Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Biztosítások

nyomtatás

Biztosítások

A biztosítási szerződés esetén a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, amelyért a szerződő fél biztosítási díjat fizet.

A biztosításokról

A biztosítások váratlan események bekövetkezésekor nyújthatnak segítséget úgy, hogy elsősorban az anyagi vonzatú terheket csökkentik.

Miért hasznos a biztosítás?

Egy előre nem látható, váratlan esemény nyomán bekövetkező kár költségeit részben vagy teljes egészében a biztosítótársaság fizeti, így a biztosítás nyugalmat és anyagi biztonságot jelent, mert a kiesett javak pótlása ily módon fedezhetők, pótolhatók.

Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége lehet biztosításra, hiszen az emberek többsége rendelkezik ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal, és ha ezek megrongálódnak, megsemmisülésnek, önerőből csak komoly erőfeszítések árán pótolhatók.

Az élet-, betegség- és balesetbiztosítások váratlan egészségromlás esetén nyújtanak segítséget.

Bizonyos esetekben kötelező a biztosításkötés. A gépjárművel való közlekedés „veszélyes üzem”, egy balesetben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek, így e károk fedezetére az üzembentartóknak kötelező felelősségbiztosítást kötni. Egyes szakmák képviselőinek is kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni, ilyen például az ügyvéd, az orvos, a könyvvizsgáló, a közjegyző, a végrehajtó stb.

 

Melyek a leggyakoribb biztosítások?

  • Életbiztosítások, valamint baleset-, illetve betegségbiztosítások
  • Gépjármű-biztosítások (KGFB, casco)
  • Lakásbiztosítások
  • Utasbiztosítások

Hogyan érdemes kiválasztani a legkedvezőbb biztosítást?

Mielőtt biztosítási szerződést köt, gondolja végig igényeit, céljait és hosszú távú teherviselő képességét! Döntés előtt feltétlenül tájékozódjon a kiválasztott termék(ek) és szolgáltatás(ok) feltételeiről, akár a biztosítóknál papíron vagy elektronikusan elérhető ügyféltájékoztatók, akár az interneten elérhető összehasonlító honlapok segítségével!

Életbiztosítás esetén általában hosszú időre kötelezi el magát - főleg akkor, ha a biztosítás mellé megtakarítási rész is párosul -, ezért fokozott körültekintéssel és megfontoltan járjon el! A döntést siettető, kevés és homályos magyarázattal szolgáló üzletkötőkkel biztosítási szerződést kötni nem célszerű!

A biztosítási feltételek sokszor bonyolultak, ezért a megfelelő biztosítás kiválasztásában segíthet egy független szakember, vagy megbízható biztosításközvetítő. Szerződéskötés előtt az eljáró ügynöknek széleskörű tájékoztatást kell nyújtania, aminek keretében ki kell térnie például a saját nevére, valamint annak a cégnek a nevére, amelynek megbízásából a tevékenységét végzi. Ismertetnie kell továbbá a felügyeleti hatóságot és azt a nyilvántartást is, amelyben ő mint ügynök szerepel, illetve amelyben ellenőrizhető. Mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy az ügynök rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel vagy jogosultsággal ahhoz, hogy közvetítői tevékenységet végezzen.

Valamennyi Magyarországon tevékenykedő közvetítő és biztosító megtalálható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető Intézménykeresővel.

 

Mire érdemes figyelni a szerződés megkötését megelőzően?

A szerződési feltételek közül a biztosítási díj és annak fizetési gyakorisága mellett a legfontosabb, hogy milyen biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, melyek a biztosító mentesülésének esetei, az alkalmazott kizárások köre.

Kérje a biztosításközvetítő segítségét a szerződésből eredő kockázatok feltárásában, a szerződési feltételeknek ezt figyelemfelhívó módon kell tartalmaznia!

Milyen jogok illetik, kötelezettségek terhelik az ügyfelet a biztosítás megkötésekor?

Tájékoztatáshoz való jog

A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a biztosító főbb adatain túl a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.

Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, akkor a biztosító személyre szabott konkrét ajánlást ad Önnek és tájékoztatja Önt arról, hogy miért az adott termék felel meg leginkább az Ön igényeinek és szükségleteinek. Ennek érdekében a biztosításközvetítő köteles felmérni az Ön igényeit, erre készült nyomtatványok segítségével. Az Ön érdeke, hogy válaszoljon az igényfelmérés során feltett kérdésekre.

Ha egy biztosítási terméket olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a szolgáltató tájékoztatja Önt arról, hogy van-e lehetőség a csomag egyes elemeit külön-külön is megvásárolni. Amennyiben igen, a szolgáltató megfelelő tájékoztatást ad a csomag egyes elemeiről, azok költségeiről és díjairól.

