Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Pénztárak

nyomtatás

Pénztárak

Egy pénztári tagság átsegítheti egy nehéz anyagi helyzeten vagy épp pénzügyi céljai elérésében nyújthat anyagi támogatást.

Egészségpénztárak

Az egészségpénztári megtakarítás lehetővé teszi, hogy fel tudjunk készülni a váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is finanszírozhatjuk általa.

Az egészségpénztári megtakarítás fő jellemzői:

  • a pénztárba való belépés önkéntes,
  • havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 1-2 ezer forint),
  • egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket,
  • a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el,
  • egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása (hasonlóan működik, mint a bankkártya) a pénztárak szerződött szolgáltatóinál.

Milyen előnyei lehetnek a tagságnak?

  • A hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések alapján a jogszabályban meghatározott módon számított összeget visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá,
  • a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek,
  • az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe,
  • befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjüka szolgáltatásokat,
  • lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk váratlan egészségügyi kiadásokra,
  • ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait,
  • az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez,
  • örökölhető.

Az önkéntes egészségpénztár a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat.

Fontos tudni, hogy a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek.

Milyen szolgáltatások vehetők igénybe egészségpénztári számla terhére?

Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

  • egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
  • otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
  • gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
  • látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
  • életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
  • a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál
  • a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása*;
  • pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
  • hátramaradottak segélyezése a pénztártag halála esetén;
  • OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása (2012. november 30-tól);
  • szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése (2012. november 30-tól);

* gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása

1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek, és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;

11. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;

12. az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;

Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

  • természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;
  • sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
  • gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.

Egészség- és önsegélyező pénztár

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításának eredményeként 2016 január 1-től az eddigi három pénztártípus (nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) mellett egy negyedik típusú pénztár is létrehozható és müködtethető, az egészség- és önsegélyező pénztár.

Az egészség- és önsegályező pénztár egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A pénztár működése, a szolgáltatások nyújtása során az egészség és önsegélyező pénztárnak be kell tartania az egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári tevékenységre vonatkozó szabályokat.

Az egészség- és önsegélyező pénztár létrejöhet alapítással, egészségpénztár és önsegélyező pénztár egyesülésével, illetve úgy, hogy egy egészségpénztár vagy egy önsegélyező pénztár úgy módosítja alapszabályát, hogy felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.

Önsegélyező pénztár

Az önkéntes önsegélyező pénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges.

Az önkéntes önsegélyező pénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza.
A pénztárra vonatkozó alapvető döntéseket a pénztár tagjaiból álló közgyűlés, vagy a tagok által választott küldöttközgűgylés hozhatja meg. Ilyen alapvető döntés például a pénztár alapszabályának, illetve az alapszabály módosításának elfogadása. Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek.

(I.) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;

b) munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;

c) tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;

d) betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

e) hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;

f) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának valamint a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:

1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;

11. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;

12. az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;

h) közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

i) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

j) otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

k) idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.

l) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;

m) életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;

(II.) Életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások:

a) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása

Az önsegélyező pénztár

  • egyéni szolgáltatásokat és
  • közösségi szolgáltatásokat

nyújthat.

A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni.

Az összes szolgáltatás igénybe vehető közösségi szolgáltatásként (de az a pénztár döntése, hogy mely szolgáltatásokat nyújtja közösségi módon).

A legtöbb szolgáltatás nyújtható egyéni szoláltatásként - az alábbiak figyelembe vételével:

- a fenti (I.) a) pontban meghatározott ellátások közül

aa) a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;

ab) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

ac) a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

- a fenti (I.) b) pontban meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- a fenti (I.) d) pontban meghatározott ellátások közül

a) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

b) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

c) a rokkantsági járadék valamint az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

- a fenti (I.) e) pontban meghatározott ellátások közül a temetés igazolt költségeinek támogatása;

- a fenti (I.) f) és g) pontokban meghatározott szolgáltatások;

- a fenti (I.) j) pontban meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a nyugdíjminimum havi összegének mértékéig;

- a fenti (I.) k) pontban meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összegének mértékéig;

- a fenti (I.) l) és m) pontokban meghatározott szolgáltatások;

- a fenti (II.) a) pontban meghatározott szolgáltatás.

A pénztár a befizetéseket kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokra - a fentebb az (I.) d), l), m) pontokban felsorolt szolgáltatások kivételével - a befizetést követő 180 napon belül nem használhatja fel egyéni szolgáltatás finanszírozására.

