Pénztárak

• a pénztárba való belépés önkéntes;
• havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 3-5 ezer forint);
• egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket;
• a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el;
• egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása (hasonlóan működik, mint a bankkártya) a pénztárak szerződött szolgáltatóinál.

• A hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulás alapján a jogszabályban meghatározott módon számított összeget visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá, ha olyan pénztárba kérjük, amelybe érkezett befizetés,
• a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek,
• az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetők igénybe,
• befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjük a szolgáltatásokat,
• lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk váratlan egészségügyi kiadásokra,
• ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait,
• az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez,
• örökölhető.

Az önkéntes egészségpénztár a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat.

Fontos tudni, hogy a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek.

Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

• egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
• otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
• gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
• életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
• a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál;
• a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása*;
• pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
• hátramaradottak segélyezése a pénztártag halála esetén;
• az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;
• szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításának eredményeként 2016. január 1-től az addigi három pénztártípus (nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) mellett egy negyedik típusú pénztár is létrehozható és működtethető, az egészség- és önsegélyező pénztár.

Az egészség- és önsegélyező pénztár egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A pénztár működése, a szolgáltatások nyújtása során az egészség- és önsegélyező pénztárnak be kell tartania az egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári tevékenységre vonatkozó szabályokat.

Az egészség- és önsegélyező pénztár létrejöhet alapítással, egészségpénztár és önsegélyező pénztár egyesülésével, illetve úgy, hogy egy egészségpénztár vagy egy önsegélyező pénztár úgy módosítja alapszabályát, hogy felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.

Utolsó frissítés: 2023. október 30.

Az önkéntes önsegélyező pénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza.
A pénztárra vonatkozó alapvető döntéseket a pénztár tagjaiból álló közgyűlés, vagy a tagok által választott küldöttközgyűlés hozhatja meg. Ilyen alapvető döntés például a pénztár alapszabályának, illetve az alapszabály módosításának elfogadása. Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek.

(I.) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;

b) munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;

c) tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;

d) betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

e) hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;

f) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel meghatározott törvényi feltételek mellett gyermekek, tanulók, illetve szakképzésben résztvevők számára tankönyv, taneszköz, ruházat vásárolható, továbbá egyes államilag elismert felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 évesnél fiatalabb tanulók költségtérítése, kollégiumi vagy albérleti díja kifizethető;;

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:

1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazott gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;

11. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;

12. az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;

h) közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

i) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

j) otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

k) idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.

l) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;

m) életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;

(II.) Életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások:

a) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása

Az önsegélyező pénztár

• egyéni szolgáltatásokat és
• közösségi szolgáltatásokat

nyújthat.

A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni.

Az összes szolgáltatás igénybe vehető közösségi szolgáltatásként (de az a pénztár döntése, hogy mely szolgáltatásokat nyújtja közösségi módon).

A legtöbb szolgáltatás nyújtható egyéni szolgáltatásként - az alábbiak figyelembevételével:

- a fenti (I.) a) pontban meghatározott ellátások közül

aa) a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;

ab) a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

ac) a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

- a fenti (I.) b) pontban meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

- a fenti (I.) d) pontban meghatározott ellátások közül

a) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

b) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

c) a rokkantsági járadék, valamint a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

- a fenti (I.) e) pontban meghatározott ellátások közül a temetés igazolt költségeinek támogatása;

- a fenti (I.) f) és g) pontokban meghatározott szolgáltatások;

- a fenti (I.) j) pontban meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a szociális vetítési alap havi összegének mértékéig;

- a fenti (I.) k) pontban meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének mértékéig;

- a fenti (I.) l) és m) pontokban meghatározott szolgáltatások;

- a fenti (II.) a) pontban meghatározott szolgáltatás.

A pénztár a befizetéseket kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokra – a fentebb az (I.) d), l), m) pontokban felsorolt szolgáltatások és az egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátását képező szolgáltatások kivételével – a befizetést követő 180 napon belül nem használhatja fel egyéni szolgáltatás finanszírozására.

Amennyiben a pénztár közösségi szolgáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tartalékok létrehozásáról, azok mértékéről, fedezetéről, felhasználásának módjáról, az e tartalékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változása esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcsoportosításáról.

Az önsegélyező pénztárakban az egységes tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének összegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfizetett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg.

A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. 

Az önsegélyező pénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

• fedezeti tartalék, amiből a szolgáltatások finanszírozása történik,
• működési tartalék, amiből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
• likviditási tartalék, ami az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

A befizetések tartalékok közötti megosztásának arányait a pénztár alapszabálya tartalmazza.

Az önsegélyező pénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.

A legfontosabb fogalmak:

• Nyílt pénztár
  Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.
• Zárt pénztár
  Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.
• Egységes tagdíj
  Az Alapszabály által meghatározott minden pénztártagra kötelezően előírt tagdíj.
• Eseti befizetés
  A tag saját elhatározása alapján saját egyéni számlájára eszközölt (tagdíjon kívüli, egyéb) befizetés.

