Ebben a tanulmányban a jegybanki transzparencia szakértői előrejelzésekre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ennek során azt találjuk, hogy a magasabb fokú transzparencia mérsékli az előrejelzést nyújtó szakértők közötti véleménykülönbséget, valamint javítja az előrejelzésük pontosságát. A fenti eredmények megegyeznek Ehrmann és szerzőtársai eredményeivel, ugyanakkor több lényeges különbség van a két tanulmány által alkalmazott empirikus módszertan között (Ehrmann et al., 2010). Ezen tanulmány eredményei megalapozottabbak annyiban, hogy a transzparencia és az előrejelzések közötti oksági kapcsolatot, valamint bizonyos fajta specifikációs hibát is tesztel. Tanulmányunk abban is előrelépést mutat, hogy az irodalomban felhasznált adatoknál lényegesen gazdagabb paneladatokon végezzük el az elemzést. Ezáltal elsőként van módunk egyrészt arra, hogy megmérjük a transzparencia különböző aspektusainak egyedi bizonytalanságcsökkentő hatását; másrészt, hogy a hatások erősségét tükröző súlyokat rendeljünk az egyes aspektusokhoz. Ezen becsült súlyok felhasználásával a jegybanki transzparencia egy új, összetett mérőszámát alkotjuk meg.