Abban az esetben, ha a biztosítási termék olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a szolgáltató köteles tájékoztatni Önt arról, hogy az külön megvásárolható-e. A szabály alól kivétel, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez, vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

Az életbiztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondhatja a szerződést. Ebben az esetben a biztosító köteles Önnel 30 napon belül elszámolni. A biztosító ilyenkor érvényesítheti az erre az esetre vonatkozó, terméktájékoztatóban szereplő költségeket. Nem mondható fel a hitelfedezeti életbiztosítás, valamint az az életbiztosítás, amelynek tartama a 6 hónapot nem éri el.

Részletesebb információk a Fogyasztóvédelmii jogok menüpont alatt.

Jogorvoslati jog

Panasz esetén elsősorban az érintett biztosítóhoz, alkuszhoz vagy többes ügynökhöz kell fordulnia. Panasztételt követően fordulhat az MNB-hez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetősége is. Az MNB fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezések megsértésének gyanúja esetén tud eljárni, a PBT és a bíróság pedig a szerződést érintő kérdésekben (pl. elszámolási vita, szerződés érvényessége stb.).

 

Részletesebb információkat a Mit tegyünk, ha pénzügyi panaszunk van? menüpont alatt talál.

Díjfizetési kötelezettség

A szerződő kötelezettsége, hogy időben és folyamatosan rendezze a biztosítás díját. Ha szerződési feltétel nem rögzíti, díjelmaradás esetén a biztosító nem küld külön felszólítást. Kivétel ez alól az az eset, amikor a felszólítás küldését jogszabály írja elő a biztosító számára.

Közlési kötelezettség

A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ennek megsértése a biztosító feltételes mentesüléséhez vezet. Vagyis, ha a biztosított nem tudja bizonyítani, hogy az elhallgatott körülmény a biztosító által ismert volt, vagy nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében, akkor a biztosító mentesül a helytállási kötelezettség alól.

Hogyan lehet megszüntetni a biztosítási szerződést?

A határozatlan idejű vagyon- és kárbiztosítási szerződések általában a biztosítási évfordulóval írásban, indokolás nélkül felmondhatók, a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal meg kell érkeznie a biztosítóhoz. Az életbiztosítási szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetőségeit. Ezeket az egyes szerződési feltételek tartalmaz-zák. (Lásd. még az 5. pontban.)

Közös megegyezéssel bármikor lehetőség van évközben is a szerződés megszüntetésére.

A szerződések érdekmúlással is megszűnhetnek, ez akkor lehetséges, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt.

Fontos tudni, hogy a biztosító akkor áll helyt, ha a káresemény bekövetkezésekor Ön a szerződésben meghatározottak szerint jár el.

 

  • Nézzen utána, mi a teendő a káresemény bekövetkezésekor, mi a kárügyintézés menete! Olvassa el a szerződést, az általános szerződési feltételeket vagy kérdezzen a biztosító ügyintézőjétől!
  • Őrizze meg mindazon dokumentációt, amelyet a biztosító a teljesítéshez követelhet!
  • Ha a biztosítóhoz a kárigényt postai úton jelenti be, azt tértivevénnyel vagy ajánlva adja fel, hogy az később igazolható legyen! A biztosítótársasággal történő valamennyi levelezés során így járjon el!
  • Nézzen utána, a biztosító hány napon belül köteles helytállni!
  • Nézzen utána annak is, hogyan tud panasszal élni a biztosítótársaságnál!

A biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményről, adójóváírásról

Egyes biztosítási szerződésekhez adókedvezmény, illetve adójóváírás kapcsolódhat.

2016. január 1-től, ha a szerződés megkötése után a szerződéshez kapcsolódó adókedvezményre vagy adójóváírásra vonatkozó szabályozás megváltozik, a biztosító a kedvezmény, illetve a jóváírás megőrzése érdekében javaslatot tehet a szerződés módosítására (például javasolhat díjemelést).

A javaslatot az adójogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kell megküldeni.

Ha az ügyfél nem utasítja el a javaslatot annak kézhezvételét követő 30 napon belül, akkor a mó-dosítás a jogszabályváltozás időpontjával lép hatályba. A javaslat elutasítása nem ad alapot a biz-tosítónak a szerződés felmondására. A tájékoztatást bizonyítható és azonosítható módon, közért-hetően, egyértelműen és részletesen, írásban kell megtenni.

 

Életbiztosítások

Az elméleti, szűkebb értelemben vett definíció szerint az életbiztosítás biztosítási eseménye a haláleset vagy egy meghatározott életkor elérése. Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez kapcsolódik. Ez lehet például egy adott életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb. Az életbiztosítási konstrukciók sokszor nemcsak életbiztosítási, hanem további beépített vagy választható kiegészítő elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni, esetleg járadék formájában folyósítani. Életbiztosítás esetén a bizto-sító nem a bekövetkezett kár nagyságát, hanem a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) által okozott kár pénzben általában nem fejez-hető ki.

Az életbiztosítások típusai

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből számos további, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás.

