Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Válasz a Quaestor károsultak kérdéseire – 2015. november 20.

nyomtatás

Válasz a Quaestor károsultak kérdéseire – 2015. november 20.

A Quaestor Károsultak Közössége 2015. november 20-án tartott debreceni rendezvényére meghívta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnökét, akit a károsultak helyzetével kapcsolatos jegybanki álláspont ismertetésére kérték fel. A jegybank alelnöke – aki hivatali elfoglaltságai miatt személyesen nem lehetett jelen az eseményen – a szervezők által előzetesen feltett kérdésekre az eseményt megelőzően írásbeli választ küldött, s ezeket közzétette az MNB honlapján is, hozzájárulva ezzel a rendezvény eredményességéhez és témát érintő félreértések megnyugtató tisztázásához.

A Quaestor Károsultak Közösségének kérdései és az azokra adott jegybanki válaszok az alábbiakban olvashatóak:


 1. Ki, és milyen megfontolásból adott, ennek a 10 millió Ft-os jegyzett tőkével rendelkező Quaestor Hrurrira KFT-nek 2007-ben 50 millárd Forintnyi kötvény kibocsátásra engedélyt???
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hagyta jóvá 2007-ben a Quaestor Hrurira Kft, mint kibocsátó kötvényprogramjához kapcsolódó alaptájékoztató, illetve hirdetmény közzétételét.
Fontos tisztán látni, hogy az engedélyezési eljárás csak a kibocsátási tájékoztató formai és tartalmi követelményeinek teljesítését vizsgálhatja, azaz azt, hogy a jogszabályok szerinti kötelező tartalmi elemeket tartalmazza-e a tájékoztató, illetve, hogy azokat az előírt formaságok betartásával foglalja-e írásba a kibocsátó. Ha ezek megfelelnek a tőkepiaci törvény előírásainak (vagyis ha akár egy gazdaságilag kockázatosnak tekinthető cég szabályszerűen teljesítette azokat), a Felügyeletnek jóvá kell hagynia a tájékoztatókat.
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény vásárlója tehát kölcsön ad pénzt a kötvény kibocsátójának, aki ezen tartozás elismeréseként kötvényt ad számára. A kibocsátó a kibocsátási tájékoztatóban írja le egyrészt a saját magára, gazdálkodására, tevékenységére vonatkozó információkat, másrészt azt, hogy milyen gazdasági tevékenység folytatásához kér kölcsön – kötvénykibocsátás útján – pénzt, illetve tevékenységének maga által felmért kockázatairól is tájékoztatást kell adnia. A kötvény kibocsátói kockázatát alapvetően az jelenti, hogy mindig van valamennyi esélye annak, hogy aki kölcsönvette a kötvényvásárló pénzét, annak gazdasági tevékenysége tönkremegy, és a csőd miatt nem lesz képes visszafizetni a kölcsönvett összeget.
