2016-ban a vállalati hitelezés 4 százalékot meghaladó mértékben bővült tranzakciós alapon, vagyis a folyósítások 240 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket az év során. A hitelállomány bővülésének hátterében a forinthitelek volumennövekedése állt, és az NHP forinthitelei mellett a piaci alapú forinthitelezés is számottevően növekedett. A kis- és középvállalkozások hitelezésében folytatódott a bővülés, éves összevetésben 8 százalékot tett ki a növekedés üteme. Az önálló vállalkozók hitelállománya is dinamikusan bővült a negyedév során, amelyben az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelfelvételek jelentős szerepet játszottak. Az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme mintegy 12 százalék volt 2016-ban. A kkv-hitelezés élénküléséhez számottevő mértékben járult hozzá a Piaci Hitelprogram is: a bankok 195 milliárd forint értékű hitelezési vállalást tettek a kis- és középvállalatok számára nyújtott nettó hitelállomány növelésére, amely vállalásukat szektorszinten túlteljesítették.

A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai alapján a vállalatok hitelhez jutásának feltételei összességében nem változtak jelentős mértékben 2016 végén. Ugyanakkor a kis- és mikrovállalatok hitelkínálati korlátain a bankok egynegyede enyhített, és ez elsősorban az ár jellegű feltételeket érintette. Mindezt a bankok ezúttal is a versenyhelyzet fokozódásával, valamint a likviditási helyzet és a gazdasági kilátások javulásával magyarázták. A bankok továbbá a hitelkereslet élénkülését érzékelték a negyedév során, amelynek folytatódó bővülését várják a következő fél évre is. A vállalati forinthitelek új szerződéskötéseinek átlagos finanszírozási költsége tovább csökkent a negyedévben.

A háztartási hitelállomány 2016-ban a folyósítások és törlesztések egyenlegeként összességében nem változott a megelőző év végéhez képest, amely az új hitelkihelyezések számottevő élénkülésére vezethető vissza. Az új lakás- és fogyasztási célú szerződéskötések volumene összességében 50 százalékkal bővült éves átlagban. A teljes volumenen belül az új lakáshitelek kihelyezései 42 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 61 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben. Az új lakáshitel-volumen 17 százaléka a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez köthető.

A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a lakáshitelek feltételei érdemben nem változtak, míg a fogyasztási hitelek feltételei tovább enyhültek a negyedik negyedévben. A bankok széles köre érzékelte továbbá a hitelkereslet bővülését mindkét termékkörben. A következő fél évben a kereslet további emelkedésére számítanak, illetve mindkét csoportban enyhíteni tervezik a hitelezési feltételeket a bankok. Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége csökkent, míg az átlagos kamatfelár – a kockázatosabb ügyfelek nagyobb arányú finanszírozásának hatására – nem változott.

A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző Pénzügyi Kondíciós Index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitásán keresztül közel semleges hatást gyakorolt a reálgazdaság éves bővülésére.