A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor előre meghatározott személy(ek), a kedvezményezett(ek) részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha az időtartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

E biztosítási forma célja elsősorban a kedvezményezettek számára biztosítani, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat akár a temetési költségekre vagy a hagyatéki terhekre is.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.

Az elérési biztosítás

Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor a biztosítási összeget kifizeti neki, vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak, valamint a felhalmozott hozam a ked-vezményezett(ek)et, annak hiányában pedig az örökös(öke)t illeti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb biztosítási piacon - így  Magyarországon is - az elérési biztosítás bizonyos értelemben csak elméleti konstrukció, önmagában ilyet nem árusítanak. Nálunk leggyakrabban a vegyes, a díj-visszatérítéses elérési biztosítás és a járadékbiztosítások részeként jelenik meg.

Vegyes biztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és az elérési biztosítás kombinációja. Ebben a formában biztosítási esemény:

  • ha a biztosított életben van a biztosítás lejártakor, vagy
  • ha a biztosított meghal a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

  • ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget;
  • ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjá-ban érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen jövőben várható kiadásra, pl. gyermekek iskoláztatásának, családalapításának, lakhatásának segítésére. Olyan konstrukciónál, amelynek két biztosítottja van, a korábban elhunyt biztosított halála számít biztosítási eseménynek, ilyet jellemzően házastársak kötnek.

Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. E költségrész mértéke, összetétele az ügyfelek számára általában nem ismert. Fontos az, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt alaposan megismerje a biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a szolgáltatás díját ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a technikai kamatlábtól. A biztosítók túlzott garanciavállalásának határt szab a technikai kamatláb maximális mértékéről szóló  54/2015. (XII.21.) számú MNB rendelet.

Ha a befektetési eredmény nagyobb, mint a technikai kamatláb, akkor a technikai kamatlábat meghaladó rész (többlethozam) nagyobb hányadát a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. A hatályos biztosítási törvény szerint a többlethozam legalább 80%-át kell visszajuttatni. Ha a szerződésben a biztosító a többlethozam 80%-nál magasabb arányú visszajuttatást vállal, akkor a szerződés szerinti mértékben kell a többlethozamot visszajuttatnia.

Megtakarítási jellege miatt a biztosítás akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat: kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti.

Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.

Visszavásárláskor a szerződés az eredeti szerződési időtartam előtt megszűnik. Ilyenkor a biztosító a biztosítás szerződési feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől. A visszavásárlási érték meghatározásának szabályait a szerződési feltételek tartalmazzák.

Díjmentesítéskor (másként díjmentes leszállításkor) a biztosítási összeget csökkentik, figyelemmel arra, hogy a biztosított a továbbiakban nem fizeti be az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén a csökkentett biztosítási összeget fizeti ki.

Vannak olyan szerződések is, amelyek lehetővé teszik, hogy a díjmentesítés után egy későbbi időpontban a díjfizetés újra folytatható legyen.

Figyelni kell arra, hogy a szerződés eltérően kezeli a díjmentesítést, illetve a díjnemfizetés eseteit. Díjmentesítéskor a szerződés nem szűnik meg, de a szolgáltatás összege változik, míg díjnemfizetés esetén a szerződés megszűnhet.

Ha a szerződő átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.

A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

A klasszikus életbiztosításokkal ellentétben a befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

A hiányos pénzügyi ismeretekből adódó későbbi problémák elkerülése, a kockázatok csökkentése érdekében a szolgáltató köteles előzetesen egy alkalmassági és megfelelési tesztet (Mi-FID-teszt) kitöltetni Önnel. Ennek célja, hogy felmérje egyrészt az Ön pénzügyi helyzetét, céljait, pénz- és tőkepiaci ismereteit, másrészt azt, hogy az adott pénzügyi eszköz megfelel-e az Ön igényeinek és pénzügyi ismereteinek.

A biztosítók általában különböző kockázatú és várhatóan eltérő megtérülésű eszközalapokat hoznak létre, amelyeket a jellemző összetétel alapján neveznek el. A szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki ezek közül a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat megossza a különböző eszközalapok között, azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. Például nem adhat megbízást a biztosítónak arra, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg.

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.

A biztosító egy-egy eszközalapot csak abban az esetben nevezhet tőke- vagy hozamgarantáltnak, ha ahhoz tényleges pénzügyi garanciát biztosít. A hozamgarancia egyben tőkegaranciát is jelent.

Egy eszközalap akkor nevezhető tőke- vagy hozamvédettnek, ha az alap összetétele alapján nem valószínű a tőke elvesztése, illetve a hozamcél nem teljesülése.

A befektetéshez kötött biztosítások esetén kiemelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, melyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Milyen költségekkel kell számolnunk?

Biztosítási kockázati díj: Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a befektetési egységekhez kötött biztosítás – befektetési jellege ellenére is - elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől és a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól függ.
A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz.
Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek szerződés szerinti árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg a számlán nyilvántartott egységek szerződés szerinti árfolyamon számított értékét. A szolgáltatást azonban minden esetben a szerződésben meghatározott feltételek szerint állapítják meg.