Amennyiben a pénztár közösségi szolgáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tartalékok létrehozásáról, azok mértékéről, fedezetéről, felhasználásának módjáról, az e tartalékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változása esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcsoportosításáról.

Az önsegélyező pénztárakban az egységes tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének összegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfizetett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg.

A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell.

Az önsegélyező pénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

  • fedezeti tartalék(az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
  • működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
  • likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

A befizetések tartalékok közötti megosztásának arányait a pénztár alapszabálya tartalmazza.

Az önsegélyező pénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.

A legfontosabb fogalmak

Nyílt pénztár

Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.

Zárt pénztár

Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

Egységes tagdíj

Az Alapszabály által meghatározott minden pénztártagra kötelezően előírt tagdíj.

Eseti befizetés

A tag saját elhatározása alapján saját egyéni számlájára eszközölt (tagdíjon kívüli, egyéb) befizetés.

A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Egészség- és önsegélyező pénztár

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításának eredményeként 2016 január 1-től az eddigi három pénztártípus (nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) mellett egy negyedik típusú pénztár is létrehozható és müködtethető, az egészség- és önsegélyező pénztár.

Az egészség- és önsegályező pénztár egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A pénztár működése, a szolgáltatások nyújtása során az egészség és önsegélyező pénztárnak be kell tartania az egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári tevékenységre vonatkozó szabályokat.

Az egészség- és önsegélyező pénztár létrejöhet alapítással, egészségpénztár és önsegélyező pénztár egyesülésével, illetve úgy, hogy egy egészségpénztár vagy egy önsegélyező pénztár úgy módosítja alapszabályát, hogy felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.

Lakástakarék pénztár

A lakás-előtakarékosság államilag támogatott megtakarítási forma, vagyis általa állami támogatást is kaphat lakáscélú tervei megvalósításához. 

A jelenlegi kamatkörnyezetben a lakás-előtakarékosság ideális megoldás lehet azoknak, akik biztonságos, ugyanakkor a betéti kamatoknál magasabb hozamot szeretnének elérni és az összeget mindenképpen lakáscélra (például: vásárlás, korszerűsítés) szeretnék fordítani. A lakás-takarékpénztárak működését, a lakás-előtakarákossági szerződés feltételeit jogszabályok rögzítik. Önnek különböző módozatú előtakarékossági termékek állnak rendelkezésére a pénzpiacon, amelyek különbözhetnek egymástól például a futamidő, az elérhető szerződéses összeg, a betét és a lakáskölcsön kamatfeltételei vagy a törlesztőrészletek mértéke tekintetében. A lakás-előtakarékosság egyik nagy előnye a garantált állami támogatás igénybevételének a lehetősége, amennyiben Ön arra jogosult. A befizetések után az állam 30% támogatást ad, maximum 10 évre, legfeljebb évente 72 000 forintot. Természetesen kamatot is kap a lakástakarék-pénztártól, mely után nem kell kamatadót fizetni.

Ezen kívül lehetőség nyílik hitelfelvételre is, mely kedvezőbb kamatozású is lehet, mint a piacon elérhető lakáshitelek.

A konstrukció másik nagy előnye ezen kívül, hogy a szerződésben a megtakarításra és a felvehető hitelre vonatkozó feltételek a futamidő alatt nem változtathatóak. Összességében elmondható, hogy ez kiszámítható konstrukció.

Mire használható fel az összegyűlt pénzösszeg?

A lakáscélú előtakarékosság a lakáscélok széles körére felhasználható, például:

  • lakásvásárlásra,

  • építésre

  • felújításra,

  • bővítésre,

  • korszerűsítésre,

  • közművesítésre,

  • lakáscélú hitelkiváltásra.

 

Milyen részei vannak a szerződéses összegnek?

A szerződéses összeg több elemből áll, így a

  • befizetésekből,

  • állami támogatásból,

  • betéti kamatokból és a

  • felvehető hitelösszegből.

Ezek összege a szerződéses összeg.

Melyek a lakástakarékpénztári megtakarítás előnyei?

A megtakarítási forma előnye, hogy
  • a vállalt (havi) pénzügyi terhek előre kiszámíthatók, tervezhetők,

  • a lakáscélok széles körére fordítható,

  • egy családon belül több családtag is köthet előtakarékossági szerződést,

  • közeli hozzátartozó is felhasználhatja a szerződéses összeget.

Van rá lehetőség, hogy több állami támogatást kapjak?

Egy adószámra egy naptári évben csak egy szerződés után igényelhető állami támogatás. Családon belül viszont közeli hozzátartozó kedvezményezett javára is köthető szerződés, így egy családon belül több lakás-előtakarékossági szerződés megkötésével többszörösen igénybe lehet venni az éves állami támogatást.

