Az alkalmazott kutatások hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a megbecsült teljes tényező termelékenység (TFP) a felhasznált inputok változásával nem magyarázható kibocsátásváltozást méri. Ilyen változás nem szükségszerűen technológiai eredetű, így a vállalatok közötti TFP különbségek technológiai-, hatékonysági és egyéb különbségek egyvelegét tükrözik. Mindez szükségessé teszi a TFP értelmezésének további pontosítását. Módosítva a vállalati termelési függvény becslési eljárásán a ciklikus hatások kiszűrésére egy kapacitáskihasználtság proxyt használunk.
Magyar feldolgozóipari vállalatokat tartalmazó panel adatbázison felbontjuk a hozzáadott-érték növekedését inputok-, kapacitáskihasználtság- és TFP növekedésből adódó változásokra. Megmutatjuk, hogy a ledolgozott munkaórák proxy felhasználásával a reziduum szórása jelentősen csökkenthető. Eredményeink szerint Magyarországon az elmúlt időszakban a TFP növekedés messze nem volt egyenletes: legfőképp intézményi reformok, privatizáció és külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) idején és azokat követően járult hozzá a növekedéshez, majd ezen sokkok után évekkel számottevően csökkent a jelentősége.