Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Hitelezési folyamatok - 2016. augusztus

nyomtatás

2016 második negyedévében a hitelintézetek kkv-hitelei éves összevetésben 5 százalékkal bővültek tranzakciós alapon, amihez jelentős mértékben járult hozzá a Növekedési Hitelprogram második és harmadik szakasza. Ezzel a kkv-hitelezés az MNB által fenntarthatónak tartott 5-10 százalékos növekedési sáv alján helyezkedik el. A program harmadik szakaszában nyújtott hitelek mintegy 54 milliárd forintot tettek hozzá a tranzakciók bővüléséhez a negyedév során. A teljes vállalati hitelezés éves növekedési üteme összességében pozitív fordulatot vett a korábbi egyedi hatások okozta alacsony szintjéről, így az állománybővülés éves alapon 0,3 százalékot tett ki június végére, ami 1,9 százalékos növekedéssel egyenértékű az év végi portfólió-leválasztás hatásának kiszűrésével. Ugyanakkor a törlesztések 51 milliárd forinttal meghaladták a folyósításokat a vizsgált időszakban.

A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai alapján, a negyedév során a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan tovább enyhültek a vállalatok hitelhez jutásának feltételei, amihez a versenyhelyzet fokozódása mellett hozzájárultak a pozitív gazdasági kilátások és a Piaci Hitelprogram is. Az enyhítés az előző negyedévhez hasonlóan elsősorban az ár jellegű feltételek mérséklésében nyilvánult meg. Lazítottak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein is, amit az iparágat érintő problémák enyhülésével, illetve a kockázati toleranciájuk javulásával magyaráztak. A bankok elsősorban a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet élénkülését érzékelték a negyedév során, amelynek további bővülését várják a következő félévre is az ügyfelek új beruházásainak finanszírozási igénye miatt. A forinthitelek átlagos finanszírozási költsége valamelyest mérséklődött az elsősorban kkv-k által igénybe vett kis összegű hitelek körében.

Az új háztartási hitelszerződések volumene 38 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása nőtt a legnagyobb mértékben, ahol rendre 46, illetve 47 százalékkal emelkedett a kihelyezett volumen éves átlagban. A hitelállomány 4,2 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, és a háztartások még nettó hiteltörlesztők voltak a negyedév során. Ugyanakkor a folyósítások júniusban már meghaladták a törlesztéseket. A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a második negyedévben enyhültek a hitelkínálati feltételek mind a lakáscélú, mind pedig a fogyasztási szegmensben. Az új lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége változatlan maradt, kamatfelára kissé emelkedett a negyedév során, amit a kockázatosabb ügyfelek hitelezése is magyarázhat. A felmérés szerint a hitelkereslet további bővülését érzékelték a válaszadó bankok, különösen a lakáshitelek iránt, amit a részt vevő intézmények egyhangúlag jeleztek. Ez utóbbit a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is támogatja, amelynek keretében június végéig 21,5 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket, amelyeket az ügyfelek háromnegyede használt lakás vásárlása céljából igényelt. Az eddigi tapasztalatok fényében érdemes áttekinteni, hogy a program szabályainak részleteit hogyan lehetne átalakítani annak érdekében, hogy az új lakások súlya növekedjen.

 

A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző Pénzügyi Kondíciós Index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitásán keresztül csekély mértékben negatív hatást gyakorolt a reálgazdaság éves bővülésére.