A hazai lakáspiaci ciklus 2016 során egy érettebb szakaszába lépett, ahol a megemelkedett keresletre már a kínálati oldal is egyértelmű élénküléssel reagált. A keresleti oldalt továbbra is a háztartások kedvező jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete mellett az alacsony kamatkörnyezet támogatta. Mindeközben a kereslet növekedéséhez a hitelezés élénkülése is egyre inkább hozzájárul. A hazai lakásárak országos átlagban mintegy 15,4 százalékos éves növekedést mutattak az elmúlt év végén, ami mögött továbbra is jelentősebb területi heterogenitás húzódott meg. A fővárosban tapasztalható a legnagyobb – éves összevetésben valamivel több mint 22 százalékos – lakásár-emelkedés, ami jelentősen meghaladja a vidéki városokban, valamint a községekben tapasztalt lakásár-dinamikát. Összességében sem az új lakáscélú hitelkihelyezések bővülése, sem pedig a lakásárak országos átlagban számított emelkedése nem tekinthető túlfűtöttnek.
Budapest, 2017. május 12. — 2016 során a hazai lakáspiacot továbbra is a lakásárak emelkedése és a piaci forgalom bővülése határozta meg, mindemellett a piaci ciklus már érettebb szakaszába ért. Az MNB lakásárindex szerint a hazai nominális lakásárak országos átlagban 15,4 százalékos dinamikával bővültek 2016-ban, míg év végére az infláció kismértékű emelkedése a reálárak éves növekedésének lassulását eredményezte. A fővárosban volt a legnagyobb mértékű, mintegy 22,5 százalékos áremelkedés, ami alacsonyabb a korábbi időszakok 25-30 százalékos értékeihez képest. A vidéki városokban 2016 során emellett 13,8, míg a községekben 9 százalékot alig meghaladó mértékű lakásár-emelkedést figyelhettünk meg.
A lakáspiac keresleti oldalán minden tényező az élénkülés irányába hat. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme évek óta stabil 3-4 százalékos éves növekedést mutat. Mindezek mellett a szektor nettó pénzügyi vagyona folyamatosan emelkedik, valamint a munkanélküliség tartós csökkenésével a munkaerőpiaci kilátások is kedvezőbbek lettek a 2016-os év során. A bővülő reáljövedelmek és a kedvező munkaerőpiaci helyzet együttesen járultak hozzá a lakásberuházások szempontjából kulcsfontosságú hosszabb távú jövedelemvárakozások javulásához. 2016 során a hitelezési folyamatok is tovább támogatták a lakáspiaci kereslet élénkülését. A kedvező finanszírozási költségek mellett mintegy 42 százalékkal nőtt az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene. A hitelből történő lakásvásárlások súlya növekedett, és némileg meghaladta a tranzakciók felét. Az adósságfék-szabályok továbbra is korlátozzák a túlzott eladósodást, így az új hitelezés bővülése még fenntarthatónak tekinthető. A hitelfelvevők többsége jóval a limitek alatt vett fel hitelt.
A kínálati oldalt nézve 2016 során egyértelmű javulást mutatott a lakáspiac. Az építési engedélyek átfutási idejének elnyúlása az új építések lassabb felfutását eredményezte, 2016-ra azonban a kiadott építési engedélyek megugrása után már az átadott új építésű lakások száma is két számjegyű emelkedést mutatott. A fővárosban számos új lakásprojekt indult, amelyek döntő többsége 2018-ban kerül átadásra, így a kínálat folyamatos bővülésével csökkenhet az árnyomás a budapesti lakáspiacon. A fejlesztések tekintetében továbbra is korlátozó tényezőként léphet fel a szakképzett munkaerő hiánya. Kedvezően hat azonban a fejlesztési kedvre, hogy a lakásárak növekedési üteme már évek óta meghaladja az építési költségek növekedési ütemét.
A fővárosi lakáspiac mellett kiemelkedő a balatoni üdülőkörzet ingatlanpiaca mind a méretét tekintve, mind pedig turisztikai szempontból, így az aktuális jelentés kiemelt témaként foglalkozik a balatoni lakásárak alakulásával. A balatoni lakásárak hosszabb távon nagyobb stabilitást mutatnak, vagyis a válságot követően az országos átlaghoz képest kisebb mértékben veszítettek az értékükből, viszont jelenleg sem tapasztalható utóbbinál nagyobb mértékű áremelkedés.
Összességében a lakáspiac aktuális folyamatai alapján megállapítható, hogy a piac élénkülése túljutott kezdeti szakaszán, és a lakáspiaci ciklus egy érettebb szakaszába jutott, ahol már a megemelkedett lakáspiaci keresletre reagáló kínálati alkalmazkodás is zajlik. Számításaink szerint országos átlagban a hazai lakásárak szintje elmarad a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szinttől, így a lakásárak folyamatos emelkedése még fenntarthatónak tekinthető. A fővárosi folyamatokat azonban továbbra is szorosan nyomon kell követni.