A tanulmány a háztartási hitelkockázatra ható főbb egyedi tényezők hatásait vizsgálja, illetve a különféle kedvezőtlen makrogazdasági eseményeknek a bankrendszeri sokktűrő képességre gyakorolt azon hatását elemzi mely a háztartási hitelkockázat változásán keresztül jelentkezik. A tanulmány a Magyar Nemzeti Bank által 2007 januárjában az eladósodott háztartások körében végzett kérdőíves felmérés eredményeire épül. A hitelkockázat mérését három módszerrel végezzük el (jövedelemtartalék-számítás, logit és neurális háló modellek), melyeket stressztesztelésre is felhasználunk. Eredményeink szerint a fő egyéni kockázati tényezők a háztartás rendelkezésre álló jövedelme, a jövedelemarányos törlesztési teher az eltartottak száma és a családfő munkaerő-piaci helyzete. Elmondható továbbá, hogy az eladósodottság jelenlegi szerkezete kedvezőtlen pénzügyi stabilitási szempontból, mivel a hitelállomány relatíve jelentős hányada van kifeszített pénzügyi és jövedelmi helyzetű háztartások birtokában. A kockázatokat azonban némileg csökkenti, hogy a kockázatos hitelállomány számottevő része jelzálogalapú hitel, mely azonban megfelelő fedezetet nyújthat a bankok számára az ügyfél nem teljesítése esetén is. Végül stresszteszt-eredményeink szerint, mind az egyes bankok, mind a bankrendszer sokktűrő képessége megfelelő, vagyis a veszteségrátákra tett feltevések mellett a legszélsőségesebb forgatókönyvek bekövetkezése esetén sem csökkenne a tőkemegfelelési mutató a jelenlegi szabályozói minimumnak tekintett 8 százalékos szint alá.
A kiadvány csak angol nyelven olvasható.