszerét és ismertette az annak bevezetéséről szóló eljárást.
A módszer a Szolvencia II jogszabály keretrendszerében lefektetett elveket követi, különösen abban, hogy hosszú ideig stabil maradjon és csak a hosszú távú elvárásokban történő változások hatására változzon. Az EIOPA módszere átlátható, körültekintő, megbízható és objektív módon számítja ki a VHK-t, amely következetes marad a későbbiek folyamán is. Ezen kívül a VHK figyelembe veszi a várt inflációt és a hosszú távú reálkamatlábat is.
A VHK módszert első alkalommal a kockázatmentes kamatlábak 2018 januárjában elvégzendő kiszámításánál alkalmazzák majd, melynek megjelenési ideje 2018. február.
A módszernek megfelelően és szem előtt tartva az utóbbi időben a kamatlábak hosszútávú elvárásaiban jelentkező jelentős változásokat, a VHK euróra kiszámított értéke 3,65%. Az éves változás nem lesz magasabb, mint 15 bázispont. A bevezetés első lépéseként a VHK jelenlegi, 4,2%-os értékét 2018 januárjában 4,05%-ra csökkentik.
„Ez a módszer megteremti a kellő egyensúlyt a stabil VHK, valamint annak kiigazítása között a kamatlábak és az infláció hosszútávú változásai esetén. A módszer biztosítja, hogy a VHK változása fokozatosan és előrelátható módon történjen, továbbá lehetővé teszi a biztosítók számára a kamatkörnyezetben bekövetkező változásokhoz való igazodást, és biztosítja a kötvénytulajdonosok védelmét” – mondta Gabriel Bernardino, az EIOPA elnöke.
A módszer alapos munka eredménye, melynek része volt a stakeholderekkel folytatott egyeztetés, nyilvános konzultáció és részletes hatástanulmányok készítése. A VHK kiszámítására vonatkozó módszer meghatározása, a VHK kiszámítása a 2018-as évre a módszer alapján és a VHK változásainak hatásáról szóló tanulmány megtalálható az EIOPA honlapján. Az EIOPA, stakeholderek észrevételeire adott válaszokat is tartalmazó konzultációs jelentése 2017. május elején jelenik meg.
Megjegyzés a szerkesztőknek:
A (viszont)biztosítóknak céltartalékot kell létrehozniuk a (viszont)biztosításból adódó tartozásaik fedezésére. A céltartalék diszkontálása a kockázatmentes kamatlábbal (KMK) történik. A KMK meghatározása kamatcsereügyletek, valamint olyan államkötvények áraiból történik, melyek kereskedése likvid és átlátható piacokon folyik. A hosszú lejárat esetében, ahol ilyen értékpapírok nem érhetők el, a KMK értékét a VHK felé alkalmazott extrapolációval határozzák meg.
A módszer szerint a VHK-ban bekövetkezett változások bevezetése fokozatos lenne. A VHK euróra kiszámított értéke 3,65%. Az évente jelentkező változások nem haladják meg a 15 bázispontot. A bevezetés első lépéseként a VHK jelenlegi, 4,2%-os, euróra vonatkoztatott értékét lefelé, 4,05%-ra módosítják.
A végső határidős kamatlábra (VHK) vonatkozó elképzelés meghatározását a Szolvencia II irányelv 77a cikkelye tartalmazza. Az EIOPA 2015 májusában kezdte meg a VHK módszerének kidolgozását. A munka részeként 2015 júliusában egyeztetésre került sor az érintettek számára egy, a VHK módszeréről szóló vitaindító dokumentum alapján, amely egy 2016. április 20. és 2016. július 18. között megtartott nyilvános konzultációval, valamint egy részletes hatástanulmánnyal folytatódott.
A módszer meghatározásával az EIOPA eleget tesz a Szolvencia II irányelvet érintő felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikkelyében lefektetett megbízatásának. A rendelkezés szükségessé teszi, hogy a VHK kiszámítására szolgáló módszer leírása érthető legyen a különböző körülményekre levetített, a biztosító és viszontbiztosító cégek általi számítások elvégezhetőségének biztosítása érdekében, és hogy a VHK kiszámításának módja átlátható, körültekintő, megbízható és objektív legyen, amely következetes marad a későbbiek folyamán is.