Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Mt 119. Bauer Péter: Az árfelzárkózás tényezői és mértékének becslése Magyarországra

nyomtatás
Tanulmányunkban a reálgazdasági felzárkózás és a relatív árak felzárkózásának kapcsolatát vizsgáljuk. Magyarország esetében, hasonlóan a közép-kelet európai régiós országokhoz, a fejlett nyugat-európai országokhoz történő árfelzárkózás jelentős részét a reálgazdasági konvergencia magyarázta. A válság kitörése azonban az egész régióban visszavetette az árfelzárkózást, ezt követően a relatív árak lényegében változatlanul maradtak. Ennek okai a lelassuló reálkonvergencia mellett a leértékelődő nominális árfolyamok lehettek. A relatív árszint és a fejlettség kapcsolatát leggyakrabban a Balassa-Samuelson hatással magyarázzák, vizsgálataink szerint azonban ez a régióban az elmúlt másfél évtizedben tapasztalható reálfelértékelődést csak részben magyarázta. Emögött elsősorban a Balassa-Samuelson hatás becsléséhez szükséges adatokkal kapcsolatos problémák húzódhatnak meg. Ezért az eredményeknél a hangsúlyt a relatív árszint és fejlettség közötti kapcsolat közvetlen becslésére helyezzük. A relatív árszint és a fejlettség kapcsolatára vonatkozó becsléseket felhasználva és a jövőbeni gazdasági növekedésre tett feltevésekből kiszámíthatjuk a Magyarországra várható árkonvergencia ütemét. Becsléseink szerint a reálgazdasági felzárkózás évi 0,5-1 százalékos árfelzárkózással járhat együtt. Ezt a számítást azonban számos bizonytalanság övezi. A szabályozott árak lassabb növekedése alacsonyabb, míg az eurozónához viszonyított nagyobb növekedési többlet magasabb felzárkózási ütemet eredményezhet.

JEL kód: E31

Kulcsszavak: árfelzárkózás, Balassa-Samuelson hatás, reálfelértékelődés