A Standard and Poor’s állításával szemben a jegybank által indított programok már középtávon sem járnak többletkockázattal az MNB eredményére. Az S&P március közepi felülvizsgálatában azzal is indokolta a felminősítés elmaradását, hogy a jegybank mérlegébe olyan kockázatok kerültek az elmúlt időszakban, amelyek egy jövőbeli kamatemelési ciklus során veszteséget okoznak az MNB-nek, és ezt a költségvetésnek kellhet majd finanszíroznia. Fontos hangsúlyozni, hogy egyrészt ezeknek a programoknak az értékelésekor nem szerencsés a költségeket és a hasznokat szétválasztani, vagyis a teljes magyar gazdaság szintjén érdemes a programok hatásait elemezni. Az MNB monetáris politikája ugyanis 2013 óta több csatornán keresztül is érdemben támogatta a költségvetési egyenleg alakulását és az államadósság csökkentését. Másrészt a kockázatok számszerűsítésekor a programok MNB mérlegre gyakorolt mérlegszűkítő hatását, a programok várható kifutását is figyelembe kell venni, ami érdemben kedvezőbb eredmény irányába hat. Emellett a rendelkezésre álló rekordmértékű eredménytartalék is jelentős puffert jelent egy esetleges nem várt veszteség fedezésére, és hosszabb távon is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben. Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a befektetők a hitelminősítésünknél érdemben pozitívabban értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Összességében nem tarjuk megalapozottnak azt az érvelést, hogy a jegybankmérleghez kapcsolódó, a múltbelinél mérsékeltebb és a jövőben automatikusan csökkenő kamatkockázat korlátozná a monetáris politika mozgásterét vagy az inflációs célkövetés hitelességét.