A tanulmány a fedezetlen devizakitettségeket vizsgálja a magyar vállalati szektorban. Egy nem pénzügyi vállalatokra összeállított új mikroadatbázison először azonosítjuk a fedezetlen devizakitettséggel rendelkező vállalatokat. Majd elemezzük a gazdaságban betöltött súlyukat, megmutatjuk főbb jellemzőiket. Végül értékeljük a válság alatti teljesítményüket. Eredményeink szerint a devizahitellel rendelkező vállalatok jelentős részének nem volt természetes fedezete, vagyis exportbevétele. Súlyuk mind a makrogazdaságban, mind a hitelpiacon jelentős. A fedezetlen devizakitettséggel rendelkező vállalatokra jellemző, hogy nagyobbak és jobban eladósodottak, ami azt sejteti, hogy a devizahitelezés jelentősen enyhítette a válság előtt a likviditási korlátokat. A válság alatti nagy leértékelődések valószínűleg erőteljes mérleghatásokat okoztak. A devizahitellel rendelkező vállalatok beruházása nagyobb mértékben csökkent, és nagyobb valószínűséggel mentek csődbe. Romló teljesítményük, valamint a devizahitelezés – mind a bankok, mind a vállalatok általi – újraértékelése jelentős változásokat indított a hitelpiacon. Csökkent a devizahitelezés népszerűsége, és a fedezetlen deviza adósok kisebb valószínűséggel vettek fel új hitelt.