Az előadás a Látogatóközpontban 15 órakor kezdődik.
Krekó Judit és P. Kiss Gábor (MNB)
Felkért hozzászóló: Pitti Zoltán (Corvinus)
Összefoglaló
A jövedelemadó bevallások és az áfa befizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés még az alsó becslések szerint is jelentős mértékű Magyarországon. Az adóelkerülés számos nemzetközi becslés eredménye szerint nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető. Elemzésünk a legjellemzőbb adóelkerülési módokat külön mutatja be, mivel a különböző típusok eltérő megoldást igényelnek.
Az adóelkerülés kiinduló pontjának tekinthető az áfa-elkerülés a belföldi forgalom eltitkolása révén. Ez lehetővé teszi, hogy ebben a körben a képződő jövedelem is eltitkolható legyen. További adóelkerülést tesz lehetővé a nagyon eltérő adóterhelésű munka- és tőkejövedelmek közötti átcsoportosítás az adóbevallásokban. Ezen felül egy bizonyos körben a magánfogyasztás is elszámolható a jövedelemadó alapját csökkentő költségleírásra. Végül e számlák egy része után még áfa-visszaigénylést is benyújtanak, pedig a magánfogyasztás után erre nem lenne mód.
Részletes jövedelemadó-bevallás adataink alapján megállapítható, hogy a bérek részleges eltitkolása jellemző a kisvállalati alkalmazotti körben, de még ennél is magasabb az önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjai) jövedelemelrejtése, amelyet az önfoglalkoztatók nemzetközi viszonylatban is nagyon alacsony adó– és járulék fizetései mutatnak.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az adóterhelés csökkentése önmagában nem csökkenti a szürkegazdaság méretét, a mérséklődő adókulcsok miatt önmagában nem javul az adómorál. Az adóemeléseknek ugyanakkor negatív hatásai lehetnek, így a 2006-2007 évi adóintézkedések részben negatívnak, illetve bizonytalan hatásúnak tekinthetőek. Pozitív hatásúak ugyanakkor az adóelkerülést csökkentő lépések (pl eva változtatások) és a munka- és tőkejövedelmek terhelésének közelítése.
A tanulmány egyik megállapítása, hogy az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási kötelezettségeit új alapra kell helyezni, például a munka- és tőkejövedelmek szigorúbb szétválasztásával, mert ma a járulékalap gyakorlatilag a minimálbér. Másrészt a jövedelemátcsoportosítás ösztönzőit mérsékelheti az önfoglalkoztatók költségleírásainak szigorítása is. Végül indokolt lenne az EVA megszüntetése is. Az EVA kisebb mértékben a jövedelmek kifehéredéséhez, nagyobb mértékben azok elszürküléséhez vezetett, többek között azért, mert a társadalombiztosítási járulékok alapja függetlenné vált a tényleges jövedelemtől.