2016 szeptemberében a hitelintézetek teljes vállalati hitelezésének éves növekedési üteme 1,8 százalék volt, amiből az MKB szanálása keretében megvalósult portfólió-leválasztás hatását kiszűrve 3,4 százalékos növekedés adódik. A hitelezés éves bővüléséhez jelentős mértékben járultak hozzá a harmadik negyedévi tranzakciók, ugyanis a hitelfolyósítások összesen 98 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket. A hitelállomány bővülésében döntően a forinthitelek volumennövekedése állt. A kis- és középvállalkozások hitelei éves összevetésben 6 százalékkal bővültek tranzakciós alapon, amihez jelentősen hozzájárult a Növekedési Hitelprogram. Az önálló vállalkozók hitelállománya dinamikusan bővült a negyedév során, amelyben az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelek is jelentős szerepet játszottak. Az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 7,3 százalékot tett ki 2016 harmadik negyedévében.
A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai alapján tovább enyhültek a vállalatok hitelhez jutásának feltételei, amihez a versenyhelyzet fokozódása mellett a gazdasági kilátások javulása, valamint a likviditásellátottság járult hozzá érdemben a bankok szerint. Az enyhítés az előző negyedévekhez hasonlóan elsősorban az árjellegű feltételek mérséklésében nyilvánult meg. A bankok továbbá főként a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet élénkülését érzékelték a vizsgált időszakban, amelynek további bővülését várják a következő fél évre is. A jellemzően kkv-k által igénybe vett kis összegű hitelek körében mérséklődött a forinthitelek átlagos felára a negyedévben.
A hitelintézeti szektor háztartási hiteleinek állománya összesen 37 milliárd forinttal bővült a hiteltranzakciók eredményeként. 2009 vége óta így első alkalommal volt megfigyelhető a hitelállomány bővülése negyedéves alapon. Mindazonáltal a hitelállomány bővülésében jelentős szerepet játszott az önálló vállalkozóknak nyújtott hitelek emelkedése. Az elmúlt egy év egészét tekintve összesen 2,5 százalékot tett ki az állomány leépülése. Az új szerződéskötések volumene 43 százalékkal bővült éves összevetésben, ezen belül 48 százalékkal emelkedett a lakáscélú hitelek kibocsátása az elmúlt egy évben.
A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a lakáscélú hitelfeltételek nem változtak érdemben, míg a fogyasztási célú hitelek feltételei enyhültek a negyedévben. A bankok nagyobb része emelte ki a piaci versenyhelyzetet, mint az enyhítéshez hozzájáruló tényezőt, és mérsékelték is a hiteleken alkalmazott feláraikat, illetve egyéb kondícióikat. Előretekintve ehhez hasonló tendenciákat jeleztek a bankok a következő fél évre is. A felmérésben részt vevő bankok a hitelkereslet folytatódó bővülését érzékelték, de előretekintve a bankok csak kisebb arányban várnak további élénkülést. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény változatlanul támogatja a hitelkeresletet. Azonban összességében az újlakás-építésekre gyakorolt hatása változatlanul visszafogott a programnak, ugyanis a harmadik negyedévben a megkötött támogatási szerződéseknek csak mintegy harmada irányult erre a célra. Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége változatlan maradt, míg az átlagos kamatfelára – a kockázatosabb ügyfelek nagyobb arányú finanszírozása hatására – emelkedett a vizsgált időszakban.
A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző Pénzügyi Kondíciós Index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitásán keresztül közel semleges hatást gyakorolt a reálgazdaság éves bővülésére.