Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Állásfoglalás kéréssel kapcsolatos eljárások és elvek

Tájékoztató az MNB-hez érkező állásfoglalás-kérések kezeléséről, valamint a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról

nyomtatás

1. Bevezetés

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25. - Alaptörvény) 41. cikkének (2) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. A (6) bekezdés alapján az MNB szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) értelmében az MNB ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét annak zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, az annak részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása, továbbá a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából.

Az MNB az Alaptörvényből fakadó szabályozói feladatkörére tekintettel felelős szabályozó és jogalkalmazó szervként szükségesnek tartja, hogy a felügyelt intézmények, a pénzügyi szervezetek vagy a pénzügyi szektor valamely ágazatába belépni kívánó személyek részére a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban orientáló jogértelmezéseket, azaz állásfoglalásokat adjon ki. Ugyanakkor az állásfoglalás, illetve kiadása, mint az MNB által ellátandó törvényi feladat, egyetlen jogszabályban sem jelenik meg.

Az MNB elsődleges, törvényben foglalt feladatait az MNB tv. határozza meg. Az MNB e törvény által rendelt feladatok ellátásához rendelkezik a megfelelő és szükséges kapacitásokkal. Ahhoz, hogy az MNB szakmailag megalapozott, a pénzügyi tárgyú jogi környezetben való eligazodást és a normakövető magatartást elősegítő állásfoglalásokat tudjon kiadni, szükségesnek tartja meghatározni az állásfoglalás-kérések általa elvárt formai és tartalmi követelményeit. Az MNB elvárásainak megfelelő, szakmailag megalapozott állásfoglalás-kérés ugyanis jelentősen növeli az állásfoglalás kiadására irányuló munka hatékonyságát, rövidíti a felügyeleti álláspont kialakításának és kiadásának időtartamát.

Jelen tájékoztató (Tájékoztató) célja, hogy minden piaci szereplő számára átláthatóvá tegye az MNB által szakmailag megalapozott, érdemi állásfoglalás kiadására alkalmas állásfoglalás-kérésekkel kapcsolatban megkívánt formai és tartalmi szempontokat, továbbá általános, elvi információkat nyújtson az MNB állásfoglalás-készítési gyakorlatáról.

2. Az MNB állásfoglalásainak jogi természete

Felügyeleti tevékenységgel összefüggő állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, vagy keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. Az MNB célja az állásfoglalások kiadásával az, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben, vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben egymásnak ellentmondó jogi szabályozás esetén saját álláspontját ismertesse az állásfoglalást kérő személy részére annak érdekében, hogy ezen állásfoglalást kérő személy az MNB – nem kötelező erejű – állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját.

Az állásfoglalás kiadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hatósági tevékenységnek, így az állásfoglalás-kérések megválaszolására nem vonatkoznak a Ket.-ben, valamint az MNB tv.-ben meghatározott eljárási szabályok és határidők.

Az MNB az állásfoglalását kizárólag az állásfoglalást kérő személy által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján alakítja ki. Az állásfoglalásban foglalt egyedi jogértelmezés kizárólag az állásfoglalás alapját képező tényállásra vonatkozik. Az MNB állásfoglalása nem tekinthető kötelező erejűnek, a benne foglaltaknak más hatóságra, bíróságra nézve nincs kötelező ereje.

A fentiekből következően az MNB állásfoglalása pusztán orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Éppen ezért, az állásfoglalás kiadása nem mentesíti az adott állásfoglalást kérő személyt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége és az ezért fennálló felelősség alól. Az állásfoglalás kiadás nem hatósági ügy. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. Az állásfoglalás tartalmából vagy kiadásának időtartamából eredő következményekért az MNB-t felelősség nem terheli.

3. Formai és tartalmi követelmények

Állásfoglalás iránti kérelmet az MNB kizárólag abban az esetben vizsgál érdemben, ha azt a kérelmező papíralapon eredeti példányban vagy elektronikus ügyfélkapun keresztül, az ügyfélkapu követelményeinek megfelelően nyújtja be.