Kötvényt kibocsátani, azaz gazdasági tevékenységhez ilyen módon forrást gyűjteni, mindenkinek van lehetősége, nincs annak jelentősége, hogy alacsony, vagy magas a jegyzett tőkéje a gazdasági társaságnak. A lényeg az, hogy a kibocsátási tájékoztató megfelelő módon tartalmazza az adatokat (tehát adott esetben azt, hogy csak 10 millió Ft a jegyzett tőkéje a társaságnak), és ennek kockázatára hívja is fel a figyelmet. Ha ezt megteszi, úgy a kötvény vásárlói, azaz a hitel nyújtói már abban a helyzetben vannak, hogy el tudják dönteni, elfogadható kockázatot jelent-e számukra a kibocsátási tájékoztatóból megismert gazdasági társaság, annak tevékenysége, illetve, hogy a kockázat vállalását milyen hozamelvárással párosítják. Éppen emiatt van kiemelt jelentősége annak, hogy a kötvényvásárlók minden esetben alaposan tanulmányozzák át a kibocsátási tájékoztatót, és fontolják meg, kinek és milyen tevékenységhez adnak kölcsön.
Természetesen ezen kockázat-felmérés nem terjedhet ki arra a kockázatra, ami a Quaestor ügyfelek körében bekövetkezett, azaz a befektetési szolgáltató által kárukra elkövetett bűncselekmények kockázatára. Ez a kockázat ugyanakkor nem a kötvény kockázata, hanem a befektetési szolgáltató tevékenységében rejlő, előre fel nem mérhető kockázat. Egyszerű példával szemléltetve: a Buda-Cash által „ellopott” állampapírok esetében sem az állampapír egyedi kockázata, azaz államcsőd következett be, hanem a befektetési szolgáltató által elkövetett bűncselekmény károsította meg a befektetőt. Emiatt téves pl. „fiktív kötvények engedélyezéséről” beszélniük.
A mindenkori Felügyelet a törvény szerint tehát nem engedélyezi, és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket, és nem határozza meg a kibocsátó kockázatait sem, a fennálló kockázat megítélése a mindenkori befektető (kötvényvásárló) feladata. A befektető, - mint a kötvény útján kölcsönadónak - az érdeke és feladata felmérni a termelő vállalat finanszírozott tevékenységének kockázatát, illetve egy esetleges csőd esetén a befektetett összeg elvesztésének valószínűségét.
Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb, mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére. Ez a Quaestor kötvények kibocsátási tájékoztatója esetében is így történt.
A Felügyelet tehát a jogszabályok szerint nem felügyeli, és nem minősíti a kötvénykibocsátások mögött álló termelő vállalatok tevékenységét vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülését, s nem is kategorizálja a különböző vállalati kötvényeket sem. Arra, hogy a Quaestor kötvények fokozott kockázatúak, alapesetben nem terjed ki rájuk a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája, egyébként már a PSZÁF is felhívta a nyilvánosság figyelmét.1
A konkrét példánál maradva: egy 10 milliós törzstőkéjű cégnek a kötvénykibocsátási tájékoztatóban azt kell közzétennie, hogy tőkéjét meghaladó mértékben történő kötvénykibocsátás a szokásostól eltérő kockázatú (ilyen kötvénykibocsátási tájékoztatót2 jelentetett meg 2007-ben, s a következő években a Quaestor Financial Hrurira is), amelyet az ügyfelek e tény tudatában jegyezhetnek le. A jegybank emellett a kötvénykibocsátók további, a törvény által előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek – például az éves jelentéseknek, negyedéves vezetői összefoglalók – kapcsán az azokra vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülését ellenőrzi.
 
