Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Iratbetekintés

nyomtatás
Iratbetekintés

Tájékoztató az iratbetekintési jogról

Jelen tájékoztató célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson az ügyfeleknek – továbbá, bizonyos feltételek teljesülése mellett ügyfélnek nem minősülő harmadik személyeknek – ahhoz, hogy az iratbetekintési jogukat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közigazgatási hatósági eljárása során a betekinthető adatok vonatkozásában gyakorolhassák.

Az eljárás irataiba való betekintés joga (iratbetekintési jog) az ügyfelet, és az eljárással érintett érdekelt személyt megillető jog. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már a közigazgatási eljárás alapelvei között deklarálja az iratbetekintési jogot, mely szerint:

„A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot […]. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.” [Ket. 5. § (4) bekezdés]

Fontos kiemelni, hogy az iratbetekintési jogot (is) jóhiszeműen kell gyakorolni [Ket. 6. § (1) bekezdés], továbbá, hogy a közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét (így az iratbetekintési jog gyakorlásának biztosítását is), hogy az a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen [Ket. 7. §].

Az iratbetekintési jog közigazgatási hatósági ügyekben gyakorolható. Az olyan ügyben tehát, amelyek a Ket. szerint nem minősülnek hatósági ügynek [Ket. 12. § (2) bekezdése], az MNB az iratbetekintési jog gyakorlására vonatkozó kérelmeket– a Ket. 30. § g) pontjára is tekintettel – elutasítja. (Így, a jogszabály hivatkozott rendelkezése alapján nem lehet betekinteni például állásfoglalás kiadásához kapcsolódó iratokba.)

I. Általános információk az iratbetekintési joggal kapcsolatosan

Az MNB,mint közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és elősegíti az ügyféli jogok gyakorlását.

Az MNB ügyfél- és tanútájékoztatói tartalmazzák az iratbetekintési jogra vonatkozó figyelemfelhívást, az ügyfelet/tanút megillető jogok felsorolásánál.


1. Ki jogosult iratbetekintésre?

  • az ügyfél: az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, akkor is, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (Az ügyfél fogalmát a 2. pont határozza meg.)

  • a tanú: a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be.

  • a szemletárgy birtokosa: a szemléről készített iratba tekinthet be.

  • harmadik személy: akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja, hogy harmadik személyek közül kifejezetten kik tekinthetnek be az iratokba. A hatósági közvetítő és szakértő a feladatainak ellátáshoz szükséges mértékben tekinthet be az iratokba.

  • Ha az iratok között közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok vannak, akkor abba az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai alapján bárki betekinthet.


2. Ki számít ügyfélnek az MNB eljárásaiban?

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 47. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az MNB engedélyezési, ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

  • akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

  • akit az MNB ellenőrzése alá von,

  • aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy

  • akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Az MNB kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásában ügyfél:

  • a fogyasztó, az az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy [MNB tv. 81. § (2) bekezdés], aki a vonatkozó jogszabálynak megfelelő kérelmet nyújtott be az MNB-hez [MNB tv. 81. § (3) bekezdés]

  • továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti,

  • akit az MNB ellenőrzés alá vont,

  • akivel szemben az MNB kötelezettséget állapít meg, illetve

  • akire nézve az MNB által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.


3. Mikor gyakorolható az iratbetekintés joga?

Az iratbetekintésre jogosultak az eljárás tartama alatt és az eljárás jogerős lezárását követően is gyakorolhatják az iratbetekintési jogot.


4. Mit tartalmaz az iratbetekintés joga?

  • az ügy iratainak megtekintését,

  • az ügy iratairól másolat, kivonat készítését,

  • az ügy iratairól másolat kérését (a másolatot és a kivonatot az MNB kérelemre hitelesíti).

Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az MNB megismerhetetlenné teszi azokat a védett (személyes és egyes titokkörökbe – bank-, biztosítási-, értékpapír-, fizetési-, üzleti - tartozó) adatokat, titkokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy nem jogosult.


5. Milyen költsége van az iratbetekintésnek és a másolat készítésének? Mikor és milyen módon kell a költségeket megfizetni?

Az iratbetekintési jog gyakorlása ingyenes abban az esetben, ha a megtekinteni kívánt iratok nem tartalmaznak személyes és/vagy védett adatokat, így azok megismerhetetlenné tételéről (anonimizálás) az MNB-nek nem kell gondoskodni, és az iratbetekintési jog gyakorlója az MNB-től másolatot nem kér, vagy az iratbetekintés jogát gyakorolva saját maga készít másolatot vagy feljegyzést. Ezzel esik egy tekintet alá, ha az ügyfél az iratot olyan digitális formában rögzíti, amelyről később módjában áll az irattal megegyező tartalmú további példány(ok) reprodukciója.

Amennyiben az iratbetekintésre jogosult másolatot kér a közigazgatási hatósági eljárás során, akkor függetlenül attól, hogy papír alapon, vagy digitális formában adják át a másolatot, illetéket kell fizetni.

Az iratbetekintési jogát gyakorló személynek az anonimizálásért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni.

Az anonimizálással nem érintett oldalak másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített másolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

Az anonimizálás és a másolatkészítés várható költségeiről az MNB az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.


6. Mi vagy ki korlátozhatja az iratbetekintési jogot?

  • Törvényi tilalmak

Nem lehet betekinteni

  • a döntés tervezetébe,

  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan az MNB a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,

  • olyan iratba, amely törvény által védett titkot tartalmaz, így különösen:

  • felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,

  • az üzleti, a bank-, a biztosítás-, az értékpapír-, a pénztártitkot-, a fizetési titkot tartalmazó iratba,

  • az adótitkot, a vámtitkot tartalmazó iratba,

  • a hivatás gyakorlásához kötött titkot (pl. orvosi, ügyvédi, közjegyzői) tartalmazó iratba,

  • az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

  • Az iratbetekintési jog MNB, mint hatóság döntésétől (mérlegelésétől) függő korlátozása

  • Az iratbetekintési jog ügyfél kérelmére történő korlátozása [Ket. 69. § (2) bekezdés]: az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének (magántitok) védelme érdekében.Az MNB a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

    Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden, nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

    Ha a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat az MNB nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.

  • A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében történő korlátozás: erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az MNB az iratbetekintési jog korlátozásáról [Ket. 69. § (2a) bekezdés].

  • az MNB tv. szerinti korlátozás:az iratbetekintési jog korlátozható abban az esetben is, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.


7. Mikor és milyen formában dönt az MNB az iratbetekintési kérelemről?

Annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintést kizáró, illetve korlátozó okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e, az MNB által az alábbi döntések hozhatók az iratbetekintési kérelem vonatkozásában:

  • iratbetekintés biztosítása a részletszabályokból (törvényi tilalmak, üzleti vagy más méltányolható magánérdek, ld.: jelen tájékoztató I./6. pontjában foglaltak) következő esetleges korlátozások figyelembe vételével és érvényesítése mellett,

  • iratbetekintés elutasítása végzéssel, amely ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető [MNB tv. 55. § (1) bekezdés] a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

Az MNB-nek az iratbetekintési kérelem kézhezvételét követően legkésőbb 8 (nyolc) napon belül döntenie kell a kérelemről.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az MNB-hez történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítésig terjedő idő.

Az MNB az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, 8 (nyolc) nappal meghosszabbíthatja, amelynek indokait a határidő hosszabbításra vonatkozó végzésben kifejezetten meg kell jelölni.


8. Az MNB által hozott döntésekre vonatkozó iratbetekintési szabályok

Az MNB által hozott döntéseket az arra jogosultak az egyéb iratokra vonatkozó szabályok szerint ismerhetik meg. Tekintettel arra, hogy az MNB tv. a döntés nyilvánosságát korlátozza [MNB tv. 53. §] – csupán az MNB döntéseinek rendelkező részét és egyes fontosabb adatait rendeli közzétenni –, a Ket. által biztosított, bárki számára elérhető, az érdemi döntések bizonyos körére korlátozódó megismerési jog [Ket. 69/A. §] nem érvényesül.