Az állásfoglalás-kérelmet annak érdemi vizsgálata érdekében a benyújtó intézmény – saját cégjegyzési módjától függően egy vagy több – törvényes képviselőjének cégszerű aláírásával, jogi képviselő eljárása esetén a jogi képviselő aláírásával ellátva kell benyújtani.

Ügyvédek, ügyvédi irodák által benyújtott állásfoglalás-kérések esetében szükséges csatolni a megbízó intézmény által kiállított ügyvédi meghatalmazás egy eredeti példányát. Ezen követelménytől az MNB csak kivételesen, indokolt esetben tud eltekinteni.

Az állásfoglalás-kérésnek célszerű tartalmaznia a következőket:

a. az állásfoglalást kérő nevét, székhelyét, levelezési címét,

b. az MNB állásfoglalása iránti igényt kiváltó részletes tényállást, ideértve a tényállás helyes megítéléséhez és a helyes jogi következtetések levonásához szükséges minden lényeges körülményt és információt (homályos vagy részleges tényállás esetén a Felügyeletnek jelentős számú feltételezést kell meghatároznia az álláspontja kialakításakor, amely jelentősen csökkentheti az érdemi állásfoglalás kiadásának esélyét),

c. a konkrétan, egyértelműen megfogalmazott jogkérdést, amelyre vonatkozóan az állásfoglalást kérő személy az MNB állásfoglalását kéri,

d. az állásfoglalást kérő által vizsgált jogszabályi rendelkezések, korábbi felügyeleti állásfoglalások, esetleges egyéb források (pl. törvényindokolások, kommentárok stb.) megjelölését,

e. az állásfoglalást kérő jogi álláspontját, az általa helytállónak vélt jogértelmezés kifejtését kellő részletességű indokolással, szükség esetén kitérve arra, hogy ettől eltérő jogértelmezés álláspontja szerint miért nem minősülhet helytállónak.

4. Állásfoglalás-kérésnek nem minősülő beadványok

Az MNB kizárólag konkrét jogkérdésben foglal állást, erre irányuló, megalapozott és szakszerű kérelem esetén. Az MNB a felügyelt intézmények tevékenységét, belső szabályozottságát, szabályzatai, szabályozó dokumentumai, alkalmazott gyakorlatai jogszabályi megfelelőségét folyamatos felügyelés keretében, helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatok során ellenőrzi. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon szabályzatok körét, amelyek alkalmazását az MNB-vel engedélyeztetni kell, azaz az MNB törvényi feladata ezen szabályzatok jogi megfelelőségének előzetes megállapítása. E körön túlmenően azonban az MNB-nek nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok stb. jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Az erre irányuló kérelmeket, beadványokat az MNB-nek nem áll módjában érdemben megválaszolni.

5. Az állásfoglalások nyilvános adatbázisa az MNB honlapján

Az MNB honlapján elérhető egy nyilvános adatbázis, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2013. október 1-jei megszűnését követően, az MNB által közzétett felügyeleti állásfoglalásokat időrendben, kereshetően tartalmazza. A PSZÁF megszűnését megelőzően közzétett felügyeleti állásfoglalások egy archív mappában érhetők el. Javasoljuk, hogy az állásfoglalás-kérésre vonatkozó beadvány megírása és az MNB részére történő eljuttatása előtt az MNB által közzétett felügyeleti állásfoglalásokat tartalmazó adatbázisban tájékozódjanak, és csak olyan kérdéssel forduljanak az MNB-hez, amelyre ott nem találtak választ.

A fenti formai és tartalmi követelmények teljesítése természetesen nem jogszabályi kötelezettség, pusztán az MNB-nek a szakmai együttműködésen alapuló elvárásait tartalmazza. Ebből következően ezen szempontokat mellőző állásfoglalás-kérések nem tekinthetőek jogszabálynak nem megfelelő beadványoknak, ugyanakkor azok érdemi, szakszerű és rövid időn belüli megválaszolásának lehetősége kevésbé biztosított.

A fentiek alapján az MNB javasolja minden piaci szereplő számára, hogy állásfoglalás-kérelmei elkészítése során vegyék figyelembe a Tájékoztatóban rögzített szempontokat.

Budapest, 2015.