Összefoglaló
A ciklikusan igazított államháztartási egyenleg (cyclically adjusted budget balance, CAB) számos intézmény (IMF, OECD, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) által vizsgált fiskális mutató. A ciklikus komponensek kiszűréséhez első lépésben meg kell határozni a különböző változók potenciális szintjét. A változók potenciális szintjének és így a CAB meghatározásának is két, alapjaiban különböző nemzetközi megközelítés létezik: a GDP-ből közvetlenül számított aggregált módszer, illetve az EKB nem-korlátozott dezaggregált módszere. Tanulmányunkban amerikai, japán és a 25 EU tagország adatain vizsgáljuk mind a két módszert és bemutatjuk, milyen torzításokat eredményezhetnek ezek a megközelítések. Míg az aggregált módszer nem alkalmas a GDP tételeit érő különböző sokkok hatásainak azonosítására, addig az EKB típusú nem-korlátozott dezaggregált módszer szisztematikus hibával terhelt és a dezaggregációnak nincs elméleti alapja. Tanulmányunkban a fenti két megközelítés előnyei ötvöztük, ezzel elkerülve a fenti módszerekben rejlő torzításokat. A kibocsátási rés és egy többváltozós HP filter kombinációját alkalmazzuk, ahol a termelési függvényi paraméterezésének információtartalmát is kihasználjuk, így a dezaggregáció elméleti tartalommal rendelkezik. Számításaink szerint a reálváltozók esetében alkalmazott dezaggregáción túl a nominális változók összetétele is jelentősen befolyásolja a költségvetés ciklikus pozíciójáról alkotott képet. A különböző módszerek eltérő indikációit finn, magyar és olasz példákon is bemutatjuk.
A tanulmány csak angol nyelven érhető el.