Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

nyomtatás
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a szociális biztonságot szolgáló rendszerek részeként intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, az önkéntesség, a szolidaritás, a kiszámíthatóság elve alapján.

Főbb jellemzői:

  • a pénztárba való belépés önkéntes,

  • rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 3-8 ezer forint),

  • névre szólóan, egyéni számlán tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak jelenleg három formája működik.

  • A nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatást nyújt.
  • Az egészségpénztár az egészség védelmét szolgáló programokat szervez és finanszíroz, ennek keretében egészségügyi szolgáltatások megvásárlását, betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem pótlásának finanszírozását, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását, a pénztártag halála estén a hátramaradottak támogatását biztosítja, továbbá életmódjavító szolgáltatásokat is nyújthat.
  • Az önsegélyező pénztár szociális kockázat bekövetkezése esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosít kiegészítő ellátást, valamint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását fedezi.
  • Az egészség- és önsegélyező pénztár az előző két pénztárkategória által kínált szolgáltatásokat ötvözi, egészségügyi és önsegélyező szolgáltatásokat nyújt (pl.: orvosi, fogorvosi ellátások, gyógyszerek finanszírozása; betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek; munkanélküliségi ellátások, stb.).

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak szolgáltatásaikat a pénztártagok, munkáltatók befizetéseiből, és a befizetések befektetéséből származó hozamokból finanszírozzák, de egészségpénztár, önsegélyező pénztár, valamint egészség- és önsegélyező pénztár esetén a szoltálgatások erre a célra létrehozott szolidáris alapból is finanszírozhatók.

A pénztártagok éves tagi befizetéseinek 20%-a, maximum 150 ezer Ft visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból, amely szintén felhasználható szolgáltatások fedezésére.

Kinek ajánlott?

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagság mindenkinek ajánlott, aki

  • elmúlt 16 éves,

  • rugalmas, az életszakaszhoz igazítható befizetési lehetőséget igényel,

  • szeretné, hogy megtakarítása örökölhető legyen,

  • befizetéseit adókedvezménnyel is szeretné növelni,

  • munkáltatójától cafeteriában részesül,

  • nem rendelkezik befektetési szaktudással, de nyugdíjcélú megtakarítását szeretné kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő portfólióba befektetni,

    valamint aki számára fontos, hogy a

  • megtakarítás terhére tagi kölcsön vehető igénybe,

  • megtakarítás hitelintézettől igénybe vett hitel fedezetére leköthető,

  • az intézmény költségszerkezete átlátható.

Hogyan működik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár?

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet.

Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell.

Az pénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

  • fedezeti tartalék, azaz az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége, amelyből a szolgáltatásokat finanszírozzák,

  • működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,

  • likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag vagy tagok által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket - a működési szükségleteinek megfelelően - fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik. A pénztári szolgáltatásokat a fedezeti alapra - azon belül az egyéni számlára - jutó részből lehet finanszírozni.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem