A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről

A díjtarifa fogalmát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.

A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg. A biztosító csakjogszabályban meghatározott esetben módosíthatja a korábban megállapított díjat, ha a szerződés díja a szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

A szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül, az üzembentartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

Fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható az az eljárás, amikor a biztosító a díjtarifáját oly módon alakítja ki és teszi közzé, hogy adott ügyfélcsoport számára – például konkrétan meg nem határozott kedvezmények meghirdetésével – a következő évi díj előre, pontosan nem határozható meg. A biztosító ezzel az ügyfeleket elzárja attól a lehetőségtől, hogy a saját körülményeikre szabott díjat pontosan megállapíthassák és így megalapozottan dönthessenek szerződésük fenntartásáról vagy az esetleges biztosítóváltásról. A Magyar Nemzeti Bank a díjak ilyen módon való meghirdetését nem tartja elfogadhatónak és hatósági eszközökkel szerez érvényt a jogszabályi előírásoknak. A kedvezményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy minden egyes ügyfél pontosan meg tudja határozni a következő évben fizetendő díjat. Fontos továbbá, hogy a díjtarifa nem tartalmazhat olyan kedvezményt, amely csak az új szerződőknek szól, azaz különbségtételt csak a meglévő szerződés javára tartalmazhat.

A biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító a biztosítási kötvény megküldésével igazolja vissza az ügyfél számára.

A piaci szereplők ugyanakkor a kötvény kiállítását megelőzően az ügyfelek tájékoztatásának érdekében sms-ben, vagy email üzenetben is adhatnak tájékoztatást az ajánlat tartalmára, vagy a szerződés körülményeire vonatkozóan. E tájékoztatások azonban nem pótolják a kötvény kiállítását, amely a biztosítási szerződés létrejöttének írásbeli tanúsítására szolgál. Emiatt a sms-ben, továbbá az email üzenetben adott tájékoztatások mellett az ügyfeleknek biztosítási kötvényt is kapniuk kell a biztosítótól.

A biztosító egyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfeleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztosító egyesület tagjává válással a biztosítási díj megfizetésén túlmenően a biztosító egyesület alapszabályában foglaltak szerint tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállhat. Továbbá a biztosító egyesületek legfelsőbb szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, amennyiben más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csekkes befizetést választó ügyfelek észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás) választják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító ügyfélszolgálatánál.

A csekk megküldésének elmaradása csak abban az esetben tekinthető kötelezetti, tehát biztosítói késedelemnek, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta.

A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt intézkedni kell, különben a szerződés az esedékességtől számított 60. napon díjnemfizetés miatt megszűnik.

A vonatkozó jogszabály alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelőjeként egyik kiemelkedő feladata azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelése és a károsultak kártalanítása, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.

A Kártalanítási Számla abban az esetben teljesít kifizetést, ha a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette), vagy a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével).

A Kártalanítási Számla abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a vétlen károsulttal szemben helytállnia, vagy a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

A Kártalanítási Alap egy olyan pénzalap, mely abban az esetben nyújt a károkra fedezetet, ha egy biztosító ellen felszámolási eljárás indult. Amennyiben a károkozáskor az üzembentartó rendelkezik ugyan biztosítási fedezettel, de a felelősségbiztosítója felszámolás alá került, az üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését e biztosító helyett a Kártalanítási Alap fedezi.

Ha kérdése merül fel a kgfb-ügyintézéssel kapcsolatban, vagy problémája adódik a szolgáltatóval, keresse az MNB Ügyfélszolgálat vagy a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat munkatársait! Arról, hogy panaszával milyen esetben kihez fordulhat, a Pénzügyi panasz témakör tájékoztatóiban és a Hová fordulhatunk kérelemmel vagy keresettel? című cikkben talál bővebb információt.

Utolsó frissítés: 2020. május 6.