Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

WP 2015/5 – Lajos Tamás Szabó: Estimates of the Non-accelerating Inflation Rate of Unemployment (NAIRU) for Hungary

(Szabó Lajos Tamás: Az inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (NAIRU) becslése Magyarországra)

nyomtatás
A munkapiaci feszesség, vagyis az álláshelyek és a munkanélküliek aránya hatással van a bérezésre, ami az inflációt is befolyásolja. A munkapiac felől érkező inflációs nyomás mérésére szolgál többek között a munkanélküliségi rés, ami a munkanélküliségi ráta és az inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (NAIRU) különbsége. Tanulmányomban megvizsgálom, hogy az irodalomban található NAIRU becslési eljárások közül melyek alkalmazhatók Magyarországra. A kapott eredmények kiértékelése során a NAIRU revíziós tulajdonságát és a munkanélküliségi rés bérekre vonatkozó előrejelzési képességét is vizsgálom. Ezek alapján a feszességi mutatót tartalmazó modell teljesít a legjobban. Előrejelzési szempontból ez azért is figyelemre méltó, mert az irodalomban található becslések nagy többsége valamilyen formában felhasználja a béreket a munkanélküliségi rés becsléséhez. Így egy olyan mutató teljesít a legjobban a bérek előrejelzését tekintve, ami a béreket egyáltalán nem használja fel a munkanélküliségi rés becsléséhez. A becslés alapján a NAIRU csökkent az utóbbi években. A NAIRU-t befolyásoló tényezők közül hazánkban az általános makrokörnyezetet (teljes tényező termelékenység, hosszú távú munkanélküliek, építőiparban foglalkoztatottak száma, kockázati prémium) leíró változók érdemben hozzájárulhattak a NAIRU csökkenéséhez, amit egyes munkapiaci intézményi változások kiegészíthettek. Az irodalom alapján ez utóbbiak hasznosnak bizonyulnak az országok között eltérések magyarázatában. Az egyes tényezők (pl. adóék csökkenése, munkanélküli segélyezés átalakítása) pontos hatásának becsléséhez további vizsgálatok szükségesek. Érzékenységi vizsgálat keretében, ha a munkapiachoz lazán kötődő csoportokat (pl. reményvesztett munkanélküliek) is a szabad munkaerő-kapacitás részének tekintem, nem változik a munkapiac feszességéről (a munkanélküliségi rés) alkotott kép. Azonban az eredmények érzékenyek arra, hogy milyen feltevéssel élünk a közfoglalkoztatottak munkapiaci státuszáról.