II. Gyakorlati kérdések az iratbetekintéssel kapcsolatosan


1. Hol történik az iratbetekintés?

Az iratbetekintés az MNB Ügyfélszolgálatán (1013 Budapest, Krisztina körút 39.), előre egyeztetett időpontban történik. Az MNB Ügyfélszolgálata a Koronaőr köz felől közelíthető meg, a bejutás fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentes. Az időpont előzetes egyeztetése (lásd II./3. pont) során az ügyfél és más érdekelt, valamint a képviselőik (a továbbiakban együtt: iratbetekintést kérő vagy iratbetekintő) pontos tájékoztatást kap az iratbetekintés menetéről és annak helyszínéről.


2. Ki és mi alapján járhat el az iratbetekintés során az iratbetekintést kérő képviseletében?

Az iratbetekintési jog képviselő útján is gyakorolható. Az MNB minden esetben vizsgálja az iratbetekintő képviseleti jogosultságát. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni [Ket. 40/A. § ]. A képviseleti jogosultság meghatalmazással igazolható, amelyet írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az iratokhoz csatolni.

A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény]. (Meghatalmazottként eljárhat továbbá állami szerv ügyintézője, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben; a vállalkozás ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a vállalkozás ügyeiben; az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti szervezete; akit erre jogszabály feljogosít).

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni.

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. Amennyiben az eljárás során a meghatalmazott a teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazással rendelkezik, új meghatalmazás csatolására nincs szükség.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:

  • a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, valamint legalább egy személyazonosító adatukat, lakcímüket, aláírásukat,

  • – valamint két tanú – teljes nevét, lakcímét és aláírásukat (tanúk alkalmazása nem szükséges az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, akkor, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá).

  • a meghatalmazás terjedelmét (mely eljárási cselekményre terjed ki) határozott idejű meghatalmazás esetén annak időtartamát, az ügy megnevezését.

Amennyiben a meghatalmazás ügyvédi iroda részére szól, akkor az iroda ügyvédje, alkalmazott ügyvédje, illetve ügyvédjelöltje további meghatalmazás nélkül érvényes ügyvédi (jelölti) igazolványa felmutatásával gyakorolhatja az iratbetekintési jogot, kivéve, ha az irodának adott meghatalmazásból kitűnik, hogy a meghatalmazás kizárólag adott ügyvéd eljárására vonatkozik.

Amennyiben a meghatalmazás nem ügyvédi iroda részére, hanem ügyvéd részére szól és a betekintésre ügyvédjelölt, helyettes-, illetve alkalmazott ügyvéd érkezik, részére az iratbetekintés csak a meghatalmazott ügyvéd által adott helyettesítési meghatalmazás ellenében biztosítható.

Nincs akadálya annak sem, hogy az iratbetekintés során az iratbetekintést kérő több képviselője jelen legyen, mert valamennyi képviselőt megilleti az a jog, hogy éljen az iratbetekintés jogával. Az MNB kéri, hogy erre az iratbetekintésre vonatkozó előzetes egyeztetés során az iratbetekintést kérő külön utaljon!

Ha a lemásolt iratokért a meghatalmazott jogi képviselő vagy a törvényes képviselő alkalmazottja (titkárnő, gépkocsivezető stb.) jön, az MNB részére csak a jogosult által kiállított és két tanú által aláírt meghatalmazás ellenében adja át az érintett iratokat.


3. Hogyan történik az iratbetekintésre vonatkozó kérelem előterjesztése?

Az iratbetekintést kérő személy az iratbetekintést személyesen, vagy írásban kérheti. Ehhez mintát IDE KATTINTVA talál.

Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő kitölti és aláírja az MNB által rendszeresített iratbetekintési kérelmet. Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő személy részletes tájékoztatást kap az ügyfélszolgálati ügyintézőtől az iratbetekintési eljárás menetéről és feltételeiről.

Az iratbetekintési kérelem benyújtására postai úton (1534 Budapest BKKP Pf. 777), valamint ügyfélkapun keresztül is sor kerülhet.

Az MNB ügyfélszolgálati munkatársa tájékoztatja az ügyfelet, ha az iratbetekintéssel érintett ügyben az akta terjedelmes, vagy külső irattárban elhelyezett iratanyagot ölel fel, ezért az MNB csak a bejelentkezést követő 8 napon túl vagy nem a kívánt időpontban tud az iratbetekintésre időpontot adni.