Szerződéskötéssel kapcsolatos költségek: Az ilyen típusú biztosítások esetében jellemző, hogy az első befizetések jelentős részét (első évben akár 80%-át is) elvonhatja a biztosító elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzéséből adódó terheiket. Ezen költség mértéke jellemzően a biztosítás díjától függ, és az első években magasabb, majd csökkenő mértékű.
 
Befektetésre vonatkozó költségek: A biztosító a befektetési költségeinek fedezésére is költséget von el, mely jellemzően kezelési, befektetési költségként jelenik meg a feltételekben. Az ilyen típusú költségeket általában a felhalmozott vagyon arányában határozzák meg, és minél magasabb a felhalmozott megtakarítás, annál nagyobb a ténylegesen levont díj.

Egyéb adminisztrációs költségek: A szerződések ezen túl tartalmazhatnak egyéb költségeket is, melynek mértéke fix összegű, vagy a díj, illetve a vagyon arányától függő. Jellemző például adminisztrációs költség, ami le-het a díj, vagy a vagyon előre meghatározott százalékos mértéke, vagy fix összeg is.

Tranzakciós költségek: A biztosító további költségeket számíthat fel az ügyfél igényei miatt keletkezett többletmun-kára vagy szolgáltatásra. Ilyen jellemző költség lehet például az átváltási költség, amikor a meglévő egységek más fajtákra történő átváltásáért, azaz az eszközalapok közötti átcsoportosításért kell fizetni. Ez lehet fix díj, vagy az átváltandó érték arányában felszámítandó díj (pl. 400 Ft/tranzakció, vagy az összeg 2,5 ezreléke, maximum 2500 Ft). A fentieken túl jellemző egyes befektetésfigyelő szolgáltatásokért felszámított díj, vagy akár egy igazolás kiállására felszámított fix összeg.

A biztosítóknak kötelező a költségekre vonatkozó teljes költségmutatót (TKM) számolni. A TKM egy olyan mutató, ami egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerülő valamenyyi költségeket, így segít összehasonlítani a különböző szerződések „árát”.

A biztosítók TKM mutatóiról bővebben az Életbiztosítások költség-összehasonlító alkalmazásával tájékozódhat.  

 

Járadékbiztosítások

A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ.

A járadékbiztosítások legjellemzőbb típusai

Egyszeri díjas biztosítás esetén a biztosítási díjat a szerződő előre, egy összegben fizeti meg, míg folyamatos vagy rendszeres díjfizetésű biztosításnál a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves).

Azonnal meginduló járadéknál még a szerződéskötés évében megindul a járadékfizetés, míg halasztott járadékfizetés esetén csak a szerződésben meghatározott időtartam (álta-lában néhány év) eltelte után.

Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén).

Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított – időpontot megelőző – haláláig (időleges életjáradék). A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig, mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő), függetlenül attól, hogy a biztosított életben van-e.

 

Kiegészítő biztosítások

További kockázatokra általában önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők a biztosításokhoz. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

Ilyenek lehetnek például:

  • baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
  • szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
  • szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
  • rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés stb.) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
  • a hátralevő díjak átvállalása meghatározott esemény bekövetkezte után ,
  • a díjnövelés-kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.

Termékek közötti választás, a tájékoztatással kapcsolatos tudnivalók

Fontos tisztáznunk, hogy milyen célból kötünk biztosítást! Biztosítani kívánjuk magunkat, hozzátartozóinkat, avagy inkább megtakarítani, befektetni szándékozunk? Amennyiben inkább a megtakarítás a cél, ajánlott a biztosítási termékeket más pénzügyi, befektetési termékekkel is összehasonlítani.
A megtakarítási célú biztosítási termékek kiválasztása során segítséget nyújt a termék teljes költségmutatója (TKM) is. A megtakarítási célú életbiztosítási termékek TKM-értékekről és további információkról bővebben itt tájékozódhat.

Biztosítási szándék esetén mérjük fel a biztosítási szolgáltatással szemben támasztott igényeinket, valamint teherviselési képességünket! Az alábbi szempontok mérlegelését követően válasszuk ki a sokféle termék közül a megfelelő formát!

  • Várható-e, hogy egy családtag halála vagy munkaképtelenné válása anyagilag jelentősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a család további megélhetését?
  • A biztosítási esemény valószínűsége, a kockázat mértéke átlagos vagy annál nagyobb (pl. a biztosított fokozott veszéllyel járó munkakört tölt be)?
  • Előrevetíthető-e a családi költségvetést terhelő jelentősebb kiadás, (pl. beiskolázás, házasságkötés, gyermekszületés)?
  • Várható-e  a család anyagi helyzetében, vagyongyarapodásában változást hozó tartós esemény (pl. nyugdíjazás), és ha igen, mikor?
  • Milyen igényeink vannak, milyen életbiztosítási forma felel meg az elképzeléseinknek? Egyösszegű szolgáltatást vagy járadékfizetést igényelnénk?
  • Milyen összeget tudunk havi rendszerességgel (esetleg inflációt követő módon) vagy egyszeri tartós lekötéssel elkülöníteni a biztosítási célra?anyagilag

Ha biztosítási szerződést kötünk, ne döntsünk azonnal! Szerződéskötés előtt alaposan tájékozódjunk! A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozzuk át a szerződési feltételeket, szabályzatot! Ha valamit nem értünk, kérjük szakember segítségét, magyaráztassuk el a számunkra nem egyértelmű fogalmakat! A felmerülő kérdéseket ajánlott írásban feltenni, és a választ is ilyen módon kérni!

