1/2017. - Milyen MNB felé történő adatszolgáltatási kötelezettsége van a befektetési szolgáltatóknak?
2/2017. - Milyen határidővel kell a befektetési szolgáltatóknak az ügyletjelentési kötelezettségüket teljesíteni?
3/2017. - Az ügyletjelentési kötelezettség teljesítésének milyen formai és tartalmi követelményei vannak?
4/2017. - Mikor kell ez első MiFID II/R-nek megfelelő napi jelentést küldeni: január 3-án január 2-ra vonatkozóan, vagy január 4-én január 3-ra vonatkozóan?
5/2017. - A MiFIR 26. cikk szerinti ügyletjelentésekben a jogi személy ügyfeleket az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosítóval (LEI-kód) kell azonosítani. A LEI-kóddal nem rendelkező ügyfelek megbízásai, illetve a 2018. január 3. napja előtt LEI kód nélkül megadott és még nem vagy csak részben teljesült, de érvényes ügyfélmegbízásokat hogyan kell jelenteni?
6/2017. - Lehetséges a GLEIF adatbázisban szereplő, de lejárt érvényességű LEI kóddal rendelkező ügyfelektől megbízás felvétele és tranzakció végrehajtása?
7/2017. - Az RTS 22-ben meghatározott szabályokon kívül honnan lehet további információkat, iránymutatásokat kapni az ügyletjelentés részleteiről?
8/2017. - Hogyan kell a napon belüli tőzsdei részteljesítést jelenteni? Lehet-e az RTS 22 1. melléklet 2. táblázatában szereplő 3. mezőben (a kereskedési helyszín ügyletazonosító kódja) jelentett napon belüli részteljesítésekhez a 2. mezőben (Az ügylet referenciaszáma) azonos számot megadni?
9/2017. - Az RTS 22 3. cikk (1) e) pontja szerinti - „pénzügyi eszközök számlákra vagy számlákról való transzferálása” - milyen ügyletekre vonatkozik?
10/2017. - Helyes azon értelmezés, miszerint a természetes személyeket azonosító megjelölést, avagy nemzeti azonosítót a természetes személy állampolgárságának megfelelő szabályok és nem az ügyletjelentést teljesítő befektetési vállalkozás által felügyelt szerv országának megfelelő szabályok szerint kell megképezni?
11/2017. - Helyes-e a Bank álláspontja, amely szerint azon esetekben, amikor a természetes személyek azonosítására használandó nemzeti ügyfél-azonosítók képzésének követelménye nem tud teljesülni - a LEI kódra vonatkozó MNB által kiadott Q&A válaszból (kérdés azonosító száma 5/2017) kiindulva - a természetes személyek esetén használandó ügyfélazonosítók vonatkozásában is az MNB LEI kódra vonatkozó álláspontját követi, és nemzeti ügyfélazonosító hiányában 2018. január 3-tól nem hajt végre olyan ügyletet, amely az ügyletjelentési kötelezettség hatálya alá tartozik
12/2017. - Az OTC-n (kereskedési helyszínen kívül) kereskedett (de a BÉT-re beve-etett) magyar állampapír-tranzakciókat is jelenteni kell-e az APA-n keresztül?
13/2017. - A lejáró kötvényeket is le kell-e jelenteni az APA-n keresztül, mint tranzakció?
14/2017. - A magyar felügyeleti hatóság előreláthatólag fogja-e kérni a 2.5 millió db teljes kibocsátású értékpapírosított derivatív eszközök pozíciójelentését, vagy él az ESMA által is megengedett mentességgel?
15/2017. - Az APA és az ügyletjelentési kötelezettség esetén milyen OTC derivatívákat szükséges jelenteni?
16/2017. - Az RTS 22 szerinti ügyletjelentést milyen módon kell értelmezni nagy volumenű, több részletben teljesített részvény vagy futures megbízások esetén? Több részletben teljesülő megbízás esetén minden egyes meg-kötött részmennyiségről kell külön riportot készíteni vagy pedig elég egyben a teljes volumen megkötését követően elkészíteni a riportot? Amennyiben az RTS 22 szerinti ügyletjelentést nagy volumenű, több részletben teljesített részvény vagy futures megbízások esetén úgy kell értelmezni, hogy minden egyes megkötött részmennyiségről kell külön riportot készíteni, akkor egy alapkezelő ügyfél megbízásának allokációja megtörténhet-e utólagosan, amennyiben az alapkezelő a különböző alapjai közötti allokációt csak a teljes megbízás teljesülése után adja meg a végrehajtó intézmény részére?
