A tanulmány „stochastic frontier analysis” (SFA) segítségével értékeli a kelet-közép-európai (KKE) régió EU tagállamaiban működő bankok hatékonyságát. A válság utáni, 2010-től 2016-ig tartó időszakot vizsgálva ország-specifikus átlagos költség-és profithatékonyságot számolok. Hasonló, válság előtti tanulmányokkal összehasonlítva, az eredmények számottevő átrendeződére utalnak. A magyar bankrendszer például, amelyet korábbi tanulmányok rendszerint a leghatékonyabbak közé soroltak, most jóval átlag alatt teljesít. Az SFA-t és a hagyományos jövedelmezőségi mutatókon (mint az eszköz-,vagy tőkearányos nyereség) végzett elemzést összevetve alátámasztható a „Quiet Life” hipotézis is. A magasabb piaci részesedéssel asszociált magasabb eszköz-, vagy tőkearányos nyereség rámutat, hogy a nagyobb piaci erő magasabb jövedelmek realizálását teszi lehetővé. Az SFA ugyanakkor negatív összefüggést talál, ami arra enged következtetni, hogy a bankok nem használják ki teljes mértékben ezt a lehetőséget.