Jelen tanulmány célja a szolgáltatás külkereskedelemben résztvevő vállalatok tulajdonságainak bemutatása egy új magyar adatbázis felhasználásával. A lassuló áru-világkereskedelem időszakában a szolgáltatások, melyek kevésbé érzékenyek a gazdasági ciklusokra és a válságot követő években folyamatosan növekedtek, új lehetőséget jelentenek a külkereskedelem bővítésére. Vállalati adatokat felhasználva az elemzés az alábbi stilizált tényeket mutatja be a 2006-2014-es időszakra. Először, a szolgáltatás exportálás vagy az áru és szolgáltatás exportálás kevésbé gyakori tevékenység a vállalatok körében, mint az áru exportálás, viszont a szolgáltatás külkereskedelemben is résztvevő vállalatok a legtöbb gazdasági szektorban jelen vannak. A feldolgozóipari vállalatok is exportálnak szolgáltatást. Másodszor, az éves átlag export értéke az árut és szolgáltatást is exportáló vállalatoknál a legmagasabb, úgy az áru, mint a szolgáltatás esetén. Harmadszor, a szolgáltatás exportálók több dimenzió mentén is jobban teljesítenek az áru exportálóknál: több munkavállalót foglalkoztatnak, magasabb béreket fizetnek, esetükben magasabb a munkatermelékenység és a teljes tényezőtermelékenység. A külkereskedelemben való részvétel hatása kismértékben eltér iparáganként és pozitívabb a hatása a kkv-knál, mint a nagyvállalatoknál. A szolgáltatás külkereskedelemben résztvevő vállalatoknál az exportálást megelőzően nő a termelékenység és tovább növekszik a külföldi piacra történő belépés után. Végül a vállalatok külkereskedő státuszai közötti átmenetet is bemutatom. Amennyiben egy vállalat már exportált szolgáltatást, úgy a jövőben várhatóan szolgáltatást vagy szolgáltatást és árut is exportál, mely azt jelzi, hogy a vállalatok hajlandóak export portfóliójuk diverzifikálására áru-szolgáltatás mentén is és nem kizárólag áru/szolgáltatás típusok és célország szerint, amint arra korábbi tanulmányok rámutattak. A fentebb összefoglalt következtetések az importálás esetén is jórészt helytállnak.