Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

IFRS/IFRS 9

Figyelemfelhívás a pénzügyi szervezetek, kibocsátók számára az IFRS 9 alkalmazásával kapcsolatban

nyomtatás

Budapest, 2016. december 14. – A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2016. január 1-jével hatályba lépett módosításával az Országgyűlés Magyarországon is megteremtette az eddigi magyar (HAS) helyett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS-ek) egyedi szintű beszámolókban való alkalmazhatóságát.

Az új előírások alapján azoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelete alá nem tartozó vállalkozásoknak (európai uniós tőzsdék valamelyikén jegyzett cégek, a továbbiakban: kibocsátók), amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, már 2017. január 1-jét követően kötelező lesz IFRS-ek szerinti beszámolót készíteni.

Ugyancsak jövő évtől kezdődően az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek számára – a kölcsönös biztosító egyesületek és a pénztárak kivételével – választhatóvá válik az IFRS-ekre való átállás, azzal, hogy 2018. január 1-jétől a szabályozott piacra történt bevezetés tényétől függetlenül valamennyi magyarországi székhelyű hitelintézet, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás részére kötelező lesz az IFRS-ek alkalmazása. Ezen időponttól megszűnik továbbá azon biztosítók vonatkozásában az IFRS-ek alkalmazása alóli átmeneti mentesítés, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák.

Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítési gyakorlatra való áttérést az MNB a kezdetektől fogva szorgalmazta és továbbra is támogatja. A jegybank tisztában van azzal, hogy az átállás kihívás elé állítja a felügyelt pénzügyi intézményeket, amit nehezít, hogy a pénzügyi eszközök besorolása és értékelése tekintetében – 2018. január 1-jei alkalmazási időponttal – új, az IAS 39-et felváltó IFRS 9 standardot fogadott el a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB). Időközben megtörtént az IFRS 9 standard Európai Unión belüli befogadása is.

A pénzügyi eszközök új besorolási modelljére történő átállás, valamint a várható veszteség alapú értékvesztési modell bevezetése nem csak a hazai pénzügyi intézményeket érinti. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) 2016. október 10-én tette közzé jelentését az európai hitelintézetek felkészülési gyakorlatának vizsgálatáról készített hatástanulmányát, az egyes témakörök kapcsán ajánlásokat is megfogalmazva. Az Európai Értékpapír-piaci hatóság (ESMA) a témával foglalkozó nyilvános közleménye 2016. november 10-én jelent meg.

A magyarországi kibocsátók és pénzügyi intézmények megfelelő felkészülése érdekében a jegybank figyelemfelhívó levelet juttatott el a téma kapcsán az érintett hazai pénzügyi intézményeket képviselő szakmai érdekképviseleteknek, a Budapesti Értéktőzsdének, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. A jegybank emellett lefordíttatta és magyar nyelven honlapján is közzétette az EBA-jelentés ajánlásait, és az ESMA nyilvános közleményét. Az MNB ugyancsak publikálta az IFRS-eknek a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján elérhető hivatalos magyar fordításának elérhetőségét, illetve a Magyar Bankszövetség egy, a témával részletesen foglalkozó szakmai cikkének linkjét.

A kibocsátók és az MNB által felügyelt pénzügyi szervezetek adatszolgáltatásának minőségét alapvetően meghatározza a számviteli beszámoló készítési gyakorlat minősége, az IFRS-ek és azon belül az IFRS 9 alkalmazására való felkészülés. Ezért az MNB a 2017. évi ellenőrzései során prioritásként kezeli az IFRS-ek szerinti pénzügyi beszámoló készítésre 2017. január 1-jével átálló intézmények gyakorlatának vizsgálatát.