A minimális megtakarítási időszak 4 év, a maximális 10 év. Ha a megtakarítási időszak lejárt, de a 10 év még nem telt el, és nem szeretné felhasználni az összegyűjtött pénzt, akkor tovább takarékoskodhat. Az összegyűlt pénz felhasználását követően újra szerződést köthet, így folyamatosan igénybe veheti az állami támogatást.

A szerződés megszüntetése

Bármikor megszüntethető a szerződés, akár lejárat előtt is a megtakarítási időszakban. Amennyiben a megtakarítást Ön nem lakáscélra használja fel, visszakapja a befizetett megtakarítási összeget és annak kamatát, viszont ilyen esetben az állami támogatás nem illeti meg. Felmondás esetén az állami támogatás akkor tartható meg, ha a megtakarítási időből legalább négy év eltelt és a megtakarítást lakáscélra használja fel.

Tippek az előtakarékoskodáshoz:

  • A szerződés futamidejénél gondoljon arra is, hogy várhatóan mikor használja majd fel a pénzösszeget! Menet közben is van lehetőség a választott időtáv módosítására, de ennek költségei lehetnek.

  • Minél több megtakarítása van, annál kevesebb más forrásra (például: banki hitel) lesz szüksége a lakáscéljai megvalósításához!

A lakástakarék-pénztáraknál elhelyezett betétekre és annak kamataira 100.000 euró értékhatárig az Országos Betétbiztosítási Alap vállal garanciát.

A lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatosan leggyakrabban feltett kérdések

Kinek érdemes takarékoskodni?

Öngondoskodásként jó lehetőség lehet mindenkinek, aki hosszabb távon tud tervezni lakáscélú beruházásaival kapcsolatosan. A terméknél nincs szükség induló tőkére, hiszen havi rendszeres megtakarítással és az erre járó kamattal, illetve állami támogatással összegyűjthető egy jelentős összeg, amelyhez még kedvező lakáscélú kölcsön is igényelhető.

Köthet-e társasház, lakásszövetkezet lakáselőtakarékossági szerződést?

Társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban lévő épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából köthet szerződést.

Lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez köthet szerződést.

Megváltoztatható-e a megtakarítási idő?

A kiutalás elfogadása előtt a rövidebb megtakarítási idő maximum tíz évre meghosszabbítható, ha időközben kiderül, hogy az ügyfélnek csak később lesz szüksége a megtakarításra és a hitelre. Ugyanígy lerövidíthető a hosszabb megtakarítási idő, minimum négy évre, de ez esetben a korábban szabad felhasználási céllal kötött nyolc éves szerződés már csak lakáscélra használható fel. Mindez szerződésmódosítást jelent. Ennek során módosul a szerződéses összeg, amelyre a lakás-takarékpénztárak a hirdetményükben szereplő módosítási díjat, valamint a szerződéses összeg emelése esetén számlanyitási díjkülönbözetet számítanak fel.

Megváltoztatható-e a befizetés?

Ha az ügyfél kezdetben csak kisebb havi betétbefizetést vállalt, ám később több pénzt tud félre tenni, akkor a szerződéses összeg módosításával növelheti a havi befizetést, ez esetben több állami támogatást kap, de ebben az esetben is igaz, hogy évente a betétbefizetései 30 százalékát, legfeljebb 72 ezer forintot kaphat állami támogatásként. Az emelés hatására a lejáratkor több pénz lesz az ügyfél számláján, egyúttal nagyobb összegű lakáskölcsönre lesz jogosult.

Módosítható-e a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértéke?

A szerződés időtartama alatt az ltp. a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamatok mértékét nem módosíthatja. Ugyanez vonatkozik a kezelési költség mértékére is.

Lehet –e kedvezményezettet megjelölni a lakás-takarékpénztári szerződésben?

Az előtakarékoskodó a szerződésben kedvezményezettet is megjelölhet. Ebben az esetben a betéttel és annak kamataival a megtakarítás időtartama alatt az előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.

Az állami támogatás naptári évhez kapcsolódik?

Az állami támogatás egy teljes év megtakarítása után jár, ezért nem naptári évhez kapcsolódik, hanem a konkrét előtakarékoskodó megtakarítási évéhez. Az év kezdete az első betételhelyezés hónapjának első napja.

Ha több pénzt fizetek be, mint amennyit a szerződésben vállaltam, a többletbefizetésre ugyanúgy jár állami támogatás?