A biztosító köteles a szerződéskötést megelőzően kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást adni többek között a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről. E tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító által nyújtott szolgáltatás korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

Utasbiztosítás

Az utazási biztosítás külföldi utazás során váratlanul bekövetkező megbetegedésre, balesetre, poggyászkárra, valamint a biztosítási kötvényben meghatározott egyéb kockázatokra nyújt fedezetet.

Az utasbiztosítási szerződés egyszeri díjas, a biztosítási díjat azonnal egy összegben kell megfizetni. A biztosító által kiállított kötvény érvényessége az előre meghatározott utazási időtartamhoz igazodik. Az utasbiztosítását egyénileg megkötő magyar turista számos konstrukció közül választhat, amelyek nem csupán díjaikban, hanem a vállalt kockázatok és a biztosítási szolgáltatások értékhatárának meghatározásában is különböznek egymástól. Az utasbiztosítás ára a nyújtott szolgáltatásoktól és biztosító társaságtól függően napi néhány száztól néhány ezer forint körüli összegre tehető.

 

Az utasbiztosítások a tipikus utazási kockázatokon túl - kiterjedhetnek az alábbi szolgáltatásokra is:

  • a sérült vagy beteg biztosított hazajuttatása,
  • a kórházba került utas gyermekének hazaszállítása,
  • beteglátogató útiköltségének megtérítése,
  • váratlan esemény bekövetkezésekor információnyújtás,
  • sürgős esetben családtagok tájékoztatása,
  • légi katasztrófa miatti halál esetén biztosítási összeg nyújtása,
  • holttest hazaszállítása,
  • poggyászkésedelem, a poggyász késése miatti sürgős beszerzések (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítése,
  • elveszett útiokmányok pótlásának költségeinek térítése,
  • pénzsegély közvetítése,
  • tolmács-szolgálat,
  • jogvédelem (ügyvédi költség, óvadék, illeték kifizetése),
  • felelősségbiztosítás, azaz turistaként másnak akaratlanul okozott kár megfizetése,
  • a nem gyógyítási jellegű ellátás költségeinek térítése,
  • a biztosított kényszerű, a vártnál hosszabb időtartamú külföldi tartózkodási költségeinek térítése,
  • idő előtti kényszerű hazautazás megszervezése, költségeinek térítése,
  • keresés, mentés, kimentés,
  • információnyújtás autómentő cég elérhetőségéről,
  • személygépkocsi hazaszállítása.

Mit érdemes végiggondolni utazás előtt?

  • milyen vagyoni értéket viszünk magunkkal,
  • baj esetén milyen színvonalú egészségügyi ellátást várunk el,
  • a célországban mekkorák a betegellátási, baleseti költségek,
  • milyen életkorúak és egészségi állapotúak vagyunk,
  • milyen közlekedési eszközzel és mennyi időre utazunk,
  • mennyire tűnik balesetveszélyesnek az utazás, üdülés (városlátogatás, vadvízi evezés).

Ezek ismeretében döntsünk arról, hogy a számos eltérő szolgáltatás közül elég-e egy kevesebb kockázatot felölelő, alacsonyabb díjú biztosítást megkötni, avagy több szolgáltatást és magasabb fedezetet nyújtó módozatot érdemes választanunk. Aki olyan helyre készül, ahol a hazaihoz képest sokszorosába kerül az egészségügyi szolgáltatás, annak érdemes olyan biztosítási módozatot választania, amely magas vagy korlátlan fedezetet nyújt ilyen esetekre. Sportrajongók – amennyiben az alapcsomag nem tartalmazza az emelt szintű kockázatot – normál utasbiztosításuk mellé, pótdíj ellenében több biztosítónál kiegészítő sportbiztosítást is köthetnek, amely fedezetet nyújthat vadvízi evezés, búvárkodás, síelés és más sporttevékenység közben bekövetkezett baleset esetén.

Ma már az utasbiztosítások általánosan kínált szolgáltatásává vált az asszisztencia. A segítségnyújtási (asszisztencia-) szolgáltatás lényege, hogy a bajba került ügyfél elsőként a biztosító által megadott - legtöbb esetben magyar nyelvű, éjjel-nappal elérhető - ügyfélszolgálatot hívja fel. Az ügyfélszolgálat informálja a biztosítottat további teendőiről, lehetőségeiről, a megkötött utasbiztosítási szerződés feltételei szerint gondoskodik ellátásáról, például mentőt küld, tolmácsol, visszaigazolja az adott egészségügyi intézménynek, hogy állja biztosítottja kezelésének költségeit, így a turistának nem kell azt megelőlegeznie.