17/2017. - A MiFIR 27. cikk előírásai szerint a rendszeres internalizálóknak milyen eszközök tekintetében kell referencia adatot szolgáltatniuk az illetékes hatóság, illetve az ESMA részére? Azon MiFIR 26. cikk (2) b) és c) pontok alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, amelyek tekintetében az adott befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősül, vagy minden MiFIR 26. cikk (2) b) és c) pontok alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában (attól függetlenül, hogy a befektetési vállalkozás az adott eszközben rendszeres internalizáló vagy sem)?
18/2017. felülvizsgált - Egy Kbftv. szerinti alapkezelőnek, mely a Bszt. definíciói szerint nem be-fektetési vállalkozás, de a Bszt. hatálya alá eső portfóliókezelési szolgálta-tást is nyújt magán és intézményi ügyfelei számára - tehát ezáltal megfelel a MiFID II „befektetési vállalkozás” definíciójának – keletkezik-e a MiFIR 26. cikke alapján ügyletjelentési kötelezettsége az általa kezelt portfóliók javára megkötött ügyletek, megbízások vonatkozásában abban az eset-ben, ha ezeket az ügyleteket/megbízásokat valamely befektetési vállalkozással, vagy bankkal köti, feléjük továbbítja?
19/2017. - Milyen módon biztosított az, milyen módon kell biztosítani, hogy ha egy olyan Kbftv. szerinti ÁÉKBV vagy ABA alapkezelő társaság, amely az ÁÉKBV alapkezelő esetében a Kbftv. 6. § (2) a) pontban meghatározott, ABA alapkezelő esetében a Kbftv. 7. § (3) a) szerinti tevékenység (portfóliókezelés) keretében - az ügyfelek nevében - megbízást ad egy befektetési vállalkozásnak (brókernek) akkor megfelelően azonosításra kerül, hogy azt a megbízást - portfóliókezelési tevékenysége keretében -az ügyfele nevében eljárva adta meg, nem pedig az alapkezelési tevékenysége keretében? Köteles az alapkezelő minden megbízásnál informálni a megbízást fogadó befektetési vállalkozást, hogy mely tevékenysége alatt köti meg az ügyletet?
20/2017. - Azt szeretnénk tisztázni, hogy az azonos alaptermékre/referencia termékre történő hivatkozás a gyakorlatban hogyan értelmezendő. Konkrét példákkal kérdésünk, hogy az alábbi OTC derivatív termékek részét képezik-e az APA jelentési kötelezettségnek: 1. OTC deviza forward ügylet: pl. egy EURHUF OTC határidős ügylet esetében maga az alaptermék (ami a spot EURHUF ügylet) nem kereskedett pénzügyi eszköz, ugyanakkor ugyanerre az alaptermékre alapul tőzsdei határidős termék is (Pl. BÉT EUHU kontraktusok). 2. DAX CFD: a DAX maga nem kereskedett (csak kalkulált mutató), ugyanakkor ott vannak a DAX future-ök. 3. Nem EU tőzsdére bevezetett részvényre alapított derivatívára kötött ügylet. Azonnali ügyletek kapcsán is tisztáznánk egyes termékköröket, hogy vonatkozik-e rá az APA irányába történő jelentés: 1. Lakossági magyar állampapírok: tőzsdei kereskedésben nem szerepelnek, ugyanakkor a kibocsátó más értékpapírjai igen. Azaz, ennél a termékkörnél nem az egyedi terméket (ISIN alapján), hanem a termékkört/kibocsátót nézzük? 2. Nem EU kibocsátó részvényére kötött azonnali ügylet, amennyiben azonos ISIN kódon nem kereskedett az EU-ban (tőzsde, MTF, OTF). Témakörhöz kapcsolódó további problémánk, hogy miképpen ellenőrizzük on-line, hogy adott nem-EU részvény vonatkozásában az APA jelentési kötelezettség fennáll-e. 3. Nem EU kibocsátó részvényére kötött azonnali ügylet, amennyiben azonos ISIN kódon kereskedett az EU-ban (tőzsde, MTF, OTF). 4. Nem EU kibocsátó részvényére kötött azonnali ügylet, amennyiben ugyanazon kibocsátó által kibocsátott másik részvény sorozat más ISIN kódon kereskedett az EU-ban (tőzsde, MTF, OTF).
21/2017. - A 2017/590 EU Rendelet I. melléklet 2. táblázat 63. pontjában az OTC kereskedés utáni közzétételhez kapcsolódó megjelölést kell feltüntetni. Amennyiben a kereskedési partnertől az OTC piacon vásárol a befektetési vállalkozás magyar állampapírt, a felsorolt megjelölések közül – BENC, ACTX, LRGS, ILQD, SIZE, TPAC, XFPH – melyiket kell választani?
22/2017. - Az ESMA opinion (ESMA70-156-117) szerint annak meghatározásához, hogy az OTC derivatívák közül melyek minősülnek ún. kereskedési helyszínen kereskedett eszközöknek, az RTS 23 szerinti referenciaadatok az irányadóak. Ezen RTS szerint a származtatott devizaügyletek esetében csak a devizanem és a devizapár van megjelölve, míg más származtatott ügylettípusok esetében a lejárat időpontja és az árszorzó is olyan adat, amelyet figyelembe kell venni az adott eszköztípus meghatározásánál. Nem derül ki a táblázatból, hogy a származtatott ügyleteknél szereplő ismérvek értelmezhetőek-e úgy, hogy azok minden származtatott ügylet esetében irányadóak?
23/2017.- Jól értjük-e, hogy a MiFID a MIFIR jelentésekre épülve a természetes sze-mély és nem természetes személy fogalmát úgy határozza meg, hogy aki-nek van születési dátuma, az természetes személy, akinek nincsen az nem, de akkor neki a jelentések miatt LEI kóddal kell rendelkeznie. Pél-dául egy egyéni vállalkozónak van születési dátuma, azért magánszemély, de a társasháznak, aki magánszemélyként adózik, és TBSZ számlája is le-het, nincsen születési dátuma, ezért LEI kód kell neki?
24/2017.- MiFID és EMIR rezsimben a magyar munkanap szabályok az irányadóak? Azaz március 15-én nem jelentek sem MiFIR-t sem EMIR-t?
25/2018.- Amennyiben egy pénzügyi intézmény SI egy adott kötvényben, akkor azzal kapcsolatos minden egyes jegyzéskérést és megbízást jelenteni kell? Vagy a retail (lakossági) hálózat ügyfelei felé publikált kötött áras árjegyzésben kötött tételek mentesülnek ez alól és az egyedi árjegyzés-ben kötött, nagyobb volumenű ügyletek jelentése elégséges?
26/2018.- Gazdasági társaságok közötti pénzügyi eszközök számlákra vagy számlákról való transzferálása esetén, ill. vagy ha a transzferügylet bármely fele gazdasági társaság a kezdeményező, illetve a fogadó félnek szükséges-e érvényes jogalanyazonosítóval (LEI kód) rendelkeznie?
27/2018.-A befektetési szolgáltatóknak a MiFIR Rendelet 21. cikkében megfogalmazottakra tekin-tettel továbbra is szükséges-e teljesíteniük a 1287/2006/EK Rendelet 27. cikkében előírt kereskedés utáni adatszolgáltatási kötelezettséget?
28/2018. - Kötvények esetében az ESMA által a jogszabályban meghatározott időpontokban publikált likviditás értékelést, LIS és SSTI értékeket meddig lehet alkalmazni? Szükséges-e az eszközök likviditásértékelését, illetve a LIS és SSTI határértékeket folyamatosan nyomon követni?
29/2018. - Az újonnan (két publikációs időpont között) kibocsátott állampapírokat hogyan kell kezelni likviditás-értékelés szempontjából?
30/2018. - A FIRDS rendszerben szereplő, az adott eszközhöz tartozó kibocsátott mennyiség változását nyomon kell-e folyamatosan követni?