A tagdíjakból a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Egészség- és önsegélyező pénztár

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításának eredményeként 2016 január 1-től az eddigi három pénztártípus (nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) mellett egy negyedik típusú pénztár is létrehozható és működtethető, az egészség- és önsegélyező pénztár.

Az egészség- és önsegélyező pénztár egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A pénztár működése, a szolgáltatások nyújtása során az egészség és önsegélyező pénztárnak be kell tartania az egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári tevékenységre vonatkozó szabályokat.

Az egészség- és önsegélyező pénztár létrejöhet alapítással, egészségpénztár és önsegélyező pénztár egyesülésével, illetve úgy, hogy egy egészségpénztár vagy egy önsegélyező pénztár úgy módosítja alapszabályát, hogy felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.

Utolsó frissítés: 2023. október 30.

A lakás-előtakarékosság azok számára lehet megfelelő forma, akik biztonságos, kiszámítható feltételekkel, kimondottan lakáscélú megtakarítást szeretnének felhalmozni. A konstrukcióval lehetőség van hitelfelvételre, mely kedvezőbb kamatozású is lehet, mint a piacon elérhető lakáshitelek. További előnye, hogy a szerződésben rögzített, a megtakarításra és a felvehető hitelre vonatkozó feltételek a futamidő alatt nem változnak. A lakás-takarékpénztárak működését, a lakás-előtakarékossági szerződés feltételeit jogszabályok rögzítik.

1. Mire használható fel az összegyűlt pénzösszeg?

Az ltp-megtakarítás a lakáscélok széles körére felhasználható, például:

· lakásvásárlásra,

· építésre,

· felújításra,

· bővítésre,

· korszerűsítésre,

· közművesítésre,

· lakáscélú hitel kiváltására.

2. Milyen részei vannak a szerződéses összegnek?

A szerződéses összeg több elemből áll, így a

· a betétből és annak kamatából,

· 2018. október 16-ig megkötött szerződések esetén az állami támogatásból és annak kamatából,

· az igényelhető hitelösszegből.

Ezek összege a szerződéses összeg.

3. Melyek a lakástakarékpénztári megtakarítás előnyei?

A megtakarítási forma előnye, hogy

· a vállalt (havi) pénzügyi terhek előre kiszámíthatók, tervezhetők,

· a lakáscélok széles körére fordítható,

· egy családon belül több családtag is köthet előtakarékossági szerződést,

· közeli hozzátartozó is felhasználhatja a szerződéses összeget.

4. A szerződés megszüntetése

Bármikor megszüntethető a szerződés, akár lejárat előtt is, a megtakarítási időszakban. Amennyiben a megtakarítást Ön nem lakáscélra használja fel, visszakapja a befizetett betétet és annak kamatát, viszont ilyen esetben az állami támogatás nem illeti meg. Felmondás esetén az állami támogatás akkor tartható meg, ha a megtakarítási időből legalább négy év eltelt és a megtakarítást lakáscélra használja fel. FONTOS: állami támogatás csak a 2018. október 16-ig megkötött szerződések kapcsán illeti meg a lakás-előtakarékoskodót, a 2018. október 17-től kötött szerződésekre, vagy a 2018. október 17-től meghosszabbított szerződések esetén a meghosszabbított megtakarítási időre nem jár állami támogatás!

5. Tippek az előtakarékoskodáshoz:

· A szerződés futamidejénél gondoljon arra is, hogy várhatóan mikor használja majd fel a pénzösszeget! Menet közben is van lehetőség a választott időtáv módosítására, de ennek költségei lehetnek. FONTOS: a 2018. október 17-től meghosszabbított szerződések esetén a meghosszabbított megtakarítási időre nem jár állami támogatás!

· Minél több megtakarítása van, annál kevesebb más forrásra – például banki hitelre - lesz szüksége lakáscéljai megvalósításához!

A lakástakarék-pénztáraknál elhelyezett betétekre és annak kamataira 100.000 euró értékhatárig az Országos Betétbiztosítási Alap vállal garanciát.

6. A lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatosan leggyakrabban feltett kérdések

Kinek érdemes takarékoskodni?

Öngondoskodásként jó lehetőség lehet mindenkinek, aki hosszabb távon tud tervezni lakáscélú beruházásaival kapcsolatosan.

Köthet-e társasház, lakásszövetkezet lakás-előtakarékossági szerződést?

Társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal, a közös tulajdonukban lévő épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából köthet szerződést.

Lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez köthet szerződést.

Megváltoztatható-e a megtakarítási idő?

A kiutalás elfogadása előtt a rövidebb megtakarítási idő meghosszabbítható, ha időközben kiderül, hogy az ügyfélnek csak később lesz szüksége a megtakarításra és a hitelre. FONTOS: A 2018. október 17-től meghosszabbított szerződések esetén a meghosszabbított megtakarítási időre nem jár állami támogatás!

