Az ezredforduló előtt Kelet-Közép-Európában Magyarország (áru)exportpiaci részesedése emelkedett a leggyorsabban, ugyanakkor az ezredforduló után relatíve nálunk volt a leglassabb a növekedés. Az (áru)exportpiaci részesedésnövekedés mérséklődése elsősorban a magyar áruexport-árindex stagnálására vezethető vissza. A tanulmány célja annak megállapítása, hogy ez a folyamat mennyiben tekinthető egyensúlyinak, illetve milyen strukturális, szerkezeti okokra vezethető vissza.

A tanulmányban a visegrádi országok és Románia 1995–1999 és 2000–2007 közötti áruexport-szerkezetét (termék-, ország-, technológia-, képzettség-, tényezőintenzitás-szerkezetét), az egyes országok exportspecializációjának és árindexeinek kapcsolatát, valamint az ágazatok termékei iránti importkereslet specializációban betöltött szerepét tanulmányozom. Az eredmények fényében a magyar (áru)exportárak ezredforduló utáni stagnálása természetes folyamat lehet, ugyanakkor részben szerkezeti okokra is visszavezethető.

JEL: F10, F14.

Kulcsszavak: export, exportszerkezet, specializáció.

MT 81