A Quaestor-csoport esetében a problémát azonban nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy ezek melletti visszaélés-sorozat. Utóbbinál a befektető úgy tudta, hogy kötvényt vásárolt, de valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért, csak hamis igazolásokat állítottak ki neki erről. Ennél tehát a pénzügyi rendszeren kívüli – a gyanú szerint – bűncselekmény-sorozatról van szó.
A legális kötvényprogramnak tehát semmi köze sincs az MNB által feltárt – a gyanú szerinti – bűncselekményekhez. Az elkövetett visszaélés szempontjából nincs jelentősége annak, milyen értékpapír (kötvény vagy egyéb) az, amit ténylegesen nem adtak el a befektetni szándékozónak.
 
2. Idézek Öntől Március 10.-én, a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottságának reggel 9 órakor kezdődő ülésén elmondott beszámolójából: „Azt gondolom, hogy így zárt ülés nélkül is azt elmondhatom, hogy a tegnapi napon indult meg az előrehozott célvizsgálat a Quaestor Befektetési Szolgáltató Részvénytársaságnál, és erős összefüggést látunk az esti bejelentés és a megindított célvizsgálat között.
Mi az a Quaestor Befektetési Szolgáltató Részvénytársaság?????
Önök ezt vizsgálták, itt volt a célvizsgálat, pontosan mikor, és mit dokumentáltak?
Itt jött rá, és ha igen hogyan, hogy 150milliárd Ft többletkibocsátásra került sor? Kérjük azt, hogy a lefolytatott vizsgálatról szóló komplett dokumentációt, tegyék mindenki számára elérhetővé!!! 
A Bizottság ülésén elhangzott tájékoztatás a Quaestor csoport befektetési szolgáltatási tevékenységet végző részvénytársaságánál, azaz a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél feltárt visszaélés-gyanúról szólt. (Önök helyesen vették tehát észre, hogy az élőszóban elhangzó tájékoztatás leiratából egy „á” betű kimaradt.)
A Quaestor befektetési szolgáltató részvénytársaságának, azaz a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nek (QÉP) – ami tehát nem a Quaestor-kötvények kibocsátója, hanem az azokat forgalmazó másik társaság – befektetési vállalkozásként történő működését az akkori pénzügyi felügyelet engedélyezte, még 1993-ban.
Az MNB 2015 tavaszán a „Buda-Cash ügyben” feltárt visszaélések miatt a teljes szektorra vonatkozóan pénz- és értékpapír fedezettségi célvizsgálat-sorozatot indított. Ezen vizsgálatsorozat részeként került sor 2015. március 9-én a QÉP vizsgálatára is. Ezen vizsgálat előzetes bejelentés nélküli, reggeli órákban megkezdett helyszíni vizsgálatot jelentett, melynek során lemásolásra került a QÉP szerverállománya. Az adatok elemzése és más eljárási cselekmények során még aznap este meg lehetett állapítani az alapos gyanút, amiről az Önök által idézett gazdasági bizottsági jegyzőkönyv szól. A megállapítások alapján a QÉP a ’90-es évek vége óta szisztematikusan megkárosította ügyfeleit, azaz számukra nem létező értékpapírokat „értékesített”. A hiány mértéke fokozatosan növekedett, és így érte el a vizsgálat időpontjára a kb. 150 milliárd Ft-ot. A korábbi ügyfeleknek a nem létező, fiktív értékpapírjaik visszaváltásakor a QÉP az új ügyfelek befizetéseit használta fel, így korábban a likviditás látszatát fenn tudta tartani.
A gyanú gyors megállapítását alapvetően az tette lehetővé, hogy a visszaélés-sorozat technikai lebonyolítására (azaz a nyilvántartási rendszerének és felügyeleti és KELER adatszolgáltatásinak, valamint az ügyfél-tájékoztatóinak meghamisítására) a QÉP hasonló informatikai megoldást alkalmazott, mint amelyet a Buda-Cash ügyben feltártunk. A QÉP is egy fiktív, úgynevezett egyenlegező ügyfélszámlát vezetett, és ezen tartotta nyilván az ügyfelektől hosszú évek során „ellopott” pénzt, értékpapírokat. A vizsgálat során elhozott informatikai állományban ezen fiktív ügyfélszámla fellelhető volt.
Fontos tisztán látni, hogy ezen visszaélésnek, azaz a nem létező értékpapírok hamis igazolások útján, a befektetők és a hatóságok megtévesztésével történő értékesítésének nincsen köze ahhoz, hogy egy egyébként legális, tehát a felügyelet által engedélyezett formában lett volna lehetősége a kibocsátónak tényleges kötvényt kibocsátani, a befektetési szolgáltatónak pedig azt értékesíteni.
 