Lehetőség van a hosszabb megtakarítási idő csökkentésére is, de ez esetben a 2018. október 16-ig megkötött szerződésekre csak abban az esetben jár állami támogatás, ha a megtakarítási idő elérte a 4 évet.

A fenti módosítások szerződésmódosítást jelentenek, amely miatt a lakás-takarékpénztárak a hirdetményükben szereplő módosítási díjat, valamint a szerződéses összeg emelése esetén számlanyitási díjkülönbözetet számíthatnak fel.

Megváltoztatható-e a befizetés?

Ha az ügyfél kezdetben csak kisebb havi betétbefizetést vállalt, ám később több pénzt tud félre tenni, akkor a szerződéses összeg módosításával növelheti a havi befizetést. Az emelés hatására a lejáratkor több megtakarítás lesz az ügyfél számláján, egyúttal nagyobb összegű lakáskölcsönre lesz jogosult.

Módosítható-e a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértéke?

A szerződés időtartama alatt a lakás-takarékpénztár a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét nem módosíthatja.

Lehet –e kedvezményezettet megjelölni a lakás-takarékpénztári szerződésben?

Az előtakarékoskodó a szerződésben kedvezményezettet is megjelölhet. Ebben az esetben a betéttel és annak kamataival a megtakarítás időtartama alatt az előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.

Az előtakarékoskodó felhasználhatja-e nem lakáscélra a betétszámláján elhelyezett összeget?

A lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett akkor használhatja fel szabadon (azaz nem lakáscélra is) a betétszámláján jóváírt betétet és annak kamatát – valamint a 2018. október 17. előtt kötött szerződések esetén az állami támogatást és a támogatásra jóváírt kamatot –, ha a megtakarítási ideje elérte a 4 évet és kölcsönkérelmét a lakás-takarékpénztár azért utasította el, mert:

· a lakás-előtakarékoskodó, a házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje meghalt,

· a lakás-előtakarékoskodó, a házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje munkaképességét 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50% feletti egészségkárosodás esetén ebben az állapotban egy évig javulás nem várható,

· a lakás-előtakarékoskodó a szerződés megkötését követően munkanélkülivé válik és a munkanélkülisége megszakítás nélkül legalább 1 éven keresztül fennáll.

A 2009. július 1. előtt kötött 8 éves megtakarítási idejű szerződés lakáscél igazolása nélkül, szabadon is felhasználható.

Vonatkozik-e a lakás-takarékpénztári konstrukciókra az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítása?

Az OBA biztosítása kizárólag az előtakarékoskodók által teljesített betétbefizetésekre és azok kamatára terjed ki.

Kell-e kamatadót fizetni a lakás-takarékpénztári megtakarításokra?

A lakás-előtakarékossági megtakarítás kamatadómentes megtakarítási forma.

Milyen költségeket, díjakat számíthat fel a lakás-takarékpénztár a szerződésekre?

Az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell a lakás-takarékpénztár által felszámított díjakat. Ezek a következők lehetnek:

· a szerződés megkötésekor számlanyitási díj (maximum a szerződéses összeg 1%-a, melyet a szerződéskötésre irányuló ajánlat megtételekor előre meg kell fizetni),

· a szerződés megtakarítási ideje alatt számlavezetési díj (maximum 1800,- Ft/megtakarítási év)

· a szerződés módosításakor szerződésmódosítási díj (maximum 2000,- Ft),

· a lakáskölcsönre kezelési költség (maximum az adott hitelév első napján még fennálló lakáskölcsön összegének 1 %-a).

A lakás-takarékpénztár egyéb költségeket csak az ügyfél által igényelt egyéb szolgáltatások után számíthat fel, melyeket díjtáblázatban kell rögzíteni.

Munkanélküli lettem. Mit tehetek, ha nem tudom fizetni a szerződésben meghatározott betétösszeget?

Javasoljuk, minél hamarabb keresse fel lakás-takarékpénztárát és próbáljanak közösen megoldást találni. Van lehetőség ugyanis a szerződés szüneteltetésére.

Amennyiben mégis a szerződés felmondása mellett dönt és a szerződés megtakarítási ideje nem érte el a 4 évet, kérjük, vegye figyelembe, hogy ebben az esetben az állami támogatást nem kapja meg (amely kizárólag a 2018. október 17. előtt megkötött szerződések esetén járna).

Örökölhető-e a lakás-takarékpénztári szerződés?

Az előtakarékoskodó elhalálozása esetén, a szerződésben megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában az örökös léphet a szerződő fél helyébe. Kedvezményezetti öröklés esetében az elhelyezett betét és annak kamatai nem tartoznak az elhunyt hagyatékához, azok felett a jogosult a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Az elhalálozott előtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új előtakarékoskodó nem köteles visszafizetni akkor sem, ha azt összevonja egy másik szerződéssel, melynek megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást.

Utolsó frissítés: 2020. február 7.