Habár a gazdaságfejlesztési célú európai uniós támogatások nemcsak Magyarország, de az Európai Unió számára is kiemelten fontosak, hatásosságuk a szakirodalomban vita tárgyát képezi. Tanulmányunkban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap 2007–2013-as európai uniós költségvetési ciklushoz tartozó, közvetlen gazdaságfejlesztési célú támogatásainak hatását vizsgáljuk a magyar mikro-, kis- és középvállalati szektorra. Mikroadatbázisra épülő hatásvizsgálatunkban propensity score alapú párosítás és fixhatásos panelregresszió kombinációját alkalmazva kíséreltük meg a vállalatok első támogatásának hatását értékelni különböző vállalati teljesítménymutatókra. Eredményeink szerint a gazdaságfejlesztési célú források szignifikáns pozitiv hatást gyakoroltak a foglalkoztatotti létszámra, az árbevételre, a bruttó hozzáadott értékre, és egyes esetekben az üzemi eredményre is. A vállalkozások munkatermelékenységét azonban egyik vizsgált támogatási program sem befolyásolta szignifikánsan. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap vissza nem térítendő támogatásait és pénzügyi eszközeit expliciten összevetve emellett arra jutottunk, hogy a támogatástípusok hatékonysága között nincs jelentős különbség.