Több társaság feltételei között szerepel, hogy amennyiben a biztosítottnak külföldi útja során egészségügyi ellátásra vagy jogsegélyszolgálatra van szüksége, köteles felvenni a kapcsolatot az asszisztenciaszolgálattal. Az előzetes jóváhagyás nélkül igénybevett szolgáltatások esetében - kivéve, ha a biztosított egészségügyi állapota ezt igazoltan nem teszi lehetővé - a biztosító kötelezettsége bármely kár vonatkozásában, a feltételekben előre meghatározott összegre korlátozódik. Egyes módozatok esetében, lehetőség van arra, hogy a turista maga fizessen a kezelésért, és az így keletkező orvosi és gyógyszertári számlákat utólag nyújtsa be a biztosítónak, azonban e megoldáshoz a társaságok többsége értékhatárt szab, és ha a keletkezett költségek azt meghaladják, mindenképpen fel kell hívni előtte az asszisztenciaszolgálatot.

Nagyon lényeges, hogy milyen eseményeket zár ki a biztosító az adott módozat esetében a biztosított kockázatok köréből! Jó tudnunk azt is, milyen iratokat(baleseti jegyzőkönyv, költségeket igazoló számlák, orvosi igazolás, stb.) kell benyújtani a biztosító társasághoz, mert ezek utólagos pótlása mindig nehézkes. Ezért feltétlenül olvassuk el a biztosítási feltételeket! Kiutazáskor győződjünk meg arról, hogy valamennyi szükséges információ birtokában vagyunk. Ne felejtsük el magunkkal vinni a biztosítási kártyát, az egyéb igazoló okmányokat!

Néhány biztosító kínálatában szerepel biztosítási bérlet is, amelyet a gyakran, rövidebb időre külföldre utazóknak érdemes váltaniuk. A bérlet váltásától számított meghatározott időszak alatt, előre meghatározott számú utazás esetén vagy korlátlan alkalommal használható fel. Több biztosító társaság vállalatok számára is kínál utazási biztosításokat. Ezek általában egy évre megszabott keretnapszámot foglalnak magukba, indulás előtt az adott cégnek el kell juttatnia a biztosítóhoz a kiutazók listáját. Egyes biztosítók a hosszabb időre külföldre utazó 30 év alatti fiataloknak, külföldön tanuló diákoknak is ajánlanak biztosítási módozatokat.

 

A társaságok az Európán kívülre utazás esetében kötött szerződésekre általában pótdíjat számítanak fel.

Minden esetben célszerű meggyőződni arról, hogy úti célunk szerint szükség van-e pótdíjfizetésre vagy sem, mivel a biztosító társaságok ország besorolása, sőt még Európa definíciója sem egységes. A magas életkor és a betegségre való hajlam is nagyobb kockázatot jelent a biztosítók számára, ezért ilyen esetekben általában életkori pótdíjat számítanak fel. Egyes módozatoknál – mint arról már esett szó – pótdíj ellenében biztosítható a veszélyes sportot űzők magasabb kockázatú tevékenysége is. Az utasbiztosítások díjai jellemzően gyermek, családi és csoportos kedvezménnyel csökkenthetők.

A biztosító- és utazási irodákon keresztül történő forgalmazáson kívül ma már új értékesítési csatornákon keresztül is terjesztik az utasbiztosításokat. Találkozhatunk árusítással bankfiókokban, határmenti benzinkutaknál, pénzváltó irodákban, közlekedési vállalatok nemzetközi jegyirodáiban is. Több biztosító társaság utasbiztosítása megköthető az Interneten keresztül is, ekkor a kötvényt postai úton utánvéttel, repülőtéri pultnál, vagy egyéb módon kaphatják kézhez a biztosítottak.

Ma már a legtöbb bankkártyához is kapcsolódik valamilyen utazási- és balesetbiztosítás, melynek alapdíja benne foglaltatik a bankkártya díjában. Amennyiben a bankkártyához automatikusan nem jár biztosítás, általában lehetőség van díj ellenében, egy év időtartamra utasbiztosítást kötni. Feltétlenül meg kell ismerni azonban a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás tartalmát is, és meg kell győződni arról, hogy az alapbiztosítás fedezetet nyújt-e az általunk valószínűsíthető kockázatokra. Szükség esetén - például az extrém sportok kockázatait figyelembe véve - kiegészítő biztosítás köthető.

Amennyiben utazásunkhoz utazási iroda segítségét vesszük igénybe, előfordulhat, hogy az utazásszervező – utazásunk előtt vagy annak során – nem tudja a szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni.