Amennyiben az előtakarékoskodó nem a szerződésben vállalt egyösszegű vagy rendszeres teljesítéssel helyezi el betétjét, akkor az adott megtakarítási év 3. és 4. negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem haladhatja meg a betétként elhelyezett összeg után egész évre eső rész 25-25%-át.

Az előtakarékoskodó felhasználhatja-e nem lakáscélra is a betétszámláján elhelyezett összeget?

A betétszámláján jóváírt állami támogatást és az arra jóváírt betéti kamatot az előtakarékoskodó akkor használhatja fel szabadon (nem lakáscélra is), ha

  • a megtakarítási ideje elérte a 4 évet és a kölcsönkérelmét az ltp. azért utasította el, mert házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje meghalt vagy munkaképességét 67%- ban elvesztette, illetve legalább 50% feletti egészségkárosodás esetén ebben az állapotban egy évig javulás nem várható. Szintén e szabályt kell alkalmazni abban az esetben, ha a szerződés megkötését követően munkanélkülivé válik és ez legalább 1 éven keresztül fennáll.

  • 8 éves megtakarítási idejű konstrukció esetén, ha a szerződést 2009. július 1-e előtt kötötték. Fontos tudni, hogy a 2009. június 30-a után kötött 8 éves megtakarítási idejű szerződéseket csak lakáscélra lehet igénybe venni, ugyanúgy mint a rövidebb futamidő esetén!

Vonatkozik-e a lakás-takarékpénztári konstrukciókra az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítása?

Az OBA biztosítása kizárólag az előtakarékoskodók által teljesített betétbefizetésekre és azok kamatára terjed ki.

Kell-e kamatadót fizetni a lakás-takarékpénztári megtakarításokra?

A lakás-előtakarékossági megtakarítás kamatadó-mentes megtakarítási forma.

Milyen költségeket/díjakat számíthat fel a lakás-takarékpénztár a szerződésekre?

Az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell az ltp. által felszámított díjakat. Ezek a következők lehetnek:

  • a szerződés megkötésekor számlanyitási díj (Maximum a szerződéses összeg 1%-a, melyet a szerződéskötésre irányuló ajánlat megtételekor előre meg kell fizetni. Nem része az állami támogatásra jogosító betétbefizetés összegének.)
  • a szerződés megtakarítási ideje alatt számlavezetési díj (maximum 1800,- Ft/év)
  • a szerződés módosításakor szerződésmódosítási díj (maximum 2000,- Ft)
  • a szerződés szüneteltetése esetén szüneteltetési díj (maximum 2000,- Ft)
  • a lakáskölcsönre kezelési költség (éves mértéke nem lehet több mint a hitelév első napján fennálló lakáskölcsön 1%-a)

A lakás-takarékpénztár egyéb költségeket csak az ügyfél által igényelt egyéb szolgáltatások után számíthat fel, melyeket díjtáblázatban kell rögzíteni.

Munkanélküli lettem. Mit tehetek, ha nem tudom fizetni a szerződésben meghatározott betétösszeget?

Javasoljuk, minél hamarabb keresse fel lakás-takarékpénztárát és próbáljanak közösen megoldást találni. Van lehetőség ugyanis a szerződés szüneteltetésére.

Amennyiben mégis a szerződés felmondása mellett dönt, kérjük vegye figyelembe, hogy ebben az esetben az állami támogatást nem kapja meg.

Örökölhető-e a lakás-takarékpénztári szerződés?

Az előtakarékoskodó elhalálozása esetén, a szerződésben megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában az örökös léphet a szerződő fél helyébe. Kedvezményezetti öröklés esetében az elhelyezett betét és annak kamatai nem tartoznak az elhunyt hagyatékához, azok felett a jogosult a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Az elhalálozott előtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új előtakarékoskodó nem köteles visszafizetni akkor sem, ha azt összevonja egy másik szerződéssel, melynek megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást.

Pénztári közzétételek

Az alábbiakban a nyilvános pénztári beszámolókat találja.

A pénztári közzétételeket 2011-ig IDE kattintva érheti el. Honlapunkon közzétett pénztári beszámolók nem számítanak hivatalos felügyeleti közzétételnek. Az itt közzétett adatokért az azt beküldő pénztár a felelős. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40. § (6) bekezdésének 2012. november 30-tól hatályos rendelkezése szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet és a könyvvizsgálói záradékot a tárgyévet követő év június 30-áig a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett közzétételi helyen kötelesek közzétenni.

2012-t követően a közzétételek a www.kozzetetelek.hu oldalon érhetők el.