Az MNB 2015. március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-hez, akinek az volt a feladata, hogy felmérje a társaság vagyoni helyzetét, átvizsgálja az informatikai rendszert, és pontosítsa az ügyfélkövetelések mértékét.
A biztos adatai alapján a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. nem tudta kiegyenlíteni tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtottak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére. Így az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a 2015. április 17-én elfogadott határozatával3 visszavonta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását.
A Fővárosi Törvényszék ezt követően a 38.Fpk.01-15-001602/4. sz., 2015. április 22-én közzétett végzésével rendelte el QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft-t (PSFN) jelölte ki.
3. 2014. november 25-én a jegybank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. megvegye a Credigen Bank Zrt.-t. A határozatot ismét Ön írta alá, a Quaestor ezzel banki lincenszhez jutott. Egy ilyen engedély kiadását pedig egy vizsgálat előzi meg.
Pontosan mit vizsgáltak??? Kérjük azt, hogy a lefolytatott vizsgálatról szóló komplett dokumentációt, tegyék mindenki számára elérhetővé!!! 
Az MNB a bankvásárlás engedélyezési eljárása során – a hitelintézeti törvény4 126-134 § előírásai alapján a hitelintézetben való befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges, s a jegybank nyilvános engedélyezési útmutatójában5 is rögzített előírások szerint – nem a vásárló (itt: QÉP) működését, hanem egyéb, a jogszabályban előírt feltételek meglétét köteles ellenőrizni. A befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó eljárásnak tehát nem része a tulajdonos tevékenységének (mely ez esetben éppen egy befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás) átfogó vizsgálata. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha az azóta feltárt visszaélésekről ekkor az MNB-nek tudomása lett volna, úgy az engedélyezés során azokat ne tisztázta volna, de a visszaélésekre vonatkozó gyanú ekkor még egyáltalán nem merült fel a társasággal kapcsolatosan.
A konkrét esetben a hitelintézeti törvény által előírt valamennyi előírás, így a pénzügyi forrás megléte és egyéb személyi elvárások (pl. a Quaestor-csoporttal semmilyen keresztfinanszírozást nem mutató, sőt, tűzfallal elválasztott tőkefeltételek) maradéktalanul teljesültek. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2014. november 25-én ezért a jogszabály alapján köteles volt kiadni a befolyásszerzésre vonatkozó engedélyt6.
A korábbi Credigen Bank, ami ma a Quaestor Bank Zrt. nevet viseli, összesen 1 millió forint értékű betétállománnyal és 2 ügyféllel rendelkezik, jelenleg tehát kvázi „üres bankként” van nyilvántartva. Emiatt a Quaestor-csoportnál történtek sem befolyásolják a bank helyzetét, viszont a Quaestor Bank Zrt. forrásai a felszámolási vagyon részét jelentik.
4. Idén február elején, vagyis 1 hónappal a bedőlés előtt helyszíni vizsgálatot folytatott a jegybank a Quaestor brókercégénél, ott pedig „problémát nem találtak”, fogalmazott a kommunikációs vezető.
Pontosan mit vizsgáltak??? Kérjük azt, hogy a lefolytatott vizsgálatról szóló komplett dokumentációt, tegyék mindenki számára elérhetővé!!! 
A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél 2015. februárban az MNB nem tartott vizsgálatot, hamis tehát a QÉP volt kommunikációs vezetőjének nyilatkozata.
A QÉP néhány kirendeltségénél 2014. november 27-én az MNB fogyasztóvédelmi próbavásárlást végzett. Ez kizárólag az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos tájékoztatásra, illetve a kibocsátási tájékoztatóhoz kötődő fogyasztói tájékoztatásra – azaz nem az informatikai rendszerekre, az ügyfél-adatbázisok valódiságára – vonatkozott, nem üzleti megbízhatósági (prudenciális) átfogó vizsgálat volt. Emiatt az MNB értelemszerűen akkor nem tárhatott fel a felügyeleti adatszolgáltatások meghamisítására vonatkozó információkat. A vizsgálatra annak érdekében került sor, hogy megállapítsuk: nem tájékoztatja-e hamisan a QÉP a kötvényvásárlókat a tőkegarancia és a BEVA garancia kapcsán. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat nem állapított meg olyan hiányosságot, ami miatt azonnali intézkedésre lett volna szükség, azaz a próbavásárlások során a felügyelők megfelelő tájékoztatást kaptak mind a tőkegarancia, mind a BEVA garancia hiányáról.
A nyilvánosságot megtévesztő módon nyilatkozhatott a Quaestor-csoport kommunikációs vezetője, amennyiben a 2014. november 27-i, illetve a 2015. március 9-i jegybanki vizsgálatok célját, tárgyát azonosnak tüntette fel. Ez is csak egy tehát az események kapcsán a Quaestor részéről tett számos valótlan bejelentés közül.
5. PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013-ban tartott átfogó vizsgálatot a Quaestor brókercégénél és számos szabálytalanságot talált a működésében. A határozat szerint nem különítették el megfelelően az ügyfelek és a társaság vagyonát, adatszolgáltatási kötelezettségüket hiányosan látták el, és nem tartották be az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó jogszabályokat sem. Határozatban figyelmeztették a Társaságot, hogy legkésőbb 2013. október 31. napjáig, illetőleg azt követően folyamatosan teljesítse a hiányosságokat amiket 2 oldalon keresztül soroltak. Érdekes módon bírságot sem szabtak ki a Quaestorra. Még ennél is érdekesebb az, hogy még mielőtt meg kellett volna felelnie a Quaestornak a határozatban foglaltaknak a PSZÁF 2013. október 1.-jével megszűnt, jogköreit a Magyar Nemzeti Bank vette át.
A kérdésünk
Miért szűnt meg a PSZÁF, azért hogy a Quaestor tovább működhessen???
A sajtó megkeresésére hogy miért nem szabtak ki bírságot a Quaestorra, illetve, hogy miért nem voltak következményei a vizsgálatnak sem a PSZÁF egykori alelnöke, sem a Magyar Nemzeti Bank illetékesei nem akartak nyilatkozni.
Várjuk a válaszukat a feltett kérdésekre!!!! 

 

Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél a visszaéléseket, e társaságnál 2013-ban végzett utoljára átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több, mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni.
A PSZÁF 2013-as vizsgálatot lezáró határozata7 – utólag bebizonyosodott, hogy tévesen – csak kisebb szabálytalanságokat állapított meg a Quaestornál, melyek saját megítélése szerint az ügyfelek érdekeit nem veszélyeztették. Vélhetően ezért nem alkalmazott semmiféle jogkövetkezményt (nem szabott ki bírságot, nem rendelt ki felügyeleti biztost, nem függesztette fel a működési engedélyt, stb.) az akkori Felügyelet.
A PSZÁF megszűnésének semmi köze a Quaestor működéséhez. Határozott véleményünk, hogy éppen a felügyeleti rendszer azáltal való megerősítése, hogy a feladat átadásra került az MNB részére, tette lehetővé, hogy a közel két évtizedes visszaélés-sorozat végére pont kerülhetett. Az MNB képes volt feltárni és megállítani a korábban hosszú évekig háborítatlanul zajló bűncselekmény-sorozatot, ezzel gátat szabva további károk keletkezésének.
Az Országgyűlés döntése alapján 2013. október 1-jével lépett életbe az MNB új státustörvénye8, amely a jegybankba integrálta a pénzügyi felügyelési feladatokat. A törvénnyel a jogalkotó levonta a pénzügyi válság tanulságait, s az eurózónában 2014 novemberétől létrejövő bankuniót több mint egy évvel megelőzve olyan megújult jegybankot hozott létre, amely – a krízisből kivezető növekedés és stabilitás érdekében – átlátja és integrált módon hatékonyan felügyeli a rendkívül bonyolult és egymással összekapcsolódó piacokat, intézményeket és folyamatokat.
Mára tehát épp a brókerbotrányok feltárása, a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák megszüntetése és számos más eredmény igazolja: helyes döntés volt a pénzügyi felügyelés és a jegybank egységének megvalósítása.

 

6. Ön, mint az MNB alelnöke, nyilván tudja, hogy az 1994-es Lupis Brókerház összeomlásának eredménye az lett, hogy az magyar állam megtiltotta saját szervezeteinek, hogy a náluk lévő pénzeket magántulajdonú pénzügyi szolgáltatóknál fektessék be! Ezzel kapcsolatos kérdéseink a következők: Hogyan kerülhettek állami szervezetek, önkormányzatok által kezelt adófizetői pénzek a Quaestorhoz? Szeretnénk választ kapni arra, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház hogyan tudott 3,8 milliárd forint készpénzt felvenni a brókercég bedőlésének napján március 9.-én? Ön szerint mi okozta a Quaestor azonnali fizetésképtelenségét? 
A befektetési szolgáltatókról9 és a tőkepiacról10 rendelkező törvény, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. üzletszabályzata nem zárja ki, hogy a lakossági befektetők mellett gazdasági társaságok vagy közintézmények is befektetési vállalkozások ügyfelei lehessenek. Az ezen intézményekre vonatkozó saját ágazati jogszabályok, belső szabályzatok véleményezésére ugyanakkor az MNB hatásköre nem terjed ki.
A Magyar Nemzeti Kereskedőházra (MNKH) vonatkozó tranzakció részletei kapcsán javasoljuk az érintett intézmény megkeresését. Az ügy kapcsán ugyanakkor le kell szögezni, hogy az MNKH állampapír-befektetésekkel rendelkezett a Quaestornál, s egyetlen Quaestor kötvénye sem volt. Ezen állampapírok piaci eladására adott megbízást. Ez azt jelenti, hogy a Quaestor nem a saját vagy a brókercég egyéb befektetőinek pénzéből vásárolta meg az adott állampapírokat, hanem azokat egyéb piaci szereplők vették meg, a papírok ellenértékét megfizetve. Miután a Quaestor esetében az ügyfelek állampapírjai hiánytalanul rendelkezésre állnak, ez az ügylet nem vont el sem állampapírt, sem készpénzt az egyéb ügyfelek vagyonából, tehát senki nem került az ügylet folytán hátrányosabb helyzetbe, az a QÉP likviditási helyzetét semmilyen módon nem befolyásolta.
A QÉP fizetésképtelenségét az MNB által kirendelt felügyeleti biztos állapította meg 2015. április 17-én. A felügyeleti biztos megállapításai alapján a Quaestor Értékpapír Zrt. jelentős volumenű, mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tudott elszámolni. A kötvényvásárlási céllal nála befektető ügyfelek részére hamis visszaigazolást állított ki, mert a valóságban a kötvények jelentős részének szabályos megkeletkeztetésére nem került sor, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett.
A QÉP a vizsgálatok szerint korábban is csak látszólagos likviditással rendelkezett, az új ügyfelek befizetéseiből állt rendelkezésére készpénzállomány (hiszen azokért nem adott valódi kötvényt), melyből a kötvény visszavásárlást fenn tudta tartani. A Buda-Cash ügy miatti kedvezőtlen befektetői hangulat, a kisbefektetők bizalmának megingása miatt rövid idő alatt sokan szerették volna a korábban megvásárolt, jellemzően hosszabb futamidejű kötvényeiket lejárat előtt visszavásároltatni a szolgáltatóval, ami – azon túl, hogy az MNB feltárta a visszásságokat – már egyébként sem tette volna lehetővé a likviditás látszatának további fenntartását.