Írásunkban a forint–euro árfolyam, a fundamentumok és a devizapiaci tranzakciók közötti kapcsolatrendszert elemezzük napon belüli adatok felhasználásával. Az elemzés egy kis, nyitott, feltörekvő piaci gazdaságra történő alkalmazással egészíti ki a devizaárfolyamok mikrostruktúra-megközelítésének – jellemzően főbb devizákkal foglalkozó – irodalmát. Empirikusan megmutatjuk, hogy a makrogazdasági hírek, bejelentések és az egyirányú tranzakciókból származó vételi/eladási nyomás egyaránt befolyásolja mind az árfolyam szintjét, mind a volatilitását (ingadozását). Eredményeink visszaigazolják a nemzetközi tapasztalatokat: a makrogazdasági bejelentések hatása részben közvetlenül, az árfolyam azonnali elmozdulásával, részben közvetetten, a hír által kiváltott devizapiaci tranzakciók információközvetítő hatásán keresztül épül be az árfolyamba. Ugyanakkor az egyes közvetítő csatornák relatív fontosságát tekintve érdemi eltérés mutatkozik a szakirodalomban jellemzően elemzett főbb devizákhoz képest. A makrogazdasági hírek árfolyamra gyakorolt teljes hatásának dekomponálása alapján a hatás háromnegyed részét a devizapiaci tranzakciók közvetítik, miközben a hír közvetlen hatása csak egynegyed részt tesz ki. Tanulmányunkban a makrogazdasági hírek, bejelentések körét kibővítettük az irodalomban hagyományosan vizsgált makrogazdasági indikátorok – infláció, GDP stb. – mellett a jegybanki kommunikációt megjelenítő változókkal is. A jegybank kommunikációjának bevonásával a becslések magyarázó ereje szignifikánsan javult, modellünk az árfolyamváltozás számottevő részét képes megmagyarázni. Ebből arra következtethetünk, hogy az árfolyam alakulásában – legalábbis magas frekvencián – a jegybanki kommunikáció nem elhanyagolható szerepet játszik.