Az Európai Bankhatóság (EBA) nyilvánosságra hozta a Bizottságnak a bankok nemteljesítővé váló új hitelekre alkalmazott értékvesztés elszámolási gyakorlatát érintő, jogszabályon alapuló prudenciális fékekről (védőháló, „prudential backstops”) szóló javaslatára adott szakvéleményét. Az EBA kiemeli, hogy a védőháló kiegészíti a már meglévő prudenciális intézkedések sorát, illetve az IFRS9 standard szerinti új számviteli előírásokat, és a megfogalmazott szakvélemény célja, hogy felvessen néhány minőségi szempontot valamint a javasolt intézkedések konzervatív hatáselemzésével szolgáljon.
Az EBA elemzését az Európai Bizottság azon felkérése alapján végezte el, hogy nyújtson szakvéleményt a jogszabályon alapuló prudenciális fékek bankokra gyakorolt várható hatásáról, vizsgálva a 2017. november 10-én indult konzultáció során felvetett különböző alternatívákat. Hatástanulmányában az EBA néhány szemponttal szolgált a jogszabályon alapuló prudenciális fékek rendszerének kialakításával kapcsolatban, illetve mennyiségi evidenciákkal a védőháló különböző specifikációit illetően.
Az EU bankrendszerének helyreállítását célzó folyamat részeként az EBA szorgalmazta az eszközök minőségével összefüggő problémák gyors felismerését és megoldását. Ebben az összefüggésben a nem diszkrecionális védelmi követelmények (azaz kötelező levonások a szabályozói tőkéből) ösztönözhetik a bankokat, hogy proaktív módon foglalkozzanak a nem teljesítő hitelekkel, és előzzék meg azok jövőbeni felhalmozódását a mérlegekben.
A mennyiségi elemzés statikus mérleget feltételez, amely nem számol a fennálló kitettségállomány és egyéb mérlegtételek, mint az elsődleges alapvető tőke (CET1) vagy a járulékos tőke (Tier 2) változásával. Az utóbbiakat rögzíti az utolsó rendelkezésre álló jelentéstételi időszakban, azaz 2017 második negyedévében érvényes szintjükön. Továbbá, az intézmény- és kitettségiosztály-specifikus paramétereket, mint a nemteljesítési arány, gyógyulási ráták, visszafizetési arány és értékvesztés miatti veszteségráták, szintén rögzíti a 2014-2017 közötti időszakra vonatkozó értékeken, amikor az eszközminőséggel kapcsolatos problémák az EU színjén csúcspontra kerültek. Ezeket a konzervatív kondíciók kerülnek kivetítésre 20 éves időhorizontra.
A mennyiségi elemzés tehát egy igen konzervatív módszertanon nyugszik, amely az EU-ban a közelmúltban tapasztalt magas nem teljesítő hitel szinteket vetíti ki 20 éves horizontra, és változatlan banki hitelezési standardokat és értékvesztés elszámolási politikákat tételez fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályon alapuló prudenciális fékek 20 év alatt a CET1 mutató 205 bázispontos csökkenését eredményeznék egy átlagos európai bank esetében. Hét éves időhorizonton, amelyet maximális időkeretként határoztak meg a bankok és felügyeleti hatóságok számára politikájuk kiigazítására, a kumulatív hatás 56 bázispontot tenne ki. Ez megegyezne a felhalmozott eredmény 10%-ával.
Az elemzést úgy kell tekinteni, mint egy becslési gyakorlatot arra vonatkozóan, mekkora lenne a prudenciális védőháló tőkére gyakorolt hatása, ha 2014-ben került volna bevezetésre és a bankok nem tettek volna lépéseket a szabályozói változásra válaszul. Valójában, ha a prudenciális védőháló jól funkcionál, az intézkedésnek segítenie kell a nem teljesítő hitelek jövőbeni kialakulásának megelőzését.
A Jelentés tartalmaz egy minőségi részt is, amelyben az EBA a jogszabályon alapuló prudenciális védőhálót felügyeleti perspektívából vizsgálja, a védőháló és a jelenleg rendelkezésre álló szabályozói és felügyeleti intézkedések teljes köre közötti kölcsönhatásra összpontosítva. Ezen belül, a Jelentés megállapításokat tartalmaz a prudenciális védőháló és a már meglévő CRR előírások, Pillar 2 intézkedések és az IFRS9 standard szerinti új számviteli előírások együttes alkalmazásának a lehetséges hatásairól.
Jogalap és a soron következő lépések
Ez a jelentés az EBA válasza az Európai Bizottság 2017. november 10-én nyilvánosságra hozott, a jogszabályon alapuló prudenciális védőháló bevezetéséről szóló konzultációs dokumentumában foglalt szakvéleménykérő felhívásra, és kiegészíti a Bizottság 2018. március 14-én nyilvánosságra hozott jogalkotási javaslatát.
2018. március 14.
Kapcsolódó dokumentumok:
EBA Report on Statutory Prudential Backstops
Az EBA sajtóközleménye
Kapcsolódó linkek:
EBA work on NPLs