2014 harmadik negyedévében a tranzakciók hatására érdemben bővült a vállalati szektor hitelintézetekkel szemben fennálló hitelállománya. A folyósított hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát, a hitelállomány bővülése továbbá szinte teljes egészében a forinthitelek növekedésének tudható be. A harmadik negyedév végére közel 400 milliárd forintig emelkedett a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszának keretén belül folyósított hitelek teljes volumene. A Monetáris Tanács egyrészt a program keretösszegének 1000 milliárd forintra emelése mellett döntött, másrészt a hitelek szerződéskötésének határidejét egy évvel, 2015 végéig meghosszabbította. A vállalati hitelek tranzakció alapú éves növekedési üteme –-2 százalékra mérséklődött, ami az NHP első szakaszán belül egy évvel korábban megvalósult, nagy volumenű hitelkiáramlás erős bázishatására vezethető vissza. A vizsgált időszak folyamán tovább mérséklődtek az új kibocsátású, piaci alapú vállalati hitelek finanszírozási költségei, a kamatfelár mellett ezzel már az új vállalati hitelek nominális kamatlába is kedvezőnek számít régiós összehasonlításban. Továbbra is igaz azonban, hogy a kedvező árjellegű feltételeket csak a bankok által hitelképesnek ítélt vállalkozások képesek kihasználni. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalati hitelek feltételei nem változtak érdemben, és előretekintve sem várható érdemi enyhítés. A válaszadó bankok szerint azonban tovább nőhet a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet, amelyben az NHP-keretemelés hatása is tükröződhet.
2014 harmadik negyedévében tovább mérséklődött a hitelintézetek háztartási hitelállománya, a törlesztések 26 milliárd forinttal haladták meg a folyósításokat. A hitelállomány csökkenése a devizahitelek folytatódó leépülését tükrözi, miközben a forinthitelezésben összességében élénkülés volt tapasztalható. A forinthitelek folyósításai 61 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket, míg a negyedév folyamán szerződött háztartási hitelek volumene 160 milliárd forintot tett ki, ami 32 százalékkal magasabb értéket jelent az előző év azonos időszakához képest. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a harmadik negyedévben enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei, míg a lakás célú hiteleké nem változott érdemben, sőt a következő félévre előretekintő válaszukban a bankok egy szűkebb köre már a lakás célú hitelek feltételeinek szigorítását jelezte. A felmérés alapján a bankok elsősorban a lakás célú hitelek iránti kereslet élénküléséről számoltak be, az elkövetkező félévre pedig további keresletnövekedést várnak mindkét terméktípus esetében. A harmadik negyedév során mérséklődött az új kibocsátású lakáshitelek kamatfelára, ami azonban régiós összehasonlításban még továbbra is magasnak számít.