4. Mikor kerül sor az iratbetekintésre és hogyan történik az időpont egyeztetés?

Iratbetekintésre az MNB ügyfélszolgálatának személyes ügyfélfogadásra rendelkezésre álló nyitvatartási idejében van lehetőség (lásd). Amennyiben a körülmények indokolják, egy időben több iratbetekintő is betekinthet az iratokba, így különösen abban az esetben, ha több ügyfelet érintő ügyben az iratbetekintés haladéktalan biztosítása érdekében ez szükséges.

Az MNB Ügyfélszolgálata az iratbetekintést kérővel az általa megadott elérhetőségen az időpont egyeztetése céljából kapcsolatba lép. Az iratbetekintést az MNB kizárólag az előzetesen egyeztetett időpontban biztosítja az iratbetekintő részére.

Ha az iratbetekintő mégsem tud az iratbetekintésre biztosított időpontra pontosan vagy egyáltalán megjelenni, kérjük, hogy erről a lehető legrövidebb időn belül az ugyfelszolgalat@mnb.hue-mail címen vagy az (1) 06-80 203-776 számú telefonszámon előzetesen tájékoztassa az MNB Ügyfélszolgálatát, és kezdeményezze új időpont egyeztetését.


5. Miként zajlik az iratbetekintés?

Az iratbetekintés az MNB munkatársának felügyelete mellett zajlik. (ld. még: I./4.)

Az iratbetekintésről iratbetekintési adatlap készül, amely tartalmazza, hogy ki, mely ügy irataiba tekintett be, és mely iratokról készített/készíttetett másolatot. Az iratbetekintő vonatkozásában rögzítésre kerülnek a következők: az iratbetekintő neve, személyi igazolványszáma, az iratbetekintés kezdő és befejező időpontja. Amennyiben az iratbetekintésre ügyvéd, alkalmazott ügyvéd vagy ügyvédjelölt érkezik, az ügyvédi/jelölti igazolvány száma is rögzítésre kerül. Az iratbetekintési adatlap az eljárás iratai integritásának védelme érdekében készül, hogy az adott időpontban betekintő adatai visszakereshetők legyenek. Az MNB az eljárás során jogosult az ügyfél, a képviselője, továbbá az egyéb iratbetekintő személy fenti személyes adatait kezelni [lásd Ket. 17. § (2)-(3) bekezdés].


6. Miként készíthető másolat az iratokról?

Amennyiben az iratbetekintő az iratokról

a) másolat készítését kéri, az MNB munkatársa az iratbetekintő által megjelölt iratokról másolatot készít. A másolat készítésének költségeit jelen tájékoztató I./5. pontja ismerteti. Az MNB az iratbetekintő kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről [Ket. 78. §-ának (2) bekezdése].

A lemásolt iratok iktatószámait az MNB az iratbetekintési adatlaponfeltünteteti. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap aláírásával igazolja, hogy az iratbetekintési adatlapon feltüntetett iratok másolatát átvette. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap egy példányát is megkapja.

Amennyiben a másolatkészítési igény meghaladja a 30 oldalt, az MNB jogosult a másolatok készítését egy későbbi, az iratbetekintővel egyeztetett időpontban teljesíteni.

b) saját eszközével (szkenner, fényképezőgép vagy telefon segítségével) digitális másolatot készít, az MNB munkatársa a digitális úton rögzített iratok iktatószámát ugyancsak az iratbetekintési adatlapon rögzíti,

c) feljegyzést készít saját célra az egyes érintett iratokról, az MNB ilyen esetben – az 5. pontban foglaltak mellett, a feljegyzéssel érintett iratok iktatószáma helyett – csak magát az iratbetekintés megtörténtét rögzíti az iratbetekintési adatlapon.

Azon adatszolgáltatások, melyek elektronikus adathordozó eszközön kerültek az eljárás irataihoz csatolásra, illetve a hangfelvételeket kizárólag az MNB által biztosított számítógépen tekinthetők/hallgathatók meg, az iratbetekintő által hozott számítógépben ezen adathordozók tartalmának megtekintésére/meghallgatására nincsen mód, ugyanakkor az MNB biztosítja az adott adatszolgáltatásnak, illetőleg hangfelvételnek az iratbetekintő által rendelkezésre bocsátott adathordozó eszközre (DVD, CD vagy pen-drive) történő másolását, az I./5. pont alatt ismertetett költségtérítés mellett.

III. Vonatkozó jogszabályok