Alapvető fogalmak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatosan

Avulás

A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ú.n. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene. A biztosító az alkatrész teljes árából levonja a használat során bekövetkezett amortizáció %-ban meghatározott mértékét, ezzel csökkentve a kárkifizetés összegét. A biztosító így tesz eleget annak, hogy csak megalapozott kártérítési igény alapján térítsen.

Biztosítási kötvény

Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, amely alkalmas a szerződés fennállásának bizonyítására. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Biztosítási időszak

A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. A határozatlan tartamú kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási szerződések esetén egy év. (Jogszabályban és díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.)

Biztosítási szerződés felmondása

A (biztosító és) biztosított a biztosítási időszak végére (utolsó napjára) - azt legalább 30 nappal megelőzően - a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ezt követően van lehetőség a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.

Biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szüneteltetés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén is, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Megszüntethető a szerződés továbbá közös megegyezéssel is.

Biztosító

Az a szervezet, amely engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvénynek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.

Biztosított

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Bonus

Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 270 napig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

Díjfizetés

A biztosítási díj szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú megfizetése. A fizetés gyakorisága lehet: éves, féléves, negyedéves, havi. A fizetés módja lehet: átutalás, készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás (inkasszó), bankkártyás. Az üzembentartó akkor is köteles gondoskodni a gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetéssel történő hatályban tartásáról (díjfizetésről), ha a biztosítótól nem érkezne időben csekk vagy felszólítás, illetve az inkasszó  -biztosító hibáján kívüli- technikai okok miatt nem teljesül.

Díjtarifa

Gépjármű-kategóriánként és bonus-malus osztályonként a biztosító által az egyedi díjak (alapdíjak és valamennyi korrekciós tényező összessége) megállapításához alkalmazott számítási módszer.

Előzetes fedezetigazolás

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a kockázatviselés már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék.

Értékcsökkenés

A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező. A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.
Az értékcsökkenés számításánál személygépkocsi esetében a gépkocsi baleset időpontjában lévő káridőponti értékét, a kártérítés összegét, és a javított elemek (műanyag vagy fém), illetve a javító milyenségét (márkaszervíz, vagy kisjavító) veszik figyelembe.

EUROTAX

A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári illetőleg piaci információk alapján.

Fedezetlenségi díj

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az üzemben tartónak a biztosítással nem fedezett napokra fedezetlenségi díjat kell megfizetnie. A díj mértékét a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) határozza meg, azonban a biztosító szedi be. A díj a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számlára kerül. A beszedett díjból a MABISZ a kötelező biztosítással nem rendelkező járművek által okozott károkat téríti meg.

Felelősség-biztosítás

A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Gazdasági totálkár

A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos.
Akkor állnak be a feltételei, ha a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.

Gépjármű

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett olyan gépjármű, amelyet beépített erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár.

Gépjármű-biztosítás (Casco)

Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú (pl.: lopás, törés, totálkár, stb.) károkra nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével. Önkéntesen köthetők a különböző casco-biztosítások.

Gépjárműflotta

A gépjárműflotta szerződés szerződője egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, ha az általa biztosított gépjárművek darabszáma egy adott biztosítónál eléri az ötöt.

Gyorsított kárrendezés

Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. Ezt követően nem szükséges számlával igazolni a javítási és egyéb költségeket.

Harmadik országbeli biztosító

Olyan nem európai uniós tagállambeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult, és ezen tevékenysége a törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára, és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási törvényben foglaltaknak.

Határon átnyúló szolgáltatás

Az a szolgáltatás, amelynek esetében a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája található.
Biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy esetén az a szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy a fogadó tagállamban nyújt.

Információs központ

A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet.
Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait (nevét és címét), valamint a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
A központ tartja nyilván továbbá a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési megbízottjainak névsorát, valamint az Európai Gazdasági Térség más tagországai Információs Központjainak elérhetőségeit.

Ismeretlen gépjármű

Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők.
A károsult az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

Kárbejelentés

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A károkozó(biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni,. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

Kárképviselő

Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.

Kármegosztás

A károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100%-ot.

Kártérítési igény érvényesítése

A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy (meghatározott esetben) a Kártalanítási Számla kezelőjével (MABISZ) szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

A kár rendezése

A biztosító (vagy annak kárrendezési megbízottja, levelezője), vagy a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította,
b.) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Kárrendezési megbízott

A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.

Kártalanítási Alap

A biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország. A kártalanítási számla kezelője a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (MABISZ ESZE).

Kártalanítási Számla (Garanciaalap)

Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (MABISZ ESZE).

Kártörténeti nyilvántartás

A biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a kártörténeti igazolások kiadása céljából hozták létre a kártörténeti nyilvántartást, vagy más néven kárnyilvántartást.

Kizárás

A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos események, illetve körülmények, amelyeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor a biztosítónak nem áll fenn megtérítési kötelezettsége, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.

Kötvény-nyilvántartás

A kötvénynyilvántartás a fedezet meglétének ellenőrzése, káresettel kapcsolatos igények érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása céljából vezetett nyilvántartás a gépjármű-nyilvántartásban szereplő gépjárművekre megkötött biztosítások igazoló okirataiba bejegyzett adatokról és változásairól.

MABISZ

A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a MABISZ kezeli a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot valamint működteti a Nemzeti (Magyar Zöldkártya) Irodát.

Malus

Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a megfigyelési időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli.

Megfigyelési időszak

Az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak a megfigyelési időszak.

Nemzeti Iroda

A Nemzeti Iroda Magyarország területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a MABISZ szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ ESZE gyakorolja.

Regressz

A biztosító által kifizetett helytállási összeg jogszabályon alapuló visszakövetelési joga:
1. Amennyiben a biztosító, (illetve a MABISZ) a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót) illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító (illetve a MABISZ) az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességekre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességekre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművét engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
2. Ha a károsultnak direkt vagyonbiztosítása (casco) van és a casco biztosító ez alapján (az önrész levonását követően) megtérítette a más által okozott kárt, akkor:
a) A casco biztosító a (casco biztosítási jogviszonyban) biztosítotti pozícióban lévő fél –tehát a károsult- részére a vagyonbiztosítás alapján kifizetett összeget a károkozó felelősségbiztosítójától visszakövetelheti, tekintettel arra, hogy a károkozásért egyébként annak kellett volna helyt állnia.
b) Figyelemmel arra, hogy a károsultnak a casco biztosítója csupán az önrész feletti összeget térítette meg, a károkozó felelősségbiztosítója az önrész mértékéig köteles a károsult felé helytállni. (Általában a casco biztosító regressz igényének bejelentésekor felhívja ennek teljesítésére is a felelősségbiztosítót.)

Rendszám-egyezmény

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják. (Figyelem! Az egyezmény alapján nem elegendő a „H” betűt tartalmazó rendszám, külön országjel matricával („H”) kell a gépjárművet ellátni!)

Telephely szerinti ország

Az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található.

Totálkár

A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).

Üzembentartó

A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

Változásjelentési kötelezettség

A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.

Veszélyes üzem

Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjárművezetés is veszélyes üzem.

Zöldkártya

Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is.
A zöldkártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (Rendszámegyezmény)
Ez a bizonylat nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.