Ilyen esetben nem az utasbiztosításunk, hanem az utazásszervező társaság ún. vagyoni biztosíték biztosítása révén nyerünk kártalanítást. Vagyis azon biztosító, amelyikkel az utazásszervező társaság biztosítási szerződést kötött, gondoskodik az utasok hazaszállításáról, a kinn maradás esetleges extra költségeinek megtérítéséről, vagy a részvételi díj visszafizetéséről.

Fontos, hogy ilyen esetben a biztosító kérése szerint járjunk el! A kártérítéshez szükség lehet az utazási szerződés és az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentációra (jelentkezési lap), számlákra, ezért őrizzük meg azokat!

Gépjármű-biztosítás

A gépjárművek biztosítása a kötelező biztosítások közé tartozik, így amennyiben Ön gépjármű üzembentartója, mindenképp kötnie kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB), és fontos, hogy évente felülvizsgálja azt.

Hírek, aktualitások

Amennyiben 2010. január 1. előtt kötött KGFB-t, úgy Ön naptári évfordulós szerződéssel rendelkezik, melynek fordulónapja december 31. Érdemes ellenőriznie, hogy jelenlegi szerződése szerint valóban december 31. az évfordulója.

 

Mire kell figyelnem a KGFB-szerződésemmel kapcsolatosan?

Amennyiben az Ön szerződésének most van az évfordulója, tekintse át útmutatónkat!

Tarifák - meghirdetett díjak

Hol találom az aktuális tarifákat?

 

Mikor hirdeti meg a biztosító az új tarifákat?

2013. január 1-jétől a biztosítók az év során bármikor hirdethetnek KGFB-díjtarifát. Az új díjtarifa legkorábban a meghirdetést követő 60. nap utáni napon léphet hatályba. Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évfordulója előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatnia Önt.

Ne feledje! Amennyiben nem kap határidőn belül névre szóló írásos értesítést (e-mail is lehet, ha a szerződésben így állapodtak meg a biztosítóval), mindenképpen egyeztessen biztosítójával a várható díjakról!

Ezen kívül tekintse át az MNB honlapján a biztosítók tarifáit és hasonlítsa össze azokat!

 

 

Szerződésmódosítás

Mikor módosíthatom a szerződésemet?

Naptári évforduló esetén november 2. és december 31. között, a gépjármű üzembentartójaként a biztosítók által meghirdetett díjtarifák alapján tehet ajánlatot az új (adott esetben a jelenlegi) biztosítónál, a kockázatviselés kezdete a következő naptári év január 1. Ezt megelőzően tett ajánlatot év végi évfordulós szerződésre a biztosító nem fogadhat be.

Hogyan módosíthatom a szerződésemet?

Választhatja a biztosító ajánlati formanyomtatványát, vagy a biztosító, biztosításközvetítő alkusz internetes felületét, nyomtatványait. A jelenlegi szerződés szabályos felmondása nélkül ne kössön új szerződést!

Ne feledje! Az új ajánlatot a biztosító 15 napon belül elutasíthatja, vagy módosítását javasolhatja. Ez utóbbi esetben a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogásolhatja azt. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy a biztosító javaslata szerint jön létre a szerződés.

Ne feledje el rendezni új biztosításának díját, figyelve arra, hogy a díjfizetés gyakoriságának megfelelő teljes összeg (baleseti adóval együtt) megfizetésre kerüljön!

Amennyiben biztosításközvetítő alkuszon keresztül intézi KGFB-ügyeit, úgy megbízást kell adnia az alkusznak, hogy az eljárhasson Ön mint üzembentartó helyett. Legyen tisztában azzal, hogy mire ad megbízást!

Ha szerződéskötéskor elektronikus kommunikációban állapodott meg biztosítójával, mindig tartsa szem előtt, hogy a későbbiekben  biztosítója valamennyi tájékoztatást elektronikusan, a szerződéskor megadott e-mail címre küld meg. Ezért csak abban az esetben válassza az elektronikus kommunikációt a KGFB-szerződés megkötésekor, ha Ön gyakorlott e-mail felhasználó, levélfiókját rendszeresen nézi. A szerződés megkötésekor körültekintően, pontosan adja meg e-mail címét, ha pedig a későbbiekben az megváltozik, arról haladéktalanul értesítse szolgáltatóját. 

Felmondás

Amennyiben a biztosítóváltás mellett döntött, úgy mindenképpen fel kell mondania jelenlegi biztosítójánál a szerződést. Ne feledje el rendezni biztosításának díját az évfordulóig bezárólag! Ha a felmondást alkuszon keresztül szeretné intézni, ne felejtsen erre is meghatalmazást adni!

Hogyan válthatok biztosítót?

Írásban és dokumentálható módon mondja fel biztosítását! Ez azért szükséges, hogy legyen bizonyítéka arról, hogy felmondása beérkezett a biztosítóhoz, és hogy rendelkezzen egy a felmondásról szóló másolati példánnyal! A felmondás történhet postai levélben, faxon és személyesen is.

A biztonság kedvéért érdeklődjön, hogy időben beérkezett-e a szerződés felmondása!

Meddig mondhatom fel a szerződésemet?

A szabályszerű (írásbeli) felmondásnak az évfordulót legalább 30 nappal megelőzően meg kell érkeznie a biztosítóhoz.

Ne feledje! Amennyiben Önnek nem naptári évfordulós a szerződése (2010. január 1-jén vagy azután kötött KGFB-szerződést) és szabályos felmondást juttat el a biztosítójához, úgy a biztosítónak kötelessége törölni a szerződést a valódi (kötési) évfordulóval. A megszűnés előtt új biztosítás nem léphet érvénybe.

 

További részletekért kattintson „Gépjárműve biztosításáról” című Pénzügyi Navigátor Füzetünkre!

Az Astra Biztosító ügyfeleinek szóló külön tájékoztatót ide kattintva érheti el.

 

Lakásbiztosítás

Egy komolyabb tűzkár, egy erősebb vihar pusztítása vagy egy betörés nyomán az otthonában keletkezett kár enyhítéséhez, a nem várt költségek fedezéséhez nyújt hatékony segítséget egy gondosan megválasztott lakásbiztosítás.

Egy jól szerződéskonstruckió esetén a biztosító nemcsak az épületben és a lakásokban keletkezett károkra fizet, hanem megtérítheti például a biztosítottak utcán parkoló gépjárműveiben keletkezett károkat is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztosítás kiválasztásakor mindig körültekintően járjon el.

Mire terjedhet ki a lakásbiztosítás?

Az ingatlanokra (lakás, ház, nyaraló, garázs) és ingóságokra (szórakoztató- és háztartási elektronikai eszközök) vonatkozó vagyonbiztosításokat jobbára tűz és elemi károk (ilyen a villámcsapás, a vihar, az árvíz és a földrengés, továbbá a jégverés és a robbanás is) esetére lehet kötni. Ezeket az úgynevezett alapfedezeteket kiegészítve van lehetőség a különböző sajátos igények, káresemények figyelembevételére is.

A speciális igényeket kielégítő biztosítások természetesen többe kerülnek (magasabb a havidíjuk), viszont mindenki maga döntheti el, fenyegeti-e például lakóhelyét valamilyen egyéb veszély az alapfedezetekbe foglaltakon kívül. A kiegészítő biztosítások közül a legelterjedtebbek a vezetékes víz által okozott károk (csőtörés), a betöréses lopás, a rablás és ezekhez kapcsolódó vandalizmus és az üvegtörés.

Ritkábban, de a biztosítók ügyfelei tűzoltásra, mentésre, rom- és törmelékeltakarításra, de még a kárenyhítés költségeire is szoktak biztosítást kötni, köthető biztosítás a tűzben vagy árvízben elveszett, megsemmisült személyi okmányok pótlására, zárcsere költségeire és akár – bizonyos összeghatárig - készpénzre is. Fontos eleme lehet a lakásbiztosításoknak a kiegészítő felelősségbiztosítás, amely a családtagok által esetlegesen okozott károkra is kiterjedhet.

Mire érdemes figyelni a lakásbiztosítás megkötésekor?

Az ár mellett figyeljen oda arra is, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, hiszen feltehetőleg a legnagyobb vagyoni értékéről van szó. Olyan összegre biztosítsa az ingatlant, ami fedezi az újjáépítést, ha megsemmisül. Lehet, hogy évi néhány ezer forintos különbség az árban, a biztosító kifizetése esetén több millió forintot is jelenthet. A biztosítási díjon tehát nem érdemes spórolni, ugyanis a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, jellemzően alulbiztosítás miatt merül fel.

Fontos, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál előzetesen bejelentettek. Ezért érdemes időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítását is. Ha időközben értékesebb dolgot vásárolt az otthonába, ezt jelentse be a biztosítónál, kérve egyúttal arra a biztosítási fedezet kiterjesztését. Ha (újabb) gyermekünk születik, azt is érdemes bejelenteni, hogy a későbbiekben általa esetlegesen okozott károkra is kiterjedjen biztosításunk felelősségbiztosítási eleme.

Hogyan válthat lakásbiztosítást?

Ha már rendelkezik lakásbiztosítással, de más szolgáltatónál kedvezőbb feltételekkel tudna új lakásbiztosítást kötni, a régi lakásbiztosítást a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban fel kell mondania, az újat pedig az évfordulótól érdemes megkötni.

Segítség a lakásbiztosítások közötti eligazodásban

A biztosítás megfelelő szintjének kiválasztásához érdemes az egyes szolgáltatók egyedi lakásbiztosítási szerződési feltételeit alaposan átnézni, amelyhez segítségül szolgálhat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által összeállított lakásbiztosítási útmutató. Az útmutató segíthet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések megválaszolásában, egyben választási szempontok bemutatásával megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos eligazodást is.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem