2019. szeptember 5.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az EU értékpapír-piaci szabályozója, kidolgozott egy keretrendszert a befektetési alapok szektorára vonatkozó stressz-szimulációkhoz. Az ESMA által kidolgozott módszer a ma közzétett gazdasági jelentésében részletesen bemutatásra kerül, melyet egy olyan esettanulmány egészít ki, mely a 6000 ÁÉKBV alapon történő stressztesztelést mutatja be.
Steven Maijoor, az ESMA elnöke az alábbi nyilatkozatot tette:
„A stressz-szimulációs keret az ESMA stressztesztelési stratégiájának kulcsfontosságú eleme, amely a likviditási stressztesztet és a pénzpiaci alapok stressztesztjét is magában foglalja. Az alapok ágazatának rugalmassága egyre nagyobb jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy az az EU pénzügyi rendszerének egyre növekvő részét teszi ki.
„Ez a keretrendszer fontos eszköz lesz a felügyelők számára a vagyonkezelő ágazatban jelentkező kockázatok értékelésére, mivel az ESMA által kidolgozott módszertan az iparág különböző ágazataiban alkalmazható.”
Az alapok ágazatának fejlődése számos befektetési eszközt biztosított a lakossági és intézményi befektetők részére, és a 2007 és 2018 közötti időszakban az EU-ban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelők által kezelt alapok nettó eszközértéke jelentősen, 6,2 milliárd euróról 9,3 milliárd euróra emelkedett. Ezért döntő fontosságú annak biztosítása, hogy az alapok ágazata ellenálló legyen, és képes legyen elkerülni a gazdasági sokkokat.
Az ESMA az ÁÉKBV-kötvényalapokra vonatkozó stressz-szimulációs keretrendszer alkalmazása során egyszerű visszaváltási sokkot szimulált, mely során a befektetők csökkentették vagy teljesen kivonták a befektetési alapokban elhelyezett tőkéjüket. Az eredmények azt mutatják, hogy összességében a legtöbb alap képes megbirkózni az ilyen rendkívüli, de valószerű sokkal, mivel elegendő likvid eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megfeleljenek a befektetők visszaváltási igényeiknek. Azonban a sebezhető pontok azonosítása is megtörtént, különösen a magas hozamú kötvényekbe fektető befektetési alapok (HY kötvényalapok) esetében. A szimulációkra vonatkozó súlyos, de valószerű feltételezések alapján a HY kötvényalapok legfeljebb 40%-a esetében likviditási hiány alakulhat ki, azaz olyan helyzet, amelyben a likvid eszközök állománya önmagában nem fedezné a sokkforgatókönyvben feltételezett visszaváltásokat, és kevésbé likvid eszközök értékesítéséhez kellene folyamodni.
Második lépésként az alapok likvidálásának a pénzügyi piacokra gyakorolt hatása került modellezésre, mivel az alapoknak értékesíteniük kell a befektetési alapok portfóliójában tartott eszközök egy részét a befektetők visszaváltási igényeinek teljesítése érdekében, ezáltal leszorító hatást gyakorolva az eszközök árára. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes árhatás korlátozott a legtöbb eszközosztály esetében, mivel az alapok általi értékesítés csak töredéke az aggregált kereskedési mennyiségeknek. A korlátozottabb likviditású eszközosztályok, például a HY kötvényeknek és a feltörekvő piaci kötvényeknek likvidálása lényeges, akár 150-300 bázispontos változást és továbbgyűrűző hatásokat generálhat. [1]
Következő lépések
A jelentésben leírt módszert a szabályozók az alapok különböző szegmensei stresszhelyzeti szimulálására használhatják. Az ESMA részletesen megvitatta az alapul szolgáló adatokat az érintett nemzeti hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy az esettanulmányból nyert ismeretek javítsák az ágazat napi felügyeletét.
Az ESMA ezt a stressz-szimulációs keretrendszert a kockázat azonosítására szolgáló rendszeres kockázatmonitoring részeként fogja használni, és felméri a lehetséges kedvezőtlen forgatókönyveket, amelyek hatással lehetnek az uniós alapok ágazatára.
Az ESMA angol nyelvű közleménye
[1] Az MNB kiegészítése: A magyarországi UCITS alapok száma csekély, s azok nem